Kedden hengerelt a Milan

Az olasz együttest az sem tudta kizökkenteni a nyugalmából, hogy a Deportivo La Coruna vezetést szerzett ellene a negyeddöntőben, a későbbiekben ugyanis kiütéses csapást mért rá, és 4–1-es győzelmével már-már eldöntötte a továbbjutás sorsát.
De talán úgy is fogalmazhatunk, hogy az első félidő utolsó perce volt a sorsdöntő. Kaká akkor varázsolta a hálóba Cafú beadását, és így vendégelőny helyett 1–1-gyel vonulhattak az öltözőbe a csapatok. Nyolc perccel a szünet után pedig már 4–1 állt a San Siro eredményjelzőjén. "Azt hiszem, arról vitatkozni sem érdemes, hogy az első gól alaposan visszavetett bennünket, ha előnnyel zártuk volna az első félidőt, szerintem teljesen másképp alakult volna a találkozó. Az a gól kihúzta a lábunk alól a talajt – kesergett Javier Irureta, a Deportivo edzője. – Így viszont nagyon nehéz, de nem kilátástalan a helyzetünk. A negyedik gól után már egyértelmű volt, hogy még egyszer be kell találnunk idegenben, különben alaposan csökkennek a továbbjutási esélyeink."
"Hihetetlenül fontos volt Kaká gólja – toldotta meg Carlo Ancelotti, az olaszok trénere. – Már az első félidőben is jól játszottunk, csak akkor kihagytuk a helyzeteinket. Éppen ezért túl különleges utasításokat nem akartam és nem is tudtam adni a fiúknak, csak annyit mondtam nekik a szünetben, hogy még nagyobb nyomást gyakoroljanak a Deportivóra. Utána hihetetlen volt, hogy hét perc alatt három gólt szereztünk. Ezek megismételhetetlen pillanatok. Ez a legjobb csapat, amelyet valaha is edzettem. Hogy mi a titok? Ennél a csapatnál valahogyan minden jön magától. Még nem vagyunk ott az elődöntőben, egyelőre minden számolgatás felesleges, csak az biztos, hogy ha La Corunában is a saját játékunkat nyújtjuk, nagy baj nem érhet bennünket."
Hogy mennyire egyértelmű volt a Milan sikere, jelzi, hogy még a spanyol lapok is az olaszok magasztalásával vannak elfoglalva, nem pedig azzal, miként tudják a földbe döngölni a Deport. Abban semmi újdonság sincs, hogy az olaszok valósággal istenítik a sajátjaikat – a tekintélyes La Gazzetta dello Sport című lap például sztratoszférikus Milanról ír –, az pedig alighanem a maximális elismerés, ha a másik oldal is a győzőket magasztalja. "A Deportivót eltaposták az olasz galaktikusok" – olvasható például a Marcában. Laptársa, az AS a következőképpen fogalmazott: "Ebben a pillanatban ez a legerősebb keretű csapat a világon. A piros-feketék soraiban szerepelt a világszínvonalon játszó Kaká."
Az aligha meglepő, hogy mindenki más a fiatal zseni, a két gólt szerző Kaká dicséretét zengte. Adriano Galliani, a Milan alenöke például a következő dicshimnuszt adta elő: "Kaká »szörnyeteg«, akit azért vettünk meg, mert tudtuk, hogy jó játékos. Azt viszont senki sem gondolta, hogy folyamatosan ilyen magas színvonalon teljesít, és ilyen gyorsan tökéletesen beilleszkedik a csapatba."
Kakáé mellett több nagyszerű teljesítmény akadt, talán csak egy "megnyúlt" arc volt a milanosoknál. Filippo Inzaghi bárhogyan is szeretett volna, nem tudott szabályos körülmények között a hálóba találni. Pedig a társak mindent megtettek azért, hogy ő is betaláljon, Sevcsenko az utolsó húsz percben szinte mással sem foglalkozott, csak Pippo kiszolgálásával, de sehogyan sem jött össze a gól. "Pippóval barátok vagyunk, még ha néhányan az ellenkezőjét is terjesztik. Szerettem volna hozzásegíteni egy gólhoz, szerzett is egyet, de azt igazságtalanul nem adta meg a bíró. Legközelebb újra megpróbáljuk" – mondta az ukrán.
Vasárnap alighanem retteghetnek a San Siróba látogató Chievo védői…

Milan (olasz)–Deportivo (spanyol) 4–1 (1–1)
Milánó, 80 000 néző
V: Ivanov (orosz). G: Kaká (45., 49.), Sevcsenko (46.), Pirlo (53.), ill. Pandiani (11.)

Fotógaléria:

NSO-összeállítás:
Bajnokok Ligája 2004-2005

NSO-adatbank:
BL 2003-2004

Bajnokok Ligája-szoftver
A BEK (BL) döntői
Bajnokok Ligája 2002–2003

---- M ---- K