Amerre a "quaddisznó" túr

Quadot akar venni? Haha! Arra várni kell egy fél évig – reagált kérdésemre az egyik legnagyobb budapesti motorkereskedés eladója, mikor megkérdeztem, hogy állnak a négykerekű motorokkal. A kategória legjobban futó típusából, a Suzuki LT-Z400-asból tavaly csaknem száz darabot adtak el, és ezt a számot az idén már áprilisban meghaladták. Bajók Gábor, a Magyar Suzuki Rt. motorkerékpár-felelőse elmondta, hogy őket is meglepte, mennyire megnőtt az érdeklődés a quadok iránt. Mikor két éve próbaképpen megfuttatták a piacon az ATV-t, azt gondolták, hogy néhány vidéki gazda vásárolja majd a földekre, egyfajta minizetornak. Ám tévedtek, mert az emberek a sportváltozatot kezdték el venni, amit leginkább hobbijárműként használnak. A quaddivat sokak szerint úgy kiteljesedik, mint az 5-6 éve kezdődő jet-ski mánia. A jet-ski hasonlat már csak azért találó, mert a quadokat leggyakrabban a bányatavak környékén kergetik tulajdonosaik. ---- Az ATV betűszó az all terrain vehicle szókapcsolatot rejti, ami magyarul annyit tesz, hogy mindenféle terepen közlekedő jármű. Ez eleinte, a hetvenes években egy háromkerekű, gyerektraktor kinézetű járgányt jelentett. Az ATV az évek során négykerekűvé fejlődött, majd kitört a szántóföldekről, és a terepmotorosok egyik kedvelt eszközévé lépett elő. A quad kifejezés – ami minden bizonnyal a négy kerékre utal – később kezdett terjedni, és ma már inkább a sportváltozatokra használják. Széles, rücskös és alacsony nyomású gumikerekeik erőteljesen lökik előre a quadot minden terepen: a köves patakmedertől kezdve a sárdagonyás hegyi utakon keresztül a sivatagi homoktengerig.
A szerkesztőségnek a Suzuki LT-Z400 sportquadot volt szerencséje kipróbálni. Ami az első gázadásnál rögtön feltűnt: a kezdő quadozó csavargathatja a gázmarkolatot, ahogy akarja, csak a tenyeréről horzsolja le a bőrt. A gázt ugyanis – nem tudni, milyen eszement elgondolás alapján – egy jobb hüvelykujjnál elhelyezett kis leffentyűvel lehet adagolni, ami leginkább a régi kerékpárok csengőinek a karocskájához hasonlít. Valami koncepció biztos lehet benne, mert az összes quadot a világon ilyen gázszerkezettel rakják össze, de hogy eleinte nagyon kényelmetlen, az biztos. Hogyha a motoros megszokta a gázadást, akkor egy darabig ismerkedni kell még a quad menettulajdonságával is, ami leginkább egy terepre átszerelt gokartéhoz hasonlít a másfajta kormány és gázadagoló ellenére. Aszfalton kanyarodva a quad elég borulékony (nem is oda való), de terepen is érdemes jelentős testmozgást igénylő súlypontáthelyezésekkel irányt váltani. Mivel a quadok jelentős részén nincs hátsó differenciálmű, így a kanyarokat a legjobb a kerekeket kipörgetve, farolgatva bevenni, ehhez viszont már némi gyakorlat is szükséges. Nem nehéz, de rendkívül élvezetes a MadMax-kör quados változata: kormányt koppanásig balra, majd csutkagáz és már pörög is a gép, mint a búgócsiga. Egytanknyi benzin az LT-Z-n két és fél óra motorozásra elegendő, ennyi idő alatt nagyjából hozzá is lehet szokni a quadhoz. A Suzuki sportquadjának népszerűségéhez valószínűleg hozzájárul, hogy motorja a Magyarországon szintén jól ismert és népszerű enduróból, a DR-Z 400-asból való. Az erőt lánc továbbítja a blokkból a hátsó kerekekig, amelyek merev tengelye egy központi rugóstaggal ellátott széles lengőkarhoz csatlakozik. A hátramenettel is ellátott, ötsebességes, egyhengeres, 400 köbcentis, négyütemű erőgép állítólag 120-140 kilométer/óra sebesség elérésére is képessé teszi a 170 kilogramm súlyú LT-Z-t, ám ezt terepen kipróbálni már majdnem öngyilkosság, aszfalton pedig minek. ---- Az ATV-khez, quadokhoz nem kell jogosítvány, mivel nem helyezik őket forgalomba. Ezért közúton nem is lehet közlekedni velük. Ez a legnagyobb hátrányuk, ezeknek a járműveknek, mert utánfutón vagy teherautó-platón kell szállítani őket a quadozás helyszínére. Ha valaki olyan őrült, hogy a belvárosban is quadozni szeretne, megteheti, hogy átszereli és levizsgáztatja a járgányt, de ezzel az erővel egy motorcsónakra is lehet kerekeket szerelni. A négy kerék miatt az ATV stabil, így, ha nem vadul rögtön az ember, a kezdők is hamar elsajátíthatják a vezetését. Sőt a kicsi, 50 köbcentis változatokkal a gyártók egyenesen a gyerekeket célozzák meg, akiknek mesebeli élmény 8-10 éves korban egy ATV-t vezetgetni. A quadok körülbelül 1.5–2 millió forinttól elérhetőek, ami egy terep-motorkerékpár árához hasonló összeg. A komolyabb, munkavégzésre alkalmas ATV-k (ez a törpezetor kategória) ennél drágábbak, 2.5–3 millió forintot kell kifizetni értük.
Az első ATV-nek nevezhető járművet a Honda vezette be a piacra 1970-ben. A puffancsgumis, ATC néven futó háromkerekűt tulajdonképpen házi játékszerként használták Amerikában majdnem egy évtizeden keresztül, amikor egy farmer rájött, hogy milyen hasznos is ez a kis járgány a földeken. Ekkor kezdett bekapcsolódni a gyártásba a Yamaha, a Kawasaki és a Suzuki is. A háromkerekű tradíciókat a Suzuki törte meg 1982-ben, az úgynevezett Quadracer nevű motorral. Csakhogy 1988-ban az amerikai fogyasztóvédelmi hivatal, a médiával karöltve nekiesett az ATV-knek, mert a többi járműhöz képest aránytalan nagy baleseti statisztikákat produkált a "termék". Az igazi problémát végül abban állapították meg, hogy az ATV-ket a vásárlók alapvetően ártalmatlan jószágoknak gondolták, és mindenféle motoros vezetői gyakorlat nélkül a nyergükbe pattantak. Aztán persze nagy volt a csodálkozás, amikor a lóerők elszabadultak. Ebből a gyártóknak is le kellett vonniuk a következtetéseket, ezért az újabb modelleknél már erősen koncentráltak a biztonságra is. Mára a quadok erősebbek és biztonságosabbak lettek, s vezetni is könnyebb őket.