Kevés a sarki fűszeres ígérete

– Az előjegyzési naptára alapján nemigen unatkozhatott első ligaigazgatói munkanapján…
– Reggel a rendőrség illetékeseivel egyeztettem, aztán a sportújságíró-szövetség képviselőjével tárgyaltam, majd az élvonalbeli csapatokat működtető sportvállalkozások vezetőivel és jogi képviselőivel találkoztam; velük többek között a sporttörvény tervezett módosításáról, a labdarúgás szabálykönyvének átalakításáról, illetve a liga jövőjéről beszélgettünk – mondta Szieben László. – A nap zárásaként átnéztem a keddi fegyelmi bizottsági ülés anyagait is. A hivatalban lévő fegyelmi testületet még én jegyeztem, s noha formálisan már elköszöntünk egymástól, szakmai felelősséget érzek a bizottság a további működéséért.

Tavasszal lesz közgyűlés

– Megvan már az utódja?
– Megbízottként Kiss György irányítja a munkát a liga következő közgyűléséig.
– Mikor esedékes a közgyűlés?
– Ez jó kérdés… Nincs még konkrét időpont, ám célszerű lenne a bajnokság tavaszi folytatása előtt rendezni a közös dolgainkat, azaz március elseje előttre kitűzni a tanácskozást. A liga csapataival a jövőben amúgy gyakoribb konzultációt tervezek.
– Fél évet dolgozott a fegyelmi bizottság vezetőjeként, de néhány kemény ütközetet már e rövid idő alatt is meg kellett vívnia…
– Hozzávetőleg kétszáz ügy került elénk, de fél tucat eset sem akadt, ami erős indulatokat váltott ki, s ez siker. Az újpesti és a székesfehérvári stadion bezárása kapcsán kaptam azt a kritikát, hogy döntéseink nem voltak összhangban az eljárási szabályokkal, ám én szándékosan vállaltam a tárgyalási menetrend felgyorsítását. Ilyen nagy visszhangot kiváltott, azonnal reagálást igénylő ügyekben ésszerűtlen lett volna a hagyományos eljárási rendet követni, és megvárni, amíg három héttel a lelátói rendbontás után a fegyelmi bizottság elé kerül az ügy. Az említett két eset ezzel együtt jelezte, hogy lyukas a szabályrendszerünk, érdemes újragondolni többek között az idézési határidőkkel és a döntéshozatali sebességgel kapcsolatos rendelkezéseket. Következetlen határozatunk is született Alekszandar Jovics, illetve Kenesei Krisztián kiállítása kapcsán, amelynek korrigálásához fb-elnökként felajánlottam a segítségemet a Fradi képviselőinek, ám ők nem éltek e lehetőséggel. S végül meg kell említenem a Videoton-sztorit, amivel kapcsolatosan azért vannak rossz érzéseim, mert kiderült, az eljárási rendünk hibái miatt olykor a kelleténél lassabban lehet csak együttműködésre késztetni a sportszervezeteket…
– Fegyelmi bizottsági elnökként milyen benyomásokat szerzett a magyar profifutball közállapotairól?
– A harminckét profiegyüttes működtető gazdasági társaságnak jogos óhajai, igényei vannak a ligával kapcsolatosan. Ugyanakkor e cégek vezetőinek is tisztában kell lenniük a futball-káefték és a labdarúgó-részvénytársaságok üzleti feladataival, vagyis azzal, hogy az ő dolguk a futball iránt még érdeklődő nézők lehető legjobb kiszolgálása, s hogy az iparág működőképessége akkor őrizhető meg, ha a gazdasági és szakmai kérdésekben is érvényesül a "hozzáadott érték-szemlélet”, vagyis mindenki annyit vehet ki a közös kasszából, amennyivel ahhoz maga is hozzájárult. Ha a főbb szerepeket tisztázzuk, már abban is könnyebben megállapodhatunk, miként dolgozzon a liga, melynek egyébként szintén a szolgáltató vonásait szeretném erősíteni.
– A profiligának eddig sem okvetlenül a szemléletét bírálták a kritikusai, hanem azt, hogy az MLL-be tömörült futballcégek nyomására nem egyszer asszisztált a közösen megalkotott szabályok kicselezéséhez, amivel rövidtávú részérdekeket szolgált, a nagy közös bizniszt viszont rontotta.
– Ahogy annak idején az MLSZ elnökén is ok nélkül kérték számon a labdakezelési bakikat, a kihagyott ziccereket, a liga vezetőinek sem dolguk gólt lőni vagy a gólveszélyt elhárítani. Kötelességünk viszont betartatni az üzleti játékszabályokat, s őrködni azon, hogy e szabályok ne puhulhassanak fel. A szolgáltató jelleg erősítésén például azt értem, hogy a következő évadra érvényes versenykiírást már márciusban közzétesszük, azon később nem változtatgatunk, és mindenben segítjük a futballvállalkozásokat, hogy a május végi, amúgy jogvesztőnek tervezett nevezési határidőig az összes szükséges dokumentumot be tudják nyújtani.
– Mindezt azt is jelenti, hogy az eddigieknél szigorúbban kérik számon a nevezési feltételek teljesítését?
– A következetességen van a fő hangsúly…
– Nagy kérdés viszont, hogy ez esetben vajon hány csapattal indulhat el legközelebb az élvonalbeli és a másodosztályú bajnokság.
– A ligának természetesen az célja, hogy minden arra jogosult labdarúgó-vállalkozás rajthoz álljon majd. De van itt egy tévedés: a nevezési feltételek között eddig sem szerepelt, hogy minimálisan ennyi és ennyi bevételt kell felmutatniuk a jelentkezőknek, miképpen nincsenek maximalizálva sem a büdzsék; az amerikai sportokból ismert a fizetési plafon bevezetése sincs napirenden. Az egyes sporttársaságok gazdasági lehetőségein múlik tehát, hogy mondjuk kétszázötvenmillió forintos vagy éppen hatszázmilliós garantált árbevételt terveznek egy évadra; a lényeg a mi szempontunkból az, hogy a kötelezettségvállalások sehol se lépjenek túl az önként szabott, gondosan tervezett pénzügyi határokon.

Interliga szerveződhet

– Előzetes ígérvényekben eddig sem volt hiány, csak azt nem lehetett tudni, melyik vállalás mögött állt valós fedezet, s melyik mögött nem…
– Nyilvánvalóan nem fogadható el a pék vagy a sarki fűszeres több százmilliós kötelezettségvállalása, bármennyire szeretik is a futballt, és ezt vagy azt a csapatot, ha ennek a kötelezettségvállalásnak nincsenek meg a teljesítési garanciái. Azt a célt fogalmaztam meg, hogy a nevezési dokumentum-gyűjteményekbe csakis közhiteles okiratok kerüljenek be, vagyis olyan megállapodások, amelyek közjegyzői okirati formában készültek el. Az efféle változásnak a nagypolitika, az önkormányzatok és a befektetőjelöltek számára is fontos és pozitív üzenete lehetne, hiszen egészen más egy olyan szakmacsoport képviseletében tárgyalóasztalhoz ülni, ahol a közhitelesség garantált. Aminek megkövetelésétől egyébként önmagában még bizonyosan nem csappan meg a profibajnokságokba nevezni kívánó sportcégek száma, még ha a szigorítás egyesekben feketeleves-élményt kelt is…
– Vélhetően a liga korábbi vezetése is azzal a szándékkal tette közzé a nevezési feltételeket, hogy a követelményrendszert betartatja, csak éppen a különböző színfalak mögötti alkuk és pressziók hatására olykor feladta eredeti álláspontját. Mert ugyan ki tudna elképzelni egy élvonalbeli bajnokságot mondjuk a Fradi nélkül, miközben köztudott, hogy az Üllői útról a nyáron bizonyos dokumentumok csak felszólításra, utólag érkeztek meg az MLL-be.
– A liga nem a sportdiplomáciai tevékenység színtere, a szigorú és következetes végrehajtói szerep viszont igenis számon kérhető rajta…
– A nevezési feltételek szigorodásának a futballüzletbe beáramló pénzek szűkülése lehet az egyik következménye.
– Nem törvényszerű, hogy így történjen. Ha azonban a rendnek ez az ára, ez is vállalható. Egyébként viszont éppen a források bővítésén dolgozunk. Új támogatói kör megjelenését eredményezheti például az Interliga beindulása. Az MLSZ-szel történő egyeztetés után azt tervezem, megkeressük a szomszédos országok szövetségeit, hogy a jégkorongban e régióban már működő szisztémát idéző, határokon átnyúló bajnoki rájátszást szervezhessünk. Ez növelhetné a magyar futballipar bevételeit, másrészt pedig nemzetközi szakmai kontrollt jelentene a csapataink számára. Olyan versenysorozat életre hívásán gondolkodunk, amely szakmailag a nagy európai tornák előiskolája lehetne.

Még zajlik az átadás-átvétel

– Az MLL gazdálkodása meg persze a sportág anyagi tervezhetősége okán kulcsfontosságú a lejáró tévészerződés megújítása. Van-e ennek realitása, hiszen azt hallani, a Magyar Televízió a jelenlegi kondíciókkal nem hosszabbítana…
– Erről egyelőre annyit szeretnék mondani: mindent megteszünk, hogy értékarányos megállapodás szülessen, és a futball a jövőben is képernyőn maradhasson, hiszen ez tényleg létkérdés.
– Viták esetén számítana, számíthatna a politika támogatására?
– A nagypolitikának a sportági infrastruktúra megteremtésében kellene szerepet vállania, vagyis a stadionok modernizálásában és fenntartásában. Helyi szinten a települési önkormányzatok befektetőként, tulajdonosként, vagy támogatóként vállalhatnak szerepet az ottani sportvállalkozások működtetésében. A futballnak tehát nemcsak az aktuális hatalom kegyét kell keresnie napi taktikai megfontolásokból, még akkor sem, ha egy iparág központi támogatása nem is nélkülözheti a szimpátiaelemeket – e szubjektív szempontokat azonban lehetőleg minimalizálni kell. Amúgy a vagyonértékű jogok hasznosításában, és ide tartoznak a tévésjogok is, elkerülhetetlen lesz a további központosítás.
– Visszatérve még az MLL pénzügyeire: hallani, hogy a liga korábbi hitelkihelyezési politikája nem volt éppen kockázatmentes. Egyes hírek szerint több száz millió forint visszafizetése kétséges…
– Jómagam a liga december elseje utáni gazdálkodásáért felelek, a korábbi időszakkal kapcsolatos pénzügyi átadás-átvétel, illetve az auditálás még zajlik. Annyit azért hadd jegyezzek még meg: bár olyan konszolidált állapotban lenne a gazdálkodás tekintetében minden hazai futballvállalkozás, mint a Magyar Labdarúgóliga…
– A következő négy esztendőre mi a személyes programja: a futball életben tartása, átmentése a jobb időkre, vagy ön is magáénak vallja a korábbi időszak szakmai célkitűzését, miszerint a magyar labdarúgásnak egy-két éven belül utol kell érnie az európai középmezőnyt?
– Manapság a futballcégek működési költségeiknek tíz százalékát kapják a ligától, én azt szeretném, ha ez az összeg két esztendő alatt megduplázódna.
– De lesz-e ebből valaha Bajnokok Ligájában szereplő magyar csapat, hiszen a szurkolót valójában mégiscsak ez érdekli?
– Nagyon remélem, hogy lesz.