Cselgáncs 2003: Vendégszereplésen a szabadfogású birkózók

Előfordult már a sportág történetében, hogy egy másik küzdősport képviselője összemérte erejét egy dzsúdóssal – igaz, ezek az összecsapások többnyire csupán a nézők szórakoztatását szolgálták, egyik fél sem vette őket igazán komolyan.Ahogyan a november 25-én történteket sem.Igaz, ezúttal éppen ez volt a cél. Az olimpiai kvalifikációs sorozat téli rajtjára készülődő cselgáncs- és szabadfogásúbirkózó-válogatott tagjai tartottak közös edzést a Honvéd Tüzér utcai dzsúdótermében, feledtetve rövid időre a fárasztó alapozás viszontagságait. A két kapitány, Nagy Ernő és Gulyás István egyetértett abban, hogy szükség van a szokatlan ingerekre, ezekből pedig kaptak bőven a felek. Kovács Antalék megízlelhették, milyen egy birkózóbemelegítés, ha azt a kétszeres szabadfogású Európa-bajnok Ritter Árpád vezényli, de Aubéli Ottóék is tapasztalhatták, hogy földharcban a dzsúdósok is kemény ellenfelek lehetnek. Eközben Gulyásék újabb és újabb fogásokat próbálgattak, hátha átültethetnek valamit a sajátjukba a máséból, ahogyan tették ezt évekkel korábban az egykori szovjet tagállamok cselgáncsozói, akik jó néhány, birkózásból kölcsönzött technikával lepték meg ellenfeleiket.Ilyesmin manapság nem illik meghatódni, de jó volt látni a sikeres sportembereket, akik a tatamin nem bohóckodták el a szokatlan helyzeteket, s – hacsak rövid időre is – igyekeztek a lehető legjobb edzőpartnerei lenni egymásnak.