Morozov megverte a Dunaferrt

A válogatott játékosnak ugyanis csütörtökön egy ütést követően a leérkezésnél kifordult a bokája. Szakember ennek ellenére igen optimista volt a harmadik ütközet előtt: "Kedden Németh nélkül nyertünk, most Mózer nélkül fogunk!"
Az első játékrész eleje azonban nem ezt vetítette előre. Az újvárosiak mintha még az öltözőben maradtak volna: nyitásfogadásuk a nullához közelített, az első etapban csupán egy alkalommal tudták úgy lekezelni az ellenfél szerváját, hogy abban semmi hiba sem volt. Így viszont nem könnyű kombinatív támadásokat vezetni… Ha ehhez még hozzávesszük, hogy a blokkjukon rendszerint akkora lyuk tátongott, hogy még egy serdülőjátékos is könnyű szerrel át tudta volna ütni a labdát, már meg is van a magyarázat, miért húzott el az amúgy nagyon jól játszó címvédő.
Igaz, nyitásfogadásaikra a kék-sárgák sem lehettek valami büszkék, de ezt a hiányosságot pótolták remek mezőnyvédekezéssel, a szinte átlőhetetlen sáncukkal és Morozovval, aki a második játékrész elején már a tizedik pontját szerezte. Abban, hogy a vendégek két-három egységnél nem tudtak közelebb férkőzni a borsodiakhoz, nagy része volt Tóth Tibornak, aki az első két meccsen kitűnően játszott, most azonban… És persze nem szabad elfelejteni, hogy azt a néhány keservesen kivédekezett támadást is elpackázták, amellyel lehetőségük lett volna felzárkózni. Így lehetett, hogy az újdonsült kupagyőztes már 16:9-re meglépett – hála a kiválóan játszó Morozovnak, no meg Schildkraut parádés labdáinak. Az előnyt könnyűszerrel megtartották, és Jánosi bombája már a második szakaszgyőzelmet hozta a hazaiaknak.

A harmadik felvonás elején aztán az is megesett, ami ezen a meccsen addig még nem – vezetett a Dunaferr (0:1). De nem sokáig. A hazai szurkolók a "Játszik a Vegyész!" rigmust énekelték, és ebben teljesen igazuk is volt, csapatuk nem tudott hibázni szombaton. Németh Szabolcsnak köszönhetően azért nem tudott elhúzni a Barcika, de mint tudjuk: egy fecske nem csinál nyarat. Amikor meglett volna a Duna-partriak lehetősége, hogy közelebb kerüljenek, rendre megremegett a kezük (többször is csak egy pont választotta el őket az egyenlítéstől). A második technikai időtől kezdve azonban újra beindult a henger, a kék-sárgák áthatolhatatlan falat húztak a háló fölé, míg a másik oldalon csak néztek a fiatal acélvárosi fiúk.
A meccs utolsó pontja jól jellemzi az egész összecsapást: egy dunaújvárosi támadást Morozov takart be eredményesen…

Ez volt az igazi arca csapatának? – kérdeztük Daniel Oravecet.
– A sorozatból ez volt az első olyan mérkőzés, amelyen a csapat taktikailag rendkívül fegyelmezetten és összefogottan játszott. A dunaújvárosiak megszenvedték Mózer Zoltán sérülését, de ha mi így játszottunk volna korábban, akkor talán már véget ért volna a döntő. Bízom a hasonlóan jó folytatásban.
Miért adták meg magukat szinte ellenállás nélkül? – tettük fel a kérdést Ruffing Péternek.
– Jómagam is értetlenül állok a történtek előtt, ugyanis a teljesítményünk méltatlan volt a bajnoki döntőhöz. Ráadásul a hozzáállásunk és a hit nélküli játék is kívánnivalót hagyott maga után. ---- Szabó Gábor: – Sokkal gyengébben játszottunk, mint az előző két mérkőzésen. Valószínűleg Mózer kiválása okozta ezt. Nyitásfogadásban nagyon gyengék voltunk, a Barcika viszont sokkal jobban teljesített, mint korábban.
Németh Szabolcs: – Érezhető volt, hogy a barcikaiak ezúttal nagyon odatették magukat. Nyitásfogadásban roppant szerény teljesítményt nyújtottunk, ezért más felállást kellett megpróbálni, amely nem vált be.
Tomanóczy Tibor: – Remekül sáncoltunk, jól nyitottunk, nagyon öszszekaptuk magunkat. Taktikusan, okosan játszottunk, és megérdemelten győztünk.
Schildkraut Krisztián: – Mi nagyon jól összeálltunk, a dunaújvárosiakból hiányzott a hit. A csütörtöki győzelem visszahozta az önbizalmunkat, és tudatos, higgadt játékkal rukkoltunk ki. Köszönjük szurkolóink biztatását, nagyon sokat lendített rajtunk. ---- Kométa-Kaposvár
Phoenix-Mecano Kecskeméti RC
3:1 (–23, 20, 21, 24)
Kaposvár, 200 néző. V: Hóbor, László É.
KAPOSVÁR: Milosevics 18, GUBIK 7, Csíkos 9, Gelencsér 10, PAMPUCH 20, PÁSZTOR 9. Cs: GEIGER (liberó), Bánhegyi. Edző: Marko Jazvic
KECSKEMÉT: Tamás Z. 13, Buday 5, NAGY P. 23, Urfi 18, SOMODI 12, Kása. Cs: RÁCZ (liberó), Kodácsy, Szabó Z., Rapi 1. Edző: Karagics Mátyás
Az eredmény alakulása. 1. játszma: 4:6, 8:6, 11:13, 14:17, 20:20, 23:24. 2. játszma: 6:2, 9:4, 15:9, 19:15, 23:20. 3. játszma: 7:8, 16:12, 18:18, 24:26. 4. játszma: 6:4, 8:10, 16:24, 19:17, 24:24
A három nyert mérkőzésig tartó párharc állása: 2–1, a Kaposvár javára

Az első szett hajrájában Somodi sánca és Buday nyitása hozta meg a vendégeknek a részsikert. A második etapban a jól összpontosító Kométa higgadtan és összeszedetten játszott, és egyenlített. A harmadik játékrészt a kecskemétiek kezdték jobban, de Pampuch vezérletével fordított a Kaposvár. A szoros negyedik szett végjátékában is a nagy kedvvel játszó Pampuch volt a főszereplő, ő értékesítette a somogyiak harmadik meccslabdáját. ---- 1. MCM RC-Kaposvár
Papiron SC-Szeged
3:1 (17, 23, –23, 24)
Szeged, 50 néző. V: Szabó F., Csikós
KAPOSVÁR: PUSPÁN 1, Horváth I. 10, Selega 8, SZILVÁSSY 27, HORVÁTH D. 21, Wirth 11. Cs: Nyári T. (liberó), Stier. Edző: Nyári Tivadar
SZEGED: Maksa 2, NACSA 24, Péter Cs., Bojti 3, Bába 2, ÉZSIÁS 12. Cs: Nusser 1. Edző: Nyári Sándor
Az eredmény alakulása. 1. játszma: 8:3, 10:5, 16:9, 19:11, 22:14, 23:17. 2. játszma: 4:5, 8:6, 11:11, 16:14, 19:18, 23:21. 3. játszma: 7:5, 10:11, 15:12, 21:18, 22:23. 4, játszma: 4:1, 8:4, 13:9, 19:11, 21:22, 24:24
A két nyert mérkőzésig tartó párharc állása: 1–0 a Kaposvár javára.
A középszakaszt hetedik helyen záró Kaposvár lemondott pályaválasztói jogáról, ezért mindkét mérkőzésnek Szeged ad otthont.