Immár másfél hete dolgozik Bozsik Péter Détári Lajossal együtt a válogatottnál, de az elmúlt időszak szokásaitól merőben eltérően eddig még semmilyen kapitányügy nem volt. Persze még mindig vannak olyanok, akik megkérdezik egymástól vagy önmaguktól, hogy miért éppen ők ketten kerültek a válogatotthoz. Ezért az alábbiakban számba vettük, milyen feltételeknek kell megfelelnie a kapitánynak, illetve a segítőjének, és a Bozsik, Détári kettős egy 1–10-es skálán milyen osztályzatokat kaphatna – sőt a játék kedvéért összehasonlítottuk őket Lothar Matthäusszal is.
Bozsik Péter
Bozsik Péter
1. Legyen szakmailag felkészült
Matthäus. A német szakember bajnoki címet szerzett a Partizannal, aztán a Bajnokok Ligájába juttatta a Newcastle ellen a belgrádi együttest, de utána hatalmasat bukott a Rapiddal és a magyar válogatottal.
Bozsik és Détári. Értelemszerűen ez a legfontosabb kritérium, hiszen elengedhetetlen, hogy a válogatott szakmai stábjában jó edzők dolgozzanak. Bozsik Péter bajnoki címet szerzett 2002-ben a Zalaegerszeggel, és a harmadik helyig vezette a Vasast. Détári Lajos a jó középcsapatnak számító Honvédot kovácsolta össze, valamint nagyszerű tavaszi idényt produkált a másodosztályú Tatabányával. Mindketten fiatalok, rátermettek, ám az eredményességet tekintve – az egerszegi bajnoki cím ellenére – még nem jutottak fel a csúcsra. A pro-licencet egyikük sem szerezte meg, ami nem baj, Matthäus is egész jól elvolt nélküle – Mezey György pedig már nincs olyan pozícióban, hogy a licenchiány miatt eltiltsa Détárit a nyilatkozattól...
2. Legyen kemény, határozott
Matthäus. Törtető, ellentmondást alig tűrő, sokszor pimasz viselkedési formát honosított meg nálunk, amely magyar kapitányt eddig még nem nagyon jellemzett. Maradjunk annyiban: nem volt egyszerű vitatkozni vele...
Détári Lajos
Bozsik és Détári. A válogatott edzőinek – különösen nálunk – ezernyi problémával kell megküzdeniük, ám ezeket úgy kell kezelniük, hogy ne haragítsák magukra a fél világot – na ez igencsak kényes helyzet. A két szakember közül Bozsik Péter inkább konfliktuskerülő, Détári Lajos határozottabbnak tűnik. Igaz, Döme sokak szerint túl jó viszonyban van a játékosokkal, ami megnehezíti az esetleges fenyítést, Bozsik Péter pedig – jelleméből adódóan – nem szívesen büntet. Pedig biztos ezernyi olyan helyzet adódik majd, amelyben a siker érdekében mindkettejüknek határozottan és energikusan kell fellépniük – akár még a kedvelt játékosok kárára is.
3. Bízzanak benne a vezetők
Matthäus. Eleinte nem volt semmi baj, a Bozóky-stáb határtalanul bízott benne, de a végén Lothar a tisztázatlan szerződések kapcsán már a saját embereivel is összekülönbözött, és így csupa rossz emlékkel távozhatott Brazíliába – öt hétre.
Bozsik és Détári. Kisteleki István néhány napos uralkodás után máris kinevezte a két edzőt, amelyből kitetszik, hogy az új MLSZ-vezetőség bízik Bozsikban és Détáriban. Ám azt azért ne feledjük: Nyilasi Tibor és Róth Antal is megelőzte őket a sorban.
4. Ismerjék el az edzőkollégák
Matthäus. Állítólag valaki egyszer beszélt egy olyan emberrel, aki látott egy élvonalbeli edzőt, aki jót mondott Matthäusról... Teljes csőd, a nagyobb csapatok mesterei közül egyedül Mészöly Gézával volt korrekt a kapcsolata.
Lothar Matthäus
Bozsik és Détári. Aligha árulunk el nagy titkot: az idősebb edzőgeneráció nem feltétlenül nézi jó szemmel Bozsik Péter és Détári Lajos kinevezését. Sok múlik azon, hogy a trénerek egy része mennyire tudja elnyomni magában a féltékenységet és a sértettséget, és tud-e partner lenni a válogatott munkájának segítésében. Főleg Détárinak volt meglehetősen sok vitája a kollégáival, ám most nyitni akar feléjük. Helyesen teszi, és ha az eddigi szokásával ellentében képes lenyelni néhány kioktatást, amit úgyis megkap majd az idősebbektől, akkor valamiféle fegyverszünet kialakulhat az edzőtársadalommal. Tartós béke úgysem lesz, de már a folytonos háborúskodás elkerülése is haladás lenne.
5. Tiszteljék a játékosok
Matthäus. Azok, akiket tartósan játszatott, imádták, akiket meg egy-két meccs után megunt, utálták, de ez természetes. Néhányan külföldi szerződést, mások kisebb idegösszeroppanást és új menedzsert köszönhetnek neki.
Bozsik és Détári. Amiként már említettük, mintha túl jó is lenne a viszony a Bozsik, Détári kettős és a játékosok között. Ami nem baj, csak kérdéses, a szeretet mellett meglesz-e a kellő tisztelet is. Biztos akadnak majd olyan futballisták, akiket az új páros menedzselni fog, és ezért a sértett kimaradók magasról tesznek majd a válogatottra és annak edzőire. Egyelőre azonban az a helyzet, hogy kevés olyan trénert lehetett volna találni, akit a játékosok Détárinál jobban szeretnek: nem is oly rég, például, a komplett Fradi vizitált a klubház felső szintjén, mondván, drága téeszelnök úr, csakis Döme lehet az edzőnk. Klubedző nem lett, szövetségi edző igen. ---- 6 ---- &