Csak a célvonal előtt ért véget O’Grady-ék szökése
Vágólapra másolva!
2003.07.11. 22:15
Megosztás
Vágólapra másolva!
Címkék
Alessandro Petacchi a sportág legnagyobb alakjai közé került, ugyanabban az esztendőben ugyanis csak néhányan tudtak tíz szakaszgyőzelmet szerezni a három legnagyobb körversenyen. Az olaszok új sprinterkirálya (mit szólhat ehhez Mario Cipollini&) hatszor nyert az idei Girón, s immár négynél tart a centenáriumi Tour de France-on!
O’Grady (képünkön) és társa csaknem 200 kilométeren keresztül szökésben volt, ám az üldözôk a célegyenesben befogták ôket, s újra Petacchi gyôzött
O’Grady (képünkön) és társa csaknem 200 kilométeren keresztül szökésben volt, ám az üldözôk a célegyenesben befogták ôket, s újra Petacchi gyôzött
Franciaország egyik legszebb vidékén vezetett pénteken a karaván útja, Nevers-ből indulva a Loire-völgyön keresztül az ország harmadik legnagyobb városa, a Szajna és a Rajna találkozásánál fekvő Lyon volt a cél – száz esztendővel ezelőtt, 1903-ben ez volt a Tour de France hat célállomásának egyike. Persze legfeljebb a látnivalókért lehetett irigyelni a még versenyben lévő kerekeseket, hiszen a 90. Francia körverseny második leghosszabb (230 kilométeres) szakaszát rekkenő hőségben kellett teljesíteniük. Már nem lehetett ott a többiek között a spanyol Angel Vicioso, az ONCE menője a harmadik, akinek fel kellett adnia a Tour-t, miután csuklótörést szenvedett a csütörtöki etap befutója során. Ellenben továbbra is vállalta az indulást az amerikai Tyler Hamilton, a dán CSC törött kulcscsonttal versenyző kerekesét naponta röntgenezik, s eddig valamennyi vizsgálat után megkapta az engedélyt a folytatásra. "Addig versenyzem majd, amíg a sérülésem engedi. Nem vagyok százszázalékos állapotban, de az a kilencven-kilencvenöt, amire képes vagyok, elég ahhoz, hogy a többiekkel együtt teljesítsem a távot” – nyilatkozta Hamilton, akit a párizsi rajt előtt még a négyszeres győztes Lance Armstrong lehetséges kihívói közé soroltak. Nevers-ben, indulás előtt Stuart O’Grady panaszkodott: "A csütörtöki befutónál nagyon jó pozícióban, McEwen és Cooke mögött fordultam rá a célegyenesre, de egy pillanatra elbizonytalanodtam, s ez elég volt ahhoz, hogy elússzon a jó lehetőség. Nem koncentráltam eléggé a sprintre, inkább arra figyeltem, hogy ne törjem össze magam, így pedig nem lehet nyerni. Egyébként ahogy halad a verseny, egyre jobban érzem magam…” Az ausztrál bajnok bizonyára nem gondolt rá, hogy néhány órával később még inkább csalódott lesz. Öt kilométerrel a rajt után máris feljegyezhettük az első szökési kísérletet: nyolc bringás próbált előnyt szerezni, de észnél voltak az üldözők és hamar visszaverték a támadást. Így ment ez a következő 30 kilométeren keresztül, mígnem O’Grady-nek a francia Anthony Geslin oldalán sikerült meglógnia. Geslin már megmutatta magát az idei Tour során, a harmadik szakaszon 75 kilométeren keresztül volt szökésben, ám akkor nem érte el célját. Sokáig úgy látszott, ezúttal elérheti. Amint O’Grady és társa eltávolodott a mezőnytől, a boly megtorpant és "sétabiciklizésbe” kezdett, a szökevények előnye pedig egyre nőtt. Fél távhoz közeledve már meghaladta a 18 percet! Persze ekkor még majdnem 120 kilométer volt hátra… Aztán összekapta magát a mezőny, előreálltak a sprinterek vízhordói és elkezdték húzni a sort. Kilométerről kilométerre csökkent a különbség, de O’Grady és Geslin nagyon jól tartotta magát. A szökevények kétperces előnnyel kezdték az utolsó öt kilométert. Fantasztikus csata zajlott Lyon utcáin, ekkor már az ausztrál és a fiatal francia olykor egymás ellen is tekert, de amint megpillantották maguk mögött az üldözőket, újra összedolgoztak. Alig négy kilométerre a befutótól az egyik kanyarban az élbolyban történt egy bukás, éppen két nagy rivális, a német Erik Zabel és az ausztrál Robbie McEwen akadt össze. A német könyökén hatalmas seb keletkezett, s a bal csuklóját is nagyon fájlalta, de kért egy tartalék kerékpárt, és folytatta az útját. Elöl pedig egyre nagyobb sebességre kapcsolt a mezőny, s a célegyenes utolsó 200 méterén érte be a csalódott O’Grady-éket. Az ausztrál ugyan majd’ 200 kilométernyi szökés után megpróbálta felvenni a sprinterek sebességét, de így is csak a 20. helyet tudta megszerezni. A győzelmet – ki más… – az olasz Alessandro Petacchi szerezte meg, a Fassa Bortolo kerekese a hat szakaszból négy során nem talált legyőzőre! A következő napokban már egy legendás kerekes csúcsának beállításán fáradozhat, a sportág legnagyobb alakja, a belga Eddy Merckx ugyanis az egyetlen, akinek 11 győzelmet sikerült szereznie ugyanabban az esztendőben a három nagy körversenyen (Tour de France, Giro d’Italia, Vuelta a Espana). Petacchi az idén hatszor nyert az Olasz körversenyen, négynél tart a Touron, ez már tíz… Az élbolyban ért célba a Francia körverseny egyetlen magyar indulója, Bodrogi László is, aki így megőrizte 20. helyét az összetett versenyben. Az élen továbbra is a US Postal kolumbiai kerekese, Victor Hugo Pena áll, de szombaton már jönnek a hegyek…