A mérkőzés után természetesen a hellének nyilatkoztak boldogabban, ami érthető is, hiszen a csoport egyik favoritját legyőzték, a másikkal döntetlent játszottak.
Otto Rehhagel a döntetlen melletti öröm mellett bosszankodott, hogy mindkét meccsen egy időre beszorult csapata:
- Nem hibáztatom Karaguniszt, hogy begyűjtötte a második sárga lapját, de hiányozni fog a következő mérkőzésről. A mérkőzésről annyit, hogy hatalmas nyomás alatt voltunk az utolsó 15-20 percben – igaz, a portugálok ellen is hasonló volt a helyzetünk –, ez ellen kell tennünk valamit. Amit eddig elértünk, az nagy siker a görög labdarúgásnak, és ebből előnyt kell kovácsolnunk.
Angelosz Hariszteasz lehet, hogy góljával továbbjuttatta a görög válogatottat:
- Ez a döntetlen mutatja, hogy a portugálok elleni győzelmünk nem csak egy kifutott eredmény volt. Erős csapat vagyunk, tudtunk egymásért küzdeni, ez leginkább a spanyolok elleni meccs legvégén tükröződött. Egyébként nagyon köszönjük a szurkolóknak a biztatást, remélem, az utolsó csoportmeccsre még többen jönnek ki. Persze nem vár ránk könnyű meccs az oroszok ellen, de megpróbáljuk kihozni magunkból a legjobbat.
A görög csapatkapitány, Teodorosz Zagorakisz a szünetben történt megbeszélést emeli ki, miszerint ne törjenek össze a spanyol vezetés miatt, menjenek ki, játsszanak, hiszen nagy esély van a kezükben a továbbjutás eléréséhez.
Inaki Sáez kapitány kissé bosszús volt a döntetlen miatt:
- Hibáztunk a második félidőben, ennek köszönhető, hogy csak döntetlenre futotta az erőnkből. Jól támadtunk, de képtelenek voltunk góllal befejezni azokat.
Raúl, aki csodálatos gólpasszt adott Morientesnek, a mérkőzésről lelkendezett:
- Nagyszerű mérkőzés volt. A magam részéről biztos vagyok benne, hogy továbbjutunk a csoportból, de természetesen nagyon nehéz lesz még a zárómérkőzés a portugálok ellen.
A spanyolok középpályása,
Albelda már inkább előre tekint:
- Egyszer hibáztunk hátul, és egy ilyen csapat ellen, mint a görög, még ez is végzetes volt az eredményre nézve. A portugálok ellen már nem szabad ilyet csinálnunk, ha tovább akarunk jutni.
Az A-csoport első körének két diadalmaskodó csapata találkozott egymással, és mindketten tudták, hogy amelyikük nyer, az már továbbjutónak is érezheti magát. A spanyolok voltak azok, akik minél hamarabb le akarták rendezni a továbbjutás kérdését, ugyanis azonnal támadóan léptek fel, megpróbálták minél hamarabb bevenni Nikopolidisz hálóját. A félidő közepe felé ez sikerült is nekik, igaz, ehhez egy hatalmas hibára, valamint egy remek egyéni megoldásra volt szükség: egy előrevágott labdát Kapszisz szeretett volna lekezelni, azonban kissé flegmán nyúlt a játékszerhez, ami elpattant tőle. Raúl megszerezte azt, majd egy remek sarkazással helyzetbe hozta Morientest, és az elmúlt szezont a Monaco kölcsönjátékosaként töltő támadó be is vette az ősz görög kapus hálóját.
A második félidőben sem álltak le a spanyolok, Sáez kapitány ráadásul remekül is cserélt a szünetben, hiszen Etxeberriát a fiatal Joaquín váltotta, aki szegény Fisszaszt majdhogynem az őrületbe kergette cseleivel. Tény, a derék görög balhátvéd nem nagyon tudta a betises cselgéptől elvenni a labdát.
Ezek után talán kissé meglepetésnek hatott a görögök egyenlítése: a tornán a második sárga lapját is begyűjtő (tehát az utolsó csoportmérkőzést mindenképpen kihagyó) Karagunisz helyére beállt Cartasz remek labdát adott a kiugró Hariszteasznak, aki levette azt, majd Casillas kapus lába között elrúgta. Cartasz egyébként remek cserének bizonyult, bár valószínűleg hajtotta őt a bizonyítási vágy, mivel korábban évekig a spanyol ligában kereste kenyerét, miután a Sevilla játékosa volt.
A spanyoloknak még egy nagy helyzetük volt, de a jobbról beívelt szögletet Helguera képtelen volt közelről befejelni, így maradt a döntetlen, aminek következtében még egyik csapat sem biztosította be teljesen a továbbjutását, de tény: közel állnak hozzá. ---- J ---- &