Zúgott a vastaps szombat este Kazincbarcikán, miután a CEV-kupa első előselejtező mérkőzésén a Vegyész 3:1-re legyőzte az osztrák SK Zadruga Aich/Dob csapatát, ezzel megnyugtató előnyt szerezve a szombati, klagenfurti visszavágóra. A kék-sárgák tavaly már szerencsét próbáltak a kupasorozatban, ám akkor egy izraeli alakulat megálljt parancsolt nekik. Az idén semmiképpen sem akartak ugyanebbe a hibába esni, ezért alaposan feltérképezték és videón kielemezték ellenfelük játékát.
Tóth Gábor (balra) megrendítô erejű nyitásai aranyat értek a negyedik játszmában (Fotó: Meggyesi Bálint)
Tóth Gábor (balra) megrendítô erejű nyitásai aranyat értek a negyedik játszmában (Fotó: Meggyesi Bálint)
A mérkőzés mégsem úgy kezdődött, ahogyan azt eltervezték, ugyanis a karintiaiak higgadtan játszottak, szinte hibátlanul nyitottak a nyitó felvonásban, a szlovák Chocholak révén pedig a támadások befejezése is rendre sikerült. Csak Morozov tartotta a lépést a vendégekkel, igaz, ő is gyakran hibázott, illetve feltűnő volt Jánosi Gábor indiszponált játéka. A második szettben is döcögött a hazai gépezet, de a töretlen küzdeni akarás, a jó mezőnymunka és a javuló sánc elegendőnek bizonyult az egyenlítéshez. A harmadik játszmában végig a Vegyész diktált, hogy aztán a negyedikben ismét gödörbe kerüljön Daniel Oravec legénysége. Négy-négy után négy osztrák pont következett, ráadásul a nyolcadik demoralizáló jellegű volt, mert a feladó Jonak szemtelen ejtéssel tréfálta meg a hazaiakat. Amikor azonban Tóth Gábor került a nyitóhelyre (6:10), döntő fordulat következett be. A barcikai játékos megrendítő erejű nyitásai után zsinórban kilenc pontot szerzett a házigazda, a vendégek pedig összezuhantak, elpárolgott belőlük a hit. A Vegyész valósággal szárnyalt, és már kétség sem férhetett hozzá, melyik a jobb, a képzettebb csapat. "Nehezen lendültünk játékba, sokáig csikorgott a gépezet – kommentálta a meccset Daniel Oravec, a Kazincbarcika mestere. – Az osztrákok rendkívül felszabadultan kezdtek, elengedték magukat, aminek következtében minden megoldásuk bejött. Ez egy kissé megzavarta játékosaimat, és különben sem idegnyugtató dolog, ha állandóan loholni kell az ellenfél után. Morozov szépen termelt, Bunford is szaporán szerezte a pontokat, de többen ekkor még elmaradtak valódi tudásuktól. A harmadik játszmától aztán már nem volt vita, sikerült ráerőltetni akaratunkat ellenfelünkre, a negyedikben pedig már igazi örömröplabdát játszottunk. Természetesen sok megszívlelendő tapasztalattal gazdagodtunk, és nem esünk abba a hibába, hogy idő előtt elkezdjük magunkat ünnepelni. Nagyon nehéz lesz a visszavágó, de ha játékosaink elhiszik, hogy képesek idegenben is a bravúrra, akkor továbbjuthatunk. Meggyőződésem, hogy csapatunk erősebb, mint a Zadruga, és remélem, ezt sikerült is bebizonyítani.” Rudolf Herich, a barcikaiak szlovák játékosa ezúttal kitett magáért – fontos pontokat szerzett, és a legforróbb pillanatokban is megőrizte higgadtságát. "Nehezen melegedtünk játékba, és a mérkőzés elején valóban megzavart bennünket az osztrákok magabiztos teljesítménye – fogalmazott a játékos. – A folytatásban sikerült rendezni sorainkat, rájöttünk, hogy nem kell tartani ellenfelünktől, és egyre jobban bejöttek a különböző figurák. Tudom, ez még csak az első állomás volt, de bízom a csapatban és abban, hogy ott leszünk a görögországi csoportselejtezőn.” A kazincbarcikaiak az első akadályt tehát sikerrel vették, és megteremtették a továbbjutás egyik alapvető feltételét. Kizárólag rajtuk múlik, hogy képesek lesznek-e élni a lehetőséggel.