Athén után Bécs bajnoka lett

- Miért tartotta fontosnak, hogy itt legyen a közgyűlésen, vagyis miért vállalta a fárasztó ide-oda utazást?
- Úgy gondolom, nem mindegy, kinek a kezében vagyunk az elkövetkező négy évben. Igaz, nem volt szavazati jogom, de kíváncsi voltam a két elnökjelölt és a három alelnökjelölt programtervezetére. Másrészt pedig nagyon sok kedves ismerőssel találkozhattam és válthattam néhány szót.

- A kiruccanás után hogyan sikerült a verseny?
- Nagyon fáradt voltam, hiszen hajnalban indultunk, és ezek után nem meglepő, hogy jócskán elmaradtam a legjobbamtól. Azonban most nem is igazán az időeredmény érdekelt, hanem az, hogyan érzem magam újra versenyhelyzetben. Jólesett az úszás, és az első hellyel járó sikerélmény is hiányzott már. Összességében elégedett vagyok, mert Athén óta ez volt az első megméretésem, no és osztrák bajnok sem voltam még.

- Egyébként hogy ízlik a bécsi élet? Nem szokatlan távol a szeretteitől, az édesanyjától?
- Február elsején költöztem ki, és bevallom, az első időszak nem volt könnyű. Esett a hó, hideg volt, ráadásul egyedül voltam. Voltak rossz napjaim is, de akkor sem bántam meg, hogy a változtatás mellett döntöttem. Most már sokkal jobb kedvem van, ami elsősorban a tavasznak, a jó időnek köszönhető, és annak, hogy ma már elég nagy társaság vesz körül. Vannak barátaim a nyelviskolából is, ugyanis az itt-tartózkodás négyhetes nyelvtanfolyammal kezdődött, no meg már a kollégiumból is.

- Ezek szerint kollégiumban lakik.
- Igen, és nagyon jó helyen van a kolesz, a belváros közepén. Most már pezseg az élet a városban is, ezt nagyon élvezem, éppen ezért mindig gyalog megyek iskolába. A barátaimmal pedig minden csütörtökön új kávéházat fedezünk föl, ott beszélgetünk.

- Az athéni paralimpia után hallani sem akart az úszásról, pihenésre vágyott. Most hogy áll a "vizes közeggel"?
- Van egy egyesület, az SC Donau, amelyben ugyanúgy épekkel együtt úszom, mint otthon, Pécsett. Úgy érzem, hamar befogadtak, teljesen beilleszkedtem a társak közé. Mindennap van lehetőségem úszni, igaz, ezek a foglalkozások nem olyan célorientált, kemény edzések, mint otthon.

- A közgyűlésen találkozott edzőjével, Petrov Anatolijjal, aki már Athénban, a kétszáz vegyesen elért címvédése után azt mondta, hogy a fölényes győzelmében még egy olimpiai arany benne van, és ezt a véleményét azóta is tartja. Volt idejük a jövőről beszélni? Egyáltalán gondolkodott már erről?
- Most már eljutottam arra a szintre, hogy hiányzik a mozgás, ezért az úszás mellett mindennap kondizom és futok. Tolja bácsival inkább csak pletykáltunk és örültünk, hogy végre látjuk egymást. Igyekszem nyomon követni úszótársam, Jakabos Zsuzsi pályafutását, úgyhogy volt mit kérdeznem. Tolja bácsi azért arra kerített időt, hogy a legújabb bemelegítő gyakorlatokat bemutassa nekem… Június végén térek haza, akkor majd meglátjuk, mit hoz a jövő.