Az Újváros szárnyakat kapott a rangadón

A rangadó mégsem a dunaújvárosi, hanem székesfehérvári játékosnak köszönhetően maradt igazán emlékezetes. Kissé furcsa, hogy a vesztes együttesből került ki a mezőny legjobbja, pedig ezúttal így történt. Balogh Bea, a válogatott jobbszélsője 11 gólt lőtt az amúgy jól védő Sirinának, emellett karmestere és szellemi vezére volt a Cornexinek. A másik szélsővel, az öt gólig jutó Kenyeres Fannival együtt együttesük találatainak több mint felét szerezték.

– A szélsőkre épült a Cornexi taktikája?
– Társaink is nagyon igyekeztek, de most nekünk jött ki jobban a lépés – mondta Balogh Bea. – Az én legfőbb feladatom Nagy Ivett semlegesítése volt, valamint a lehető legtöbbször kellett kezdeményeznem a szélen, illetve ha szükség volt rá, akkor a jobbátlövő helyére is behúzódtam.

– Miért hullámzott a Cornexi teljesítménye?
– Fordulatos csatát vívtunk az újvárosiakkal, de ezúttal nem váltakozott annyira a mérkőzésen belüli formánk, mint egy-egy korábbi bajnoki meccsünkön. Jól tartottuk magunkat egyik legerősebb vetélytársunk otthonában, és ez nagy pozitívum.

– Mit mondott a szünetben edzőjük, Szabó Edina?
– Nem volt elégedetlen. Azt fejtegette, hogy jól játszunk, valamint kérte, hogy a második félidőben a védekezésre jobban összpontosítsunk, igyekezzünk visszaérni a kapunk elé, hogy meggátoljuk az újvárosiak leindításait.

– Melyik játékelemben voltak a legerősebbek?
– A védekezésünk jobbnak és hatékonyabbnak bizonyult, mint a támadójátékunk.

– Mivel nyert a Dunaferr?
– A hazaiak támadásaiba rengeteg hiba csúszott, nekünk viszont bejöttek a gyors kontráink. Mégis kikaptunk, mert a Dunaferr remekül kihasználja ellenfele hibáit. A második félidőben akadt olyan öt-hat perces szakasz, amikor rengeteget kapkodtunk, elpazaroltuk háromgólos előnyünket. Hiába uraltuk a találkozó nagyobbik részét, a hajrábeli hibáinkat már nem tudtuk korrigálni, és ezzel szárnyakat adtunk a dunaújvárosiaknak.

---- K ---- A