MŰUGRÁS

Helyszín:Központi olimpiai uszoda

Időpont: 2004. augusztus 14–28.

Versenyszámok (8):

Férfiak (4): egyéni műugrás (3 m), egyéni toronyugrás (10 m), páros (szinkron) műugrás (3 m), páros (szinkron) toronyugrás (10 m)
Nők (4): egyéni műugrás (3 m), egyéni toronyugrás (10 m), páros (szinkron) műugrás (3 m), páros (szinkron) toronyugrás (10 m)

A műugrás olimpiai programja

A kvalifikáció útja: a barcelonai világbajnokság és az idei athéni Világkupa után alakult ki a mezőny.

Magyar kvótások:Barta Nóra (3 m), Hajnal András (toronyugrás)

Külföldi favoritok: Szautyin (orosz), Dobroszkok (orosz), ill. Fu Ming-hszia (kínai), Pahalina (orosz), Iljina (orosz)

Ötkarikás múlt:

Korábbi olimpiai érmesek

A műugrás – ez a látványos, sokak által kedvel sportág – 1904-ben, a St. Louis-i olimpián szerepelt első alkalommal az ötkarikás programban. Ekkor még csak a toronyugrás, ám négy évvel később már a 3 méteres műugrás is felkerült az étlapra. Ebben az időben még csak a férfiaknak rendeztek olimpiát, a hölgyek bemutatkozására 1912-ig kellett várni, ekkor a stockholmi játékokon már a nők is versenyezhettek toronyból. Aztán 1920-tól a nőknél is teljes lett a program, az antwerpeni olimpián már 3 méterről is ugorhattak. A páros műugrás és a páros toronyugrás viszont csak 2000-ben, Sydneyben került fel a műsorra.


Magyar indulók, magyar esélyek

Sajnos nem sikerült úgy a kvalifikációs sorozat legjobbb műugróinknak, ahogy azt várták. Az előre tervezett hét kvóta helyett csak két indulási jogot sikerült megszerezniük. A sportág talán legismertebb hazai egyénisége, Lengyel Imre nem tudott kvalifikálni, ezzel a honi műugrósport el is vesztette egyik legnagyobb értékét, hiszen ő 27 esztendősen befejezte pályafutását.

Így két fiatal, nagyon tehetséges ugró indul Athénban, Hajnal András (torony) és Barta Nóra (3 m). Utóbbi az elmúlt esztendőben sokat fejlődött, ha minden összejön neki, akkor még pontszerző helyre is odaérhet.

Magyar aranyérem: 0%
Magyar érem: 0%
Magyar pontszerzés: 1%


A lebonyolítási forma
Athénban 68 férfi és 68 női ugró áll csatasorba. A lebonyolítás nem túl bonyolult, az egyéni számoknál (3 m, torony) selejtezőt rendeznek, amely után 18-an az elődöntőben is szerepet kapnak. A végső fináléban 12 ugró szerepelhet. A páros műugrásnál és a páros toronyugrásnál egyből a döntő következik, számonként nyolc-nyolc kettős viaskodik az aranyéremért. ---- Greg Louganis (1960. január 29., amerikai)
Négyszeres olimpiai bajnok, nem mellékesen két olimpián, 1984-ben Los Angelesben és 1988-ban Szöulban hozta össze a tetemes éremmennyiséget. Mindent vitt, amin senki sem csodálkozott, hiszen a világ elismerte: Louganis a legjobb ebben a szakmában. Olimpiai ezüstérem (1976) és öt világbajnoki cím is fűződik a nevéhez. Louganis – ez is egyfajta rekord – 47 amerikai bajnoki címmel büszkélkedhet.

Klaus Dibiasi (1947. október 6., olasz)
Tizenhét évesen debütált az olimpián, 1964-ben Tokióban második lett toronyból. Ekkor még kevesen gondolták, hogy az elkövetkező három (!) ötkarikás játékon is Dibiasi lesz az olimpiai bajnok toronyból. Pedig így történt, 1968-ban, 1972-ben és 1976-ban is ő volt a legjobb. Parádés pályafutása során négy világbajnoki címet és öt Európa-bajnoki aranyérmet is gyűjtött.

Dmitrij Szautyin (1974. március 15., orosz)
Habár csak kétszeres olimpiai bajnok, ő a sportág egyik legnagyobb alakja. Atlantában (1996) toronyból lett bajnok, Sydneyben (2000) pedig páros toronyugrásban. Mellette viszont töméntelen mennyiségű érmet gyűjtött. Négyszeres világbajnok, négyszeres Európa-bajnok, 1991 óta (Perth, vb) tíz éven át minden világversenyen dobogón volt. Még most is ugrik, a tervek szerint az athéni olimpián búcsúzik a versenyzéstől. Természetesen aranyéremmel szeretne.

Hsziung Ni (1974. január 6., kínai)
Háromszoros olimpiai bajnok. Tizennégy évesen, a szöuli játékokon (1988) debütált, rögvest toronyezüstéremmel. Három évvel később, a perthi világbajnokságon szintén második lett 10 méterről, és Barcelonában (1992) sem jött össze az arany, harmadik lett. De aztán… Atlantában (1996) ő lett az olimpiai bajnok 3 méterről, Sydneyben (2000) pedig duplázni tudott, 3 méteren és páros 3 méteren is olimpiai bajnok lett.

Fu Ming-hszia (1977. február 16., kínai)
A kínai műugrás ékköve. A fantasztikus pályafutását 1991-ben, a perthi világbajnokságon kezdte, ahol aranyérmes lett toronyból. És aztán nem volt megállás: összesen négyszer nyert olimpiai bajnoki címet, Barcelonában (1992) toronyból lett első, Atlantában (1996), a toronysiker mellé 3 méterről is verhetetlennek bizonyult, ráadásként Sydneyben (2000) is nyerni tudott 3 méterről (páros 3 méterről pedig második lett). Három olimpián volt első, és nem zárható ki, hogy Athénból is aranyérmet vihet haza. ---- Férfiak.
3 m: Hsziung Ni (Kína).
Torony: Tien Liang (Kína).
Páros 3 m: Hsziao Haj-liang, Hsziung Ni (Kína).
Páros torony: Szautyin, Lukasin (Oroszország)
Nők.
3 m: Fu Ming-hszia (Kína).
Torony: Wilkinson (Egyesült Államok).
Páros 3 m: Iljina, Pahalina (Oroszország).
Páros torony: Na Li, Hszüe Szang (Kína)