Ez még nem rendszerváltás

Az új sporttörvény alapján csökken az állam, és növekszik a társadalmi szervezetek szerepe, az élsporttal azonos hangsúlyt kap a szabadidős tömegsport, a diáksport és a fogyatékosok sportja. A sportszervezeteknek és -szövetségeknek a működési költségeik fedezetét alapvetően maguknak kell előteremteniük, az állam csak kiegészítő támogatást adhat, kivéve az iskolai testnevelést. A látványsportokat az állam sportbarát jogi környezet kialakításával segíti, azonban az önmagukat eltartani képtelen, de nemzeti értéket jelentő sportok fenntartásában továbbra is döntő szerepet vállal, például közvetlen támogatással. A szakszövetségek működési támogatásának mértékéről – meghatározott normatíva alapján – a Nemzeti Sportszövetség dönt, a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium többletjogai megszűnnek. A sporttörvény alapján az állami támogatás átlátható, ellenőrizhető lesz. A sportcélú költségvetés 2004-ben 16 plusz 4.6 milliárd forint lesz – utóbbi összeg a Budapest Sportaréna építésére felvett hitel törlesztése –, azidén ez 13 milliárd volt. A Magyar Olimpiai Bizottság továbbra is jelentős összeget kap, míg az athéni ötkarikás játékokra való felkészülésre az idén 1.2, jövőre 1.9 milliárdot költ az állam. A vagyoni értékű – például televíziós közvetítési – jogok tulajdonosa a sportoló, illetve a sportszervezet. A szakszövetség ezt magához veheti a bajnokság kiírásakor, de akkor ellenértéket kell fizetnie. A Nemzeti Sporttanács lesz a magyar sport stratégiai tervező, koordináló szerve. Tornatermi építési program indul 6 milliárd forintért. A törvény érinti a sportrendezvények biztonságát is, ezek szerint az állam a felelős a kiemelt kockázattal járó események biztosításáért. Az egyetlen nyitott kérdés ennek pontos finanszírozása, erre még a törvény elfogadása előtt kell megoldást találni.