A Győr a fény északon

Ekkor azonban a győri kapuban Herr Orsolya lehúzta a rolót, míg a kényszerből jobbszélsőt játszó Nagy Krisztina is remekelt, így nem nőtt tovább a vendéglátók előnye. Sőt a félidő hajrájához közeledve egyre csökkent a különbség. Mi több: a pihenőre már Róth Kálmán tanítványai vonulhattak előnnyel (10–11). Kellett mindehhez a roppant kemény és precíz védőmunka, amelynek kulcsa a világklasszis beállós Elisabeth Hilmo semlegesítése volt.

Az összesítésben már hat góllal tartott előrébb az ETO riválisánál, ám aki látta az első mérkőzés második játékrészét, az pontosan tudja, hogy ez az előny hamar elolvadhat. Persze csak abban az esetben, ha az egyik csapat úgy kézilabdázik, amint tette azt a magyar együttes a Magvassy-sportcsarnokban. A norvégoknak azonban esélyük sem volt hasonló bravúrra. Ahogy fogytak a percek, úgy került egyre közelebb a magyar bajnok a KEK-döntőhöz, s a mérkőzés végén már csak az volt a kérdés, hogy sikerül-e kettős győzelemmel bemasírozni a fináléba. Nos, a visszavágót a Larvík nyerte meg, ám ez senkit sem érdekelt a hatalmas diadalt önfeledten ünneplő győriek közül. A fináléban a montenegrói Podgorica lesz a győriek ellenfele, mert mind idegenben (28–24), mind otthon (37–29) nyert a norvég Gjerpen Skien ellen.

A döntő pályaválasztóit kedden sorsolják.

Mestermérleg
KARL ERIK BOHN: – Magyarországon eldönthettük volna a párharcot, ám sajnos eltékozoltuk az előnyünket, hazai pályán pedig nem tudtunk mit kezdeni a győriek remek védekezésével.

RÓTH KÁLMÁN: – Világszínvonalú védekezéssel, s közepes támadójátékkal tudtunk túljutni a világ egyik legjobb csapatán. Dicséretesen küzdöttek a lányok, de ehhez kellett az első mérkőzés huszadik percétől nyújtott remek produkció.