Összecsapott a két edző is

Aztán itt van még mindennek tetejébe a balszerencse is.
A 94. percben gólt kapni idegborzoló élmény lehet, ráadásul már másodszor jár így a Dunaferr a Debrecennel szemben. Nem csoda, hogy dühös, szentségelő újvárosi drukkerek, futballisták és vezetők hagyták ott szombaton az eső áztatta stadiont. Egyre komorabb a hangulat Újvárosban, amibe belejátszik a pénztelenség. Információink szerint már hat futballista jelentette fel szerződésszegés miatt a klubot. Ebben a helyzetben kellene megkapaszkodnia az első osztályban az egyébként nem rossz játékoskerettel rendelkező Dunaferrnek. A szombaton ugyancsak feszült Tornyi Barnabás vezetőedző vasárnap már higgadtabban beszélt a jelenről és az igencsak bizonytalan jövőről.

– A mérkőzés utáni nyilatkozatában egyértelműen azt sugallta, mintha valamiféle tendencia lenne abban, hogy sújtják, igaztalanul bántják a Dunaferrt.
– Nem tételezek fel tendenciát, de most van az a pillanat, amikor fel kell emelnem a szavamat, és meg kell védenem a Dunaferrt. Én ide tartozom, és kötelességem szólni a klubot ért igazságtalanságok miatt. Ami szombat délután történt, nehezen tolerálható. Nem szeretnék ügyet kreálni, Ábrahám Attilát egyébként is jó bírónak tartom, de most rosszul döntött, amikor nem fújta le időben a mérkőzést.
– Volt szerencsém látni, hiszen ön mögött ültem néhány méterre a csonka lelátón, hogy előre érezte a bajt. A Debrecennek a hoszszabbításban megítélt szabadrúgása előtt odaugrott a negyedik játékvezetőhöz, és mutatta a stopperét, hogy spori, vége, lejárt az idő, fújják már le a meccset. Ezt többen is láthatták, mint ahogy azt is, ahogy a félelmei beigazolódtak: az utolsó utáni pillanatban egyenlített a Debrecen.
– Húsz éve úgy ülök le a kispadra, hogy a játékvezetővel együtt elindítom a stopperemet. Ezért is tudom, hogy az a három perc, amit Ábrahám Attila jelzett hosszabbítás gyanánt, valóban letelt. Mutattam az órámat a negyedik bírónak, így ő is tanúsíthatja mindezt. Tudja, nem azzal van nekem bajom, hogy Ábrahám hosszabbít, akár tíz percet is rátehetett volna még a meccsre, csakhogy ezt jeleznie kellett volna. Emlékezzen a világbajnokságra, hányszor fordult elő olyan szituáció, hogy kiharcolt egy szögletet vagy szabadrúgást valamelyik csapat, de a bíró, jelezve, elfogyott az idő, lefújta a meccset. Vagy mondok egy frissebb példát. Az újpesti meccsünkön Sápi Csaba két percet hosszabbított, majd amikor úgy látta, hogy újabb percig engedi a játékot, ezt jelezte, mi több, a hangosbemondó is közölte a nézőkkel. Akkor legalább tudtuk, mennyi van még hátra. Hát ezért mondom én, hogy Ábrahám hibázott, amit meg is mondtam neki a találkozó után, hiszen közöltem vele, hogy beleavatkozott a mérkőzés végeredményébe. Erre ő azt felelte, hogy ez már erős kifejezés.
– Ebből azért mégsem gondolhatja azt, hogy összefogtak volna a Dunaferr ellen.

– Nem is állítok ilyesmit, de azért észre kell venni, ami velünk történik ebben a szezonban. Most emlegessem fel újra az előző, Debrecen elleni találkozónkat, amikor szintén időn túli gólt kaptunk? Nem mondom, a Debrecen jól menedzselt csapat, de kétszer ugyanazt megélni a javára már sokkoló élmény. Egyébként a Debrecenben lejátszott találkozónkon Megyebíró János játékvezető hagyta a Lokit nyerni, holott akkor is lejárt az idő. Örömmel láttam a másnapi gólösszefoglalóban, hogy Puhl Sándor mellénk állt, és azt mondta: "Megyebíró nem hozhat új szabályokat. Ha letelt az idő, le kell fújni a meccset.” Sőt, mindezt másnap az önök lapjában is megerősítette, és azt mondta, aki ilyet hibázik, az a B-keretbe kerülhet. Erre tessék, most Ábrahám Attila ugyanezt megcsinálta velünk. De ha ez is kevés, akkor elmondom, mi történt velünk Újpesten. Kikaptunk kettő–egyre, és ellenfelünk olyan gólt szerzett, amely példa nélküli a futballtörténelemben. Talán emlékszik mindenki, hogy egyszerre két labda volt a pályán, ami ugyan máshol is előfordult már, csakhogy most játékosaim jelezték mindezt Sápi bírónak, aki nem állította meg a mérkőzést, hanem odaszólt a mieinknek, hogy rúgják ki a felesleges labdát. Ezzel kivonta két futballistámat a védekezésből, és mi gólt kaptunk. Sajnos ezek az élmények így együtt már elgondolkodtatnak bennünket. Mint ahogy az a szituáció is, amikor most szombaton az utolsó emberként szándékosan kezező debreceni Flávio Pim nem piros, hanem sárga lapot kapott. Kérem, hogy szavaimból ne azt vegyék ki, tessék, a Tornyi a bírókat okolja mindenért. Csakhogy az embernek elfogy a türelme, és megpróbál higgadtan, intelligensen véleményt formálni. Mondhatják nekem egy kezezés után, hogy pofa be, a bíró majd eldönti, hogy piros vagy sárga lap jár, viszont az időtartamról nem lehet vita, ha letelik a három perc, akkor letelik…
– Ha nem akar, ne válaszoljon, de a meccs után úgy tűnt, mintha erősen összeszólalkoztak volna Szentes Lázárral.
– Furcsa szituáció volt, még most sem értem Szentes Lázár reakcióit. Az történt, hogy én a hosszabbításban jeleztem, amint már az imént mondtam, hogy lejárt az idő. Mutattam az órámat a negyedik bírónak, amikor Szentes Lázár, látva ezt, elkezdett kiabálni velem, hadd ne idézzem, hogy mit. Olyasmit is mondott például, hogy mit képzelsz te… Mindegy, gondoltam magamban, a meccs után azért odamentem, hogy gratuláljak neki, ő pedig rendkívül agresszívan, majdhogynem üvöltve visszaszólt, hogy mihez gratulálsz te nekem? Nem értem mindezt, hiszen egy tálból cseresznyézünk, össze kellene tartanunk a gyűlölködés helyett.
– Sokan mondják, hogy elgondolkodhatna a saját pályafutásán, hiszen gyakorlatilag nem volt olyan hely, ahol befejezhette volna a munkáját, ahol ne lett volna konfliktus, és ahonnan ne zsáknyi pénzzel távozott volna.
– Jó, hogy ezt felhozta. Legutóbb például a Vasassal kapcsolatban jelent meg, hogy Tornyi ötmilliót kapott néhány meccsre. Iványi Károly finoman fogalmazva félrevezeti a közvéleményt, én ugyanis nem kaptam meg a jussomat a Vasastól, és alighanem fel is jelentem az angyalföldi klubot. Abban igaza van, hogy több csapattól is idő előtt kellett távoznom, de nézze csak vissza, hogy miért. Most is megtehetném, hogy a nehéz helyzetben lévő Dunaferrt itthagyom, lelépek a süllyedő hajóról, de eszemben sincs. Bízom abban, hogy rendeződnek a dolgaink. Hiszen a csapatom eddig sem volt pofozógép. Fogunk mi még győzni. Remélem, a gondok felett is.

Statisztikák
	Dunaferr	DVSC
Házi gólkirály	Alex 5	Sumudica 10
Forma (előző)	33% (46%)	60% (60%)
a legutóbbi	DVSC (o) 2–2	Dunaferr (i) 2–2
öt bajnoki	Újpest (i) 1–2	Sopron (o) 3–3
mérkőzés	MTK (i) 1–5	B.csaba (o) 6–1
alapján:	Videoton (o) 0–0	Kispest (i) 3–1
	Sopron (o) 1–0	Siófok (o) 1–1