Ötödik lett a kardcsapat

Egy kis múltidézés: a szakág 1908 óta íródó ötkarikás történetében eddig csak három ország válogatottja, a magyar (10 alkalommal), a szovjet/orosz (7) és az olasz (4) állt a dobogó tetején.
Athén legnagyobb favoritjának szinte mindenki az oroszokat tartotta, nemcsak azért, mert Pozdnyakovék voltak a címvédők, hanem azért is, mert 2000 óta minden világversenyt megnyertek.
És az is tény, hogy a "szbornaja" igazi ellenfelének sokan a vb-ezüstérmes magyar csapatot tartották, amely tavaly Havannában csupán egytusos vereséget szenvedett a fináléban.
Versenyzőink is orosz-magyar döntőre készültek, annak örültek, hogy csak az aranycsatában találkoznak majd az örök vetélytárssal - de addig azért el kellett volna jutni.
Mindkét válogatottnak.

A mieink már az első mérkőzésen elbuktak, mert nem bírtak az amerikaiakkal. Ferjancsik még 5:3-ra megnyerte az asszóját, Lengyel azonban nem találta a ritmust, és 7:3-ra kikapott Smarttól. Nemcsik lelépte Rogerst, így megint nálunk volt az előny (15:12). Lengyel neve mellé újabb vereség került, Ferjancsik és Nemcsik újból nyert, így két kör után még nem volt veszve semmi (30:25). Lengyel harmadik asszóját is elvesztette, majd Nemcsik kikapott Lee-től. A befejező emberek, Ferjancsik és Smart 40:38-as magyar vezetésnél léptek pástra. Az amerikai 7:3-as győzelme egyben csapata négy közé jutását jelentette - nekünk maradt az alsó ág. Ahol Lengyel helyén szerepet kapott a tartalék Fodor Kende és a kínai, majd az ukrán válogatott legyőzésével csapatunk megszerezte az ötödik helyet.
Ötödik hely, mint Sydneyben. A különbség azonban óriási. Akkor a végső győztes oroszoktól kaptunk ki a negyeddöntőben…
Hát nem erre számítottunk!
"Nagyon nehéz bármit is mondani. Úgy érzem, nekem ezúttal is jól ment a vívás, de a csapat már csak ilyen: egyedül kevés vagy. Volt már, hogy én voltam a gyengébb, most mással fordult ez elő. Sajnos ez benne van a sportban. Az amerikaiktól nem tartottunk, de nem is becsültük le őket. Nem technikásak, ettől függetlenül nagyon meg tudják nehezíteni az ellenfelek dolgát. Mindenképpen érmet akartunk nyerni, s a mi csapatunk olyan, hogy ha hármunk közül kettő jó napot fog ki és a harmadik hozza az átlagot, a világon bárkit ellen nyerni tud. Nem szeretném ismét a bíróra fogni, mert talán már unalmas lehet, de tényleg ítéltek ellenünk néhány olyan tust, amelyet nem nagyon tudtunk megmagyarázni. Ettől függetlenül is nyernünk kellett volna" - ismerte el Nemcsik.
Lengyel Balázs szerint kell még néhány nap arra, hogy átgondolja a történteket, és megtalálja a választ arra, mi is történt valójában. "Nagyon szerettünk volna érmesek lenni, s a papírforma alapján erre meg is volt az esélyünk. Arról nem is szólva, hogy az amerikaiaktól már hosszú ideje nem kaptunk ki" - mondta.
Ami Ferjancsikot illeti, számára elsősorban az okozhat álmatlan éjszakákat, hogy bár plusz eggyel zárta a mérkőzést, az utolsó csörtét mégiscsak ő bukta el. " El sem tudom mondani, mennyire csalódott vagyok a történtek miatt, ez már a második olimpiánk, hogy kardcsapatban nem tudtunk dobogóra állni" - magyarázta Ferjancsik.
És hogy mi történt még a Helleniko csarnokban?
Az oroszok sem jutottak el a döntőig, a bronzmeccsen nagy küzdelemben verték meg egyetlen tussal az amerikaiakat. Az aranyérem pedig, a szakág történetében először, a franciák nyakába került.

Férfi kardcsapat
1. Franciaország
2. Olaszország
3. Oroszország ---- A ---- M