A sietség oka a munka

,,Biztos fennakadt a vámon az ezüstsombreróval” – indul meg a találgatás.
A fotocellás ajtóban megjelenő mitchigani egyetemisták rokonaik nyakába borulnak, az ajándékokkal megpakolt nagyi az unokák ölelésében vész el, a kapitány és az utaskísérők sietős lépésekkel távoznak a reptérről, amikor végre a vitorlázó is feltűnik. A hosszú repülőúttól kissé fáradtnak tűnik, ám az ismerős arcokat látva széles mosolyt villant, majd szerényen fogadja a gratulációkat.

,,Azért csak egyedül jöttem, mert nekem már pénteken dolgoznom kell, András viszont még pihenni akart egy kicsit Amerikában” – indokolja meg rögtön, miért érkezett hamarabb társánál, Domokos Andrásnál.

Rövid, pörgős interjúk következnek, a fényképek kedvéért pedig még a különdíjat, a nem éppen könnyű sombrerót is hajlandó kicsomagolni, és a fejére tenni.
Majd miután a kötelezőket profin letudja, végre a családjának szentelheti magát. Csinos barátnőjét a karjaiba zárja, mire a többiek diszkréten a kijárat felé somfordálnak.

Két hét távollét után ez legyen csak az ő pillanatuk…