Michael Schumacher elrontott gumiválasztása és autója, Kimi Räikkönen gyorshajtás miatti büntetése, Juan Pablo Montoya pedig megpördülése miatt szalasztotta el a győzelmet az idénynyitó Ausztrál Nagydíjon, amelyen így a hibátlanul vezető David Coulthard örülhetett.
David Coulthard a 11. helyrôl rajtolva, tökéletes taktikával és vezetéssel gyôzött
David Coulthard a 11. helyrôl rajtolva, tökéletes taktikával és vezetéssel gyôzött
A rég nem látott, eseménydús és izgalmas versenyen megszakadt a Ferrari 53 versenyen át tartó dobogós szériája, amiből egyenesen következik, hogy a Michelin-gumisok a francia gyár 2001-es visszatérése óta először töltötték meg a dobogót– a skót pilóta mögött Montoya és Räikkönen végzett, mindketten megismételték tavalyi eredményüket. Michael Schumacher a 4. helyen ért célba, és a McLarenhez hasonlóan a Renault és a Williams is mindkét autójával pontot szerzett.
Az idénynyitó izgalmait a versenyt megelőzően érkező eső jelezte, az aszfaltcsík nedves volt, amikor a pilóták sorra a rajtrácsra gurultak. Egyesek úgy gondolták, vizes pályára való abroncsokkal vágnak neki a versenynek, míg mások – a gyors száradásban bízva – száraz aszfaltra való gumikkal rajtoltak. Jos Verstappen nem tudott elindulni a rajtrácsra vezető körére, míg Kimi Räikkönen a felvezető körben döntött úgy, inkább száraz gumikra vált, így ők ketten a boxutcából rajtoltak. A sima rajt után a különböző gumiválasztások miatt hatalmas előzgetésekbe kezdtek a pilóták, eleinte a nedves gumikkal haladók, majd három kör elteltével a száraz abroncs mellett döntők voltak gyorsabbak. A két Ferrari vizes gumikkal rajtolt, az első kör után 7.5, a második után 11 másodperc volt az előnye a többiek előtt. Nick Heidfeld és Justin Wilson is jól kezdett, előbbi a hetedikről a harmadik, utóbbi a huszadikról a tizenkettedik helyre jött fel.
Ám amikor már száradt a pálya, fordult a kocka, egyesek korán kimentek kereket cserélni, mások pedig jöttek föl. Juan Pablo Montoya visszavette Heidfeldtől a harmadik helyet, egyre közelebb került a Ferrarikhoz, és az első körökben roppant óvatos Olivier Panis is villámgyorsan felzárkózott. A nagy kavarodásban a második helyen haladó Rubens Barrichello, majd az újonc Ralph Firman kicsúszása borzolta a kedélyeket, miközben Michael Schumacher boxkiállása a bal hátsó kerék elhúzódó cseréje miatt megnyúlt. A következő, 8. körben Cristiano Da Matta személyében még egy újonc kicsúszott, és jött is a biztonsági autó. Mögötte Montoya, Alonso, Trulli, Ralf Schumacher, Webber, Räikkönen, M. Schumacher, Coulthard, Villeneuve, Panis sorrend alakult ki, az első hat akkor még nem volt a boxban. A 11. körben –Alonso boxkiállása után – újraindult a mezőny, Räikkönen és M. Schumacher megelőzte Webbert, aki nem szakadt le, tartotta magát a világbajnok mögött. A helyi kedvenc versenye azonban a kerékfelfüggesztés meghibásodása miatt a 15. körben véget ért, és a pálya szélén leálló autója miatt újra jött a biztonsági autó.
A vb-pontverseny állása
Pilóták 1. Coulthard 10 2. Montoya 8 3. Räikkönen 6 4. M. Schumacher 5 5. Trulli 4 6. Frentzen 3 7. Alonso 2 8. R. Schumacher 1
Konstruktôrök 1. McLaren 16 2. Williams 9 3. Renault 6 4. Ferrari 5 5. Sauber 3
Következik: Malajziai Nagydíj, március 23., Sepang
Ekkor Räikkönen kivételével mindenki a boxba hajtott, aki korábban még ezt nem tette meg. Montoya és Ralf Schumi egyszerre érkezett a Williams-garázshoz, így a németnek várnia kellett csapattársára. Ralfot még a jobb hátsó kerekének csavarja is feltartotta, 18 másodpercig tartó boxkiállása után pedig a pályára visszajövet megpördült. Az újrainduláskor Räikkönen, M. Schumacher, Coulthard, Villeneuve, Button, Montoya volt a sorrend, míg Heidfeld kiállt a pályáról –Ralf persze éppen arra járt, és csak a kavicságyba hajtva tudta kikerülni honfitársát.
A 25. körben a Williamset lemásolva a BAR pilótái is egyszerre mentek szervizelésre, ez esetben Button várakozott hosszasan. Az élen haladók egymás után álltak ki a boxba, így a 36. körre Montoya, Räikkönen, M. Schumacher, Coulthard sorrend alakult ki, és elkezdődött a hosszú hajrá. Schumi és Räikkönen hatalmas csatát vívott egymással, a 38. körben a célegyenes utáni kanyarkombinációba egyszerre érkezett a páros, és a finn óriási lélekjelenléttel verte vissza a fűre hajtó Schumacher támadását. Ezután Räikkönent a boxba szólították, áthajtásos büntetését a szervizelésénél történt gyorshajtása miatt kapta.
Montoya a 42. körben a boxba ment, és már Schumi vezetett. Ám a német autójáról egy kisebb kisodródás következtében leszakadtak az oldalsó légterelők, amelyek közül a jobb oldali a kocsi oldala alá szorult. A verseny főbírója a boxba intette a németet, mert balesetveszélyesnek vélte a lemezdarabot, amely leszakadva balesetet okozhatott volna. Schumi a boxba hajtott, és a vezetés Montoya ölébe hullt.
A kolumbiai azonban óriásit hibázott, a 48. kör elején megpördült, és Couldhard mögé esett vissza. A versenyt a tizenegyedik helyről kezdő mclarenes már nem hibázott, a hajrában magabiztosan őrizte előnyét, és megszerezte pályafutása tizenharmadik győzelmét. Mögötte Montoya, Räikkönen és M. Schumacher szorosan követte egymást, de sem a finn, sem a német nem tudott már előzni.
A hibátlanul versenyző DC mögött a három hibázó végzett, és közöttük a hiba súlyossága döntött: Montoya megpördülése kevesebb időt vett igénybe, mint Räikkönen büntetése, amelynél Schumacher plusz szervizelése még hosszabb volt. Bár a Ferrarit legyőzték, ehhez kellett az elején a Scuderia rossz gumiválasztása, a kerékcsere elhúzódása és a légterelők leszakadása is –tehát korántsem biztos, hogy véget ért a Ferrari-uralom. Barrichello sem tanult tavalyi hibáiból, ezt az évet is rémesen kezdte.
Trulli és Heinz-Harald Frentzen ugyanakkor értékes pontokkal gazdagodott, csakúgy, mint Alonso és a balszerencsés Ralf Schumacher, akik elsőként élvezhették az új pontozási rendszer előnyeit.
19. Ausztrál Nagydíj, a 16 futamos Formula–1-es világbajnokság 1. állomása, Melbourne
Az 58 körös (307.574 km) verseny végeredménye:
1. David Coulthard (brit, McLaren-Mercedes, Michelin) 1:34:42.124 (átlag: 194.868 km/óra) 2. Montoya (kolumbiai, Williams-BMW, M) 8.675 mp h. 3. Räikkönen (finn, McLaren-Mercedes, M) 9.192 mp h. 4. M. Schumacher (német, Ferrari, Bridgestone) 9.482 mp h. 5. Trulli (olasz, Renault, M) 38.801 mp h. 6. Frentzen (német, Sauber-Petronas, B) 43.928 mp h. 7. Alonso (spanyol, Renault, M) 45.047 mp h. 8. R. Schumacher (német, Williams-BMW, M) 45.745 mp h. 9. Villeneuve (kanadai, BAR-Honda, B) 1:05.536 p h., 10. Button (brit, BAR-Honda, B) 1:05.974 mp h., 11. Verstappen (holland, Minardi-Cosworth, B) 1 kör h., 12. Fisichella (olasz, Jordan-Ford, B)* 6 k h., 13. Pizzonia (brazil, Jaguar-Cosworth, M)* 6 k h. A *-gal jelölt pilóták nem értek célba.
Feladta: Barrichello (brazil, Ferrari, B, kicsúszás) 5, Firman (brit, Jordan-Ford, B, kicsúszás) 6, Da Matta (brazil, Toyota, M, kicsúszás) 7, Webber (ausztrál, Jaguar-Cosworth, M, felfüggesztés-meghibásodás) 15, Wilson (brit, Minardi-Cosworth, B, műszaki hiba) 16, Heidfeld (német, Sauber-Petronas, B, kicsúszás) 20, Panis (francia, Toyota, M, üzemanyagnyomás) 31 megtett kör után
Leggyorsabb kör: Räikkönen (32. kör) 1:27.724 (átlag: 217.623 km/óra)
A célban mondták
David Coulthard: – Nagyon jó véget ért ez a nehéz hétvége, örülök, hogy így kezdődött az idény. A rajtrácsra vezető körön még nagyon nedves volt a pálya, ezért esőgumival rajtoltam, de már az első kör végére felszáradt a pálya, ezért a következő fordulóban bejöttem száraz gumikért. Remek taktikát találtunk ki, kiválóan dolgozott a csapat, így kihasználtuk a furcsa körülmények adta lehetőségeket. Remélem, a szezon hátralévő része is tartogat hasonló érdekességeket.
Juan Pablo Montoya: – Bár jó eredménnyel zártam, förtelmes verseny volt ez számomra. Tökéletes döntés volt száraz gumikon rajtolni, de a biztonsági autó kétszer is keresztülhúzta a számításainkat, és elvette az előnyünket. Amikor pedig a vége felé vezettem, megpördültem, és drágán megfizettem az egyetlen hibámért, a végén nehéz volt tartani Räikkönent.
Kimi Räikkönen: –Csalódott vagyok, mert a gyorshajtásom miatt szalasztottam el a győzelmet. Annak ugyanakkor örülök, hogy a csapat nyert, és ez az eredmény szerintem mindenkit boldoggá tesz. A felvezető kör során rájöttem, hogy gyorsan szárad a pálya, ezért még a rajt előtt a boxba hajtottam, és végül onnan rajtoltam. Hatalmas csatát vívtam Michaellel, az utolsó kanyarban mindig nagyon rám jött, és egyszer mellém is került, de a pálya nem volt elég széles kettőnknek. Jól szórakoztam, izgalmas verseny volt.
Michael Schumacher: – A folyamatosan változó időjárás és a két biztonsági időszak miatt kaotikus lett a verseny. Egyszer ráfutottam a kerékvető kőre, és rengeteg időt vesztettem, mert leszakadt az oldalsó légterelőm. Mindenképpen kiálltam volna kerékcserére, de így még félnem is kellett, mert benne volt a pakliban, hogy defektes lesz a gumim. Mindent egybevetve örülök a negyedik helynek és annak, hogy az F2002-es továbbra is a legjobb autó.
Számításaink szerint – Alonso első pontjai
David Coulthard diadalával megszakadt a Ferrari tízes győzelmi sorozata, a Formula–1 harmadik leghosszabb csapatdiadal-szériája. A 142. versenyén részt vevő skót a tizenharmadik sikerét aratta a száguldó cirkuszban, s legutóbb a tavalyi monte-carlói viadalon szerezte meg a tíz pontot. DC, aki 1997-ben már nyert Melbourne-ben, az örökranglistán lehagyta Mario Andrettit, Carlos Reutemannt, valamint Alan Jonest, és ugyanazzal a "mozdulattal” beérte a szintén tizenhárom győzelmet számláló Alberto Ascarit, az olaszok kétszeres világbajnokát.
Az ötszörös világelső Michael Schumacher aligha lehet elégedett a negyedik pozíciójával. Bár egymást követő 23. alkalommal szerzett pontot, a 2001-es Olasz Nagydíj óta (negyedik hely) először nem állhatott fel a pódiumra, ami tizenkilenc dobogós helyezést jelentett azóta. Csapattársának, Rubens Barrichellónak kilences pontszerző sorozata ért véget a hét végén. Ha hinni lehet a statisztikáknak, a német nem fogja megvédeni a világbajnoki címét, eddig ugyanis kivétel nélkül akkor lett első a pontversenyben, ha megnyerte az idénynyitó futamot. 1994-ben és 1995-ben Brazíliában, 2000 és 2002 között Ausztráliában rajtolt győzelemmel.
Jóllehet az új pontelosztási rendszer (is) vasárnap debütált az F1-ben, nem Juan Pablo Montoya az első, aki nyolc egységgel gazdagodott egy versenyen. Az 1950-es évtől az 1960-as esztendőig ugyanis a győztesek épp enynyit kasszírozhattak – a kilenc pont 1961-től 1990-ig járt a diadalért. Öt pontot sem lehetett már régóta kapni teljes versenytávon, igaz, 1950 és 1959 között csak úgy lehetett összegyűjteni e "termést”, ha valaki a harmadik helye (4 pont) mellé megfutotta a viadal leggyorsabb körét (1) is.
A hetedik Fernando Alonso pályafutása legjobb eredményével rukkolt ki az Albert Parkban. A 18. nagydíján először pontszerző ifjú spanyol korábban csupán egy tizedik hellyel dicsekedhetett. A szóban forgó helyezést a 2001-es Német Nagydíjon érte el, még a Minardi pilótájaként.