Folytatás a márciusi ob-n

A hét végén – immáron 46 évesen – ismét visszatért: a Ganz-kupán, az országos válogatóversenyen döntőig jutott, s szoros csatában, 2:1-re kapott ki klubtársától, a spartacusos Branda Gyulától.
– Megjelenése üde színfoltnak számított, és sokak szerint példaértékű, hogy negyvenhetedik életévében ilyen fizikai állapotban van, de rögtön akadtak fanyalgók is, akik azt mondják, indulásával csak felhívta a figyelmet arra, hogy a mai nehézsúlyú birkózás élvonala meglehetősen gyengécske…
– Kik mondják ezt?! Biztosan olyanok, akik harminc-negyven évesen ízületi problémákkal küszködve, lógó hájjal, sörpocakkal tengetik életüket, az erőnlétük pedig legalább egy hetvenéves öregemberére hasonlít. Nem értem, miért kell az éveim számával foglalkozni, középkorú, ereje teljében lévő ember vagyok.
– No jó, de azt azért csak elismeri, hogy ez nem szokványos. Az élsportolók általában harminc-harmincöt évesen visszavonulnak.
– Sajnos, hogy így van, az emberek elhagyják magukat. Én teljesen természetesnek tartom, hogy egyenrangú ellenfele vagyok a tőlem húsz évvel fiatalabbnak. A szőnyegen dőljön el, ki a jobb, ne a születési év alapján. Ha a mostani felkészülésemet nem hátráltatja egy részleges izomszakadás, akár nyerhettem volna. Hiányzott a meccsrutin, hiszen tizenkét éve nem birkóztam, de úgy érzem, még húsz-harminc százalékot biztosan fejlődni tudok.
– Ezek szerint ez nem egyszeri fellángolás volt, hanem vannak további tervei?
– Március huszonhetedikén indulok az országos bajnokságon, és meg is szeretném nyerni.
– Akkor is, ha Deák Bárdos is ott lesz?
– Becsülettel felkészülök, a válogatott versenyzőkkel legalább egyenrangú edzésmunkát végzek, az elmúlt években sem lustálkodtam, erősítettem, megőriztem a kondíciómat. Aztán meglátjuk, a csata a szőnyegen dől majd el.
– Vagyis úgy gondolja, sokadik visszatérése inkább használ, mint árt a mai birkózásnak?
– Már hogy ártana? Felháborító, hogy sorvad a sport Magyarországon, és az ország vezetői ezt ölbe tett kézzel nézik. A hét súlycsoportban összesen ötven induló volt, nehézsúlyban hat. Egy országos válogatóversenyen! Hol van ma az utánpótlás? Ha szereplésemmel csak tíz fiatalnál is azt érem el, hogy elkezdenek sportolni, mondván, »nézd már, ha negyvenhat évesen is lehet, én is megpróbálom«, ha csak kettőt-hármat mentek meg a kábítószertől, az alkoholtól, a mai valóságshow-értékrendtől, akkor máris elértem a célom.