KOSÁRLABDA

Helyszín:
Helliniko-központ
1. számú csarnok (selejtezők)
Befogadóképesség: 15 000 néző
Távolsága az olimpiai falutól: 26 km
További sportág: kézilabda

Olimpiai fedett csarnok
(negyeddöntők, elődöntők, döntők)
Befogadóképesség: 18 000 néző
Távolsága az olimpiai falutól: 13 km
További sportágak: gumiasztal, torna

Időpont: 2004. augusztus 13-29.

Versenyszámok (2): férfi és női csapatverseny
női döntő: augusztus 28.
férfi döntő: augusztus 29.

Olimpiai kvóták száma: 12 férfi + 12 női csapat

Versenyzők száma: 12 fő/csapat, összesen 288 fő

A kosárlabda olimpiai programja

Férfiak

Az athéni mezőny: Görögország (rendező), Szerbia-Montenegró (vb-címvédő), Litvánia, Spanyolország, Olaszország (Európa), Egyesült Államok, Argentína, Puerto Rico (Amerika), Ausztrália, Új-Zéland (Óceánia)
Angola (Afrika), Kína (Ázsia)

A torna lebonyolítása: két hatos csoportba osztják a csapatokat, ezekben egy teljes kört játszanak, és utána a csoportok első négy helyezettjei kerülnek a negyeddöntőbe, ahonnan egyenes kieséssel vezet az út a döntőig

A csoportbeosztás
A-csoport:
Argentína
Jugoszlávia
Kína
Olaszország
Spanyolország
Új-Zéland

B-csoport:
Angola
Ausztrália
Egyesült Államok (címvédő)
Görögország
Litvánia
Puerto Rico

Éremesélyes válogatottak: Egyesült Államok, Litvánia, Argentína, Szerbia-Montenegró

Címvédő:
Egyesült Államok


AZ ESÉLYEK
Bár az éremtáblázaton óriási a fölényük az amerikaiaknak, és mind a férfiaknál, mind pedig a nőknél ők a címvédők, korántsem mondható egyértelműnek, hogy az Egyesült Államok az első hely első számú esélyese. Az erősebbik és a gyengébbik nem mezőnyében is roppant erőssé vált ugyanis a konkurencia, az európaiak és a dél-amerikaiak egyre többször fricskázzák meg a sportág kitalálóit - pláne, ha az amerikaiak nem a legjobbjaikkal állnak ki. Márpedig úgy tűnik, a Dream Team jelző immár csak megszokásból jár az Egyesült Államok csapatainak, főleg a férfiaknak, tekintve, hogy a legnagyobb csillagok ilyen-olyan okból sorra mondják le a részvételt. Pedig talán az uraknál van még akkora előnyük az amerikaiaknak fizikailag a világ többi részéhez képest, hogy NBA-sztárjaikkal gond nélkül végigverjék a mezőny, ám B-válogatottjuk pórul járhat.


Így szereztek kvótát: a házigazda görögök mellett a legutóbbi világbajnok (Szerbia-Montenegró), valamint az egyes kontinensek legjobb válogatottjai lehetnek ott Athénban úgy, hogy Amerika és Európa 3-3, Óceánia 2, Afrika és Ázsia pedig 1-1 helyet kapott.

Ötkarikás múlt:

Korábbi olimpiai érmesek

osárlabdában is az 1936-os berlini olimpia volt a nyitány - de csak a férfiaknál, a nők ugyanis csak 1976-tól vehetnek részt ebben a sportágban az ötkarikás játékokon. Így fordulhat elő, hogy amíg a kosaras urak már tizenhatodszor szállnak harcba az olimpiai érmekért Görögországban, addig a hölgyek még csak nyolcadszor mérik össze erejüket a világ legrangosabb sporteseményén. Ahol bizony igencsak kidomborodik a magas emberek sportágának őshazája, vagyis az Egyesült Államok fölénye, hiszen az eddig megszerezhető 22 aranyból 16 az amerikaiak vitrinjébe került, mindössze hat alkalommal tudott tehát nyerni más. Először a szovjetek törték meg a tengerentúliak hegemóniáját emlékezetes mérkőzésen 1972-ben Münchenben, hogy aztán négy év múlva, Montrealban, a kosárlabdázónők első olimpiáján már a gyengébbik nem versengésében is a szocialista tömb élharcosának válogatottja álljon a dobogó tetejére. A későbbiekben még két elsőség jutott a Szovjetuniónak (1980-ban Moszkvában a nőknél, majd 1988-ban Szöulban a férfiaknál), egy az utódjának tekinthető Független Államok Közösségének 1992-ben, Barcelonában a hölgyek versenyében, illetve szereztek egy aranyat 24 esztendeje a szovjet fővárosban a sokak által a sportág európai legnagyobbjainak tartott jugoszlávok is - igaz, mint az köztudomású, akkor nem voltak ott a mezőnyben az amerikaiak. Ott voltak viszont a magyar nők, mindeddig először és utoljára az olimpiák történetében, és fel is hívták magukra a figyelmet a negyedik helyezésükkel. A férfiaknál már több, öt magyar részvételt jegyezhettünk fel, jó eredményt viszont annál kevesebbet: a legelőkelőbb helyet az 1960-ban elért kilencedik hely jelenti a magyar válogatott számára, amely legutóbb épp negyven esztendeje, 1964-ben, Tokióban lehetett jelen a legnagyobb seregszemlén… ---- Az athéni mezőny: Görögország (rendező), Egyesült Államok (vb-címvédő), Oroszország, Csehország, Spanyolország (Európa), Nigéria (Afrika), Brazília (Amerika), Dél-Korea, Japán, Kína (Ázsia), Ausztrália, Új-Zéland (Óceánia)

A torna lebonyolítása: két hatos csoportba osztják a csapatokat, ezekben egy teljes kört játszanak, és utána a csoportok első négy helyezettjei kerülnek a negyeddöntőbe, ahonnan egyenes kieséssel vezet az út a döntőig

A csoportbeosztás
A-csoport:
Ausztrália
Brazília
Görögország
Japán
Nigéria
Oroszország

B-csoport:
Csehország
Dél-Korea
Egyesült Államok (címvédő)
Kína
Spanyolország
Új-Zéland

Éremesélyes válogatottak: Egyesült Államok, Oroszország, Ausztrália, Brazília

Címvédő:
Egyesült Államok

Így kvalifikáltak: a rendezőn és a vb-címvédő Egyesült Államokon kívül Európa és Ázsia három, Amerika és Óceánia pedig két-két, míg Afrika egy csapattal képviseltetheti magát az olimpián.

Ötkarikás múlt:
Korábbi olimpiai érmesek ---- A LEBONYOLÍTÁSI FORMA
A 12 férfi és női válogatott két-két csoportban kezdi a körmérkőzéses küzdelmeket.
Férfiak. A-csoport: Argentína, Kína, Olaszország, Spanyolország, Szerbia-Montenegró, Új-Zéland. B-csoport: Angola, Ausztrália, Egyesült Államok, Görögország, Litvánia, Puerto Rico
Nők. A-csoport: Ausztrália, Brazília, Görögország, Japán, Nigéria, Oroszország. B-csoport: Csehország, Egyesült Államok, Kína, Dél-Korea, Spanyolország, Új-Zéland
A csoportokból négy-négy együttes jut a negyeddöntőbe, amelyben ez lesz a párosítás: A1-B4, A2-B3, A3-B2, A4-B1, a csoportok ötödik helyén végzők a kilencedik helyért, a hatodik helyezettek pedig a 11. helyért csapnak össze. A negyeddöntő győztesei az elődöntőben (A1-B4 győztese-A3-B2 győztese és A4-B1 győztese-A2-B3 győztese) csapnak össze, a vesztesek pedig az 5-8. helyért küzdenek tovább (a párosítás ugyanaz, mint az elődöntőben). Az elődöntő nyertesei az arany-, vesztesei a bronzéremért mérkőznek, míg az alsó ág győztesei az 5. helyért, a vesztesek pedig a 7. helyért mérhetik össze tudásukat Athénban. ---- TERESA EDWARDS (1964. július 19., amerikai)
Az amerikai női válogatott játémestere 1984-ben debütált az ötkarikás játékokon, és húszesztendős ifjú hölgyként a tizenkettedik embere volt a hazai pályán - Los Angelesben - veretlenül nyerő együttesnek a maga 2.5 pontos átlagával. Négy esztendő múltán, 1988-ban, Szöulban viszont már a pontlista másodikja volt az ugyancsak aranyérmes kompánia tizenkettes keretében 16.6 ponttal meccsenként - talán ekkor volt pályafutása csúcsán. Barcelonában ugyanis az elődöntőben 79-73-ra kikapva a Független Államok Közösségétől elesett a végső győzelem lehetőségétől a Team USA-vel - utóbb kiderült, ezen az egy meccsen múlt, hogy Teresa Edwards ötszörös olimpiai bajnok legyen… Atlantában és Sydneyben ugyanis ugyancsak csúcsra ért az amerikai válogatottal, igaz, már nem annyira meghatározó emberként, mint húsz esztendeje.

DAVID ROBINSON (1965. augusztus 6., amerikai)
A tizenhatszoros aranyérmes amerikaiak közül ő az, aki a legtöbb ötkarikás játékokon - szám szerint hármon -, és a legtöbb mérkőzésen - 24-en - vett részt az Egyesült Államok nemzeti mezében. De rekorder még Robinson a dobott pontok tekintetében is hazájában a maga 280 olimpiás egységével, sőt lepattanózásban is (124). A San Antonio Spurshöz pályafutása végéig hűsége kétszeres NBA-bajnok center azonban "csak" kétszeres olimpiai bajnok, mivel az elsőn, amelyen részt vett, csupán harmadikak lettek az amerikaiak 1988-ban Szöulban. Barcelonában és Atlantában viszont már a dobogó tetejéről nézhetett szét az eredményhirdetéskor.

MICHAEL JORDAN (1963. február 17., amerikai)
A sportág legnagyobb alakja, akinek életéből és pályafutásából az olimpiai sikerek sem marad(hat)tak ki. Air Jordan először 1984-ben, még zöldfülű újoncként lett aranyérmes Los Angelesben, majd nyolc évvel később, Barcelonában már a világ kosárlabdázásának legnagyobb sztárjaként, dúsgazdagon, az első és talán legjobb Dream Team legmegbecsültebb tagjaként verte végig a világot. Úgy, hogy közben ha csak tehette, inkább golfozott - nyilván mert annyira könnyű dolga volt a parketten, hogy nem kellett a drága idejét akkoriban edzésekre pazarolnia…

ARVYDAS SABONIS (1964. december 19., litván)
Az általunk felsorolt négy csillag közül az egyetlen, aki nem amerikai, és az egyetlen, aki még az idén is aktívan szórta a kosarakat. A 220 centis litván óriás Európában és Amerikában is szép karriert futott be, de nem kell szégyenkeznie olimpiás eredményei miatt sem: 1988-ban még szovjet színekben aranyérmes volt, majd két bronzérem következett - immár szűkebb pátriája és igazi hazája, Litvánia képviseletében.