Járni nem tudnak, de futnának

Munkatársunktól MunkatársunktólMunkatársunktól Munkatársunktól
2005.10.25. 01:53
Címkék
Nagy tisztelet és gratuláció az egyéni teljesítőknek! Nem csupán lefutották a távot, de volt, aki mindvégig megőrizte a nyugalmát, vidámsága ránk, csapatban teljesítőkre is átragadt. No és volt olyan egyéni induló is, aki bár végig küzdött önmagával, a távval, az öt napon át mutatott ereje és kitartása különösen sokat adott a magunk sokkal rövidebb szakaszainak teljesítéséhez.
Alighanem elég lenne egyvalamit leírni: a Bécs–Budapest szupermaratonit, ahogyan az idén megéltük, minden futást szerető embernek ki kell próbálnia!Egy hét összetartás, a szó legnemesebb értelmében, s ezt a közös sportteljesítmény sokszorosan felerősíti.És ebben benne van minden. A didergős-adrenalinos hajnalok, az araszolás a kísérő autóval a dugókon keresztül, a futók biztatása elhaladva mellettük, a visszakapott mosolyok vagy éppen a hallgatás, a kívülről látott és a belülről átélt küzdés az emelkedőkkel, a sajgó testrészekkel, önmagunk félelmeivel. Csoda volt mindezt belülről átélni, és látni a második, a leghosszabb szakaszon késő este, kevéssel a szintidő lejárta előtt piros villogóval a hátukon beérkezőket Győrben.Az emlékek örökre megmaradnak: a találkozások – lépten-nyomon régi ismerősökkel futottunk össze –, a leállóhely-keresés a kísérő autóval az útpadkán, a karjainkban a tapsolástól érzett izomláz, a csapattárs elé, majd vele futás a frissítésnél – már amikor éppen képesek voltunk futni –, az ismeretlen-ismerősöknek adott és a tőlük kapott fizikai és lelki frissítés, az aerobikos lányok tánca a váltóhelyeken, a "Váltócsapat érkezik!" kiáltások, a bringások küzdelme az emelkedőkkel, a görkorisok életveszélyes száguldása a lejtőkön, az út menti szántók és cukorrépahegyek, a rendületlenül fújó szembeszél, a végeláthatatlan egyenesek, a bányasziréna kilométerekre elhallatszó zúgása, az út mellett álló kisiskolások és tanítóik lelkesedése, az idős nénik biztatása, az esti közös vacsorák, az utolsó hegymenet a dobogóra, a pacsizás sok-sok ismerőssel a célban – és még mennyi minden!Leírhatatlan élmény volt, köszönet érte mindenkinek.Most, hogy vége, az emberre rátör az üresség érzése a nagy eufória után. Bár fáj a lábunk, és néhány napig eltart, amíg újra megtanulunk egyenesen járni, ha lehetne, már holnap visszamennénk Bécsbe, hogy elölről kezdjük az egészet.
Legfrissebb hírek

Ciprus elleni felkészülési mérkőzésen épül a jövő U21-es válogatottja

Magyar válogatott
14 perce

Újabb játékosával hosszabbított a debreceni női kézilabdacsapat

Kézilabda
27 perce

Gyermeket vár Szöllősi-Schatzl Nadine

Kézilabda
29 perce

Szlovákia döntetlennel zárta az NL-csoportkört, Feröer egy győzelemmel is osztályozós helyen végzett

Minden más foci
44 perce

A Somorja lett a szlovák másodosztály őszi bajnoka

Minden más foci
44 perce

Újra Visinka Ede az NB II-es Csákvár vezetőedzője

Labdarúgó NB II
1 órája

MTK: Szabics az új edző, a keddi edzést már ő tartja – hivatalos

Labdarúgó NB I
1 órája

Kosárlabda: harmadik a Sopron a Bajnokok Tornáján

Utánpótlássport
1 órája