Nemzetisport.hu 2011.05.11 21:45 Frissítve: 2015.03.30 01:04

Vid(ék)i a bajnok! - statisztikák, érdekességek

A Kaposvár ellen hazai környezetben elért 3–1-es győzelmével a Videoton FC labdarúgócsapata megszerezte fennállása első bajnoki címét az NB I-ben. A fehérvári klub a hetedik vidéki együttes, amely aranyérmet ünnepel, a többi ezzel kapcsolatos statisztikát, érdekességet pedig alábbi összeállításunkban olvashatják.

Régi álma teljesült a fehérvári drukkereknek (Fotó: Szabó Miklós)

A VIDI A HETEDIK VIDÉKI BAJNOK

 

Ha az 1950. január 1-jén Nagy-Budapesthez csatolt, addig önálló megyei városokat – közülük is a mi szempontunkból érdekes Újpestet, Csepelt és Kispestet – nem tekintjük 1950 előtt vidéki településeknek, akkor kijelenthető: Székesfehérvár csapata, a Videoton a magyar élvonalbeli labdarúgó-bajnokság hetedik vidéki bajnokcsapata. (Csak a teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az Újpest 1950 előtt nyolc bajnoki címet nyert, a Csepel/Weiss Manfréd FC hármat, míg a Bp. Honvéd az első aranyérmét úgy szerezte, hogy az 1949–1950-es kiírásban ősszel még „vidéki", tavasszal már fővárosi csapat volt.)

 

 

VIDEOTON – NÉVJEGY
Alapítva: 1941
Színe: piros-kék
Stadion: Sóstói Stadion, Székesfehérvár, Csíkvári út 10.
Magyar bajnok: 1-szer (2010–2011)
Bajnoki ezüstérmes: 2-szer (1975–1976, 2009–2010)
Bajnoki bronzérmes: 3-szor (1983–1984, 1984–1985, 2005–2006)
Magyar Kupa-győztes: 1-szer (2005–2006)*
Magyar Kupa-ezüstérmes: 2-szer (1981–1982, 2000–2001)*
Ligakupa-győztes: 2-szer (2007–2008, 2008–2009)
UEFA-kupa-ezüstérmes: 1-szer (1984–1985)
*Az idén is MK-döntőt játszik.

Az időrendet tekintve a Nagyváradi AC-val kell nyitni a sort, amely az 1943–1944-es kiírásban lett bajnok, a vidéki csapatok közül elsőként. A NAC sikerét 1963 őszén (egy félidényes bajnokságban) a Győri Vasas ETO diadala követte, majd a győriek – immár Rába ETO néven – az 1981–1982-es és az 1982–1983-as szezonban is aranyérmesek lettek. Harmadik vidéki csapatként a Vác FC lett bajnok (1993–1994), majd az előző évezred végén (1999–2000) a Dunaferr nyerte meg az akkor Professzionális Nemzeti Bajnokságnak nevezett első osztályú labdarúgó-bajnokságot. A 2001–2002-es kiírásban a Zalaegerszegi TE FC hódította el a bajnoki címet, három évvel később pedig beköszöntött a debreceniek aranykorszaka: a Debreceni VSC a 2004 és 2010 között rendezett hat bajnokságból ötöt nyert meg, csak a 2007–2008-as szezonban nem ünnepelhetett, akkor második lett az MTK Budapest mögött. 

 

A vidéki gárdák eddig 13 bajnoki címet szereztek. A nem budapesti bajnokcsapatok rangsorát a Debreceni VSC vezeti öt aranyéremmel. A Győri ETO háromszor, a Nagyvárad, a Vác, a Dunaferr, a ZTE és a Videoton egyszer-egyszer lett bajnok. Címvédésre eddig a Rába ETO és a Debreceni VSC volt képes, előbbi egyszer, utóbbi háromszor.

 

ELŐBB KAPITÁNY, AZTÁN ARANYÉRMES

 

A Videoton Mezey György vezetésével lett aranyérmes, ő a kilencedik olyan edző, aki teljes idényben irányít vidéki bajnokcsapatot. A nagyváradi gárdának Rónai Ferenc, az 1963-as Győri ETO-nak Hidegkuti Nándor, a nyolcvanas évek elején két bajnoki címet szerző Rába ETO-nak Verebes József volt a mestere. A Vác FC Csank Jánossal, a Dunaferr Egervári Sándorral, a ZTE FC Bozsik Péterrel lett aranyérmes. 

 

Eddig tiszta a sor, innentől már kissé kacifántosabb, a Debreceni VSC-nél ugyanis már nem minden szezon ilyen egyszerű. A Loki első bajnokcsapatát (2004–2005) az első 11 fordulóban Szentes Lázár, a 12. fordulótól Supka Attila irányította. Utóbbi volt végig a vezetőedző a következő szezonban – a debreceniek második aranyérménél –, majd a 2006–2007-es kiírás első két fordulójában is (Supka tehát három bajnoki címben is benne volt), ekkor váltotta őt a cseh Miroslav Beránek, aki 28 bajnoki meccsen ült a sorozatban harmadszor első DVSC kispadján. A 2008–2009-es és a 2009–2010-es kiírásban végig Herczeg András irányította a negyedszer és ötödször is bajnok debrecenieket (más kérdés, hogy mivel a Pro-licences diplomája akkor még nem volt meg a szakembernek, hivatalosan nem vezetőedzőként, hanem klubmenedzserként dolgozott, az MLSZ mérkőzés-jegyzőkönyveiben pedig a kispadon ülők között „Egyéb" megjelölés szerepel a neve mellett…)

 

A felsorolásból kitűnik, hogy Mezey György az ötödik olyan szakember (Verebes József, Csank János, Bozsik Péter és Egervári Sándor után), aki volt a magyar válogatott szövetségi kapitánya és vidéki bajnokcsapat edzője is, ám ötük közül ő az egyetlen, aki előbb irányította a nemzeti tizenegyet (kétszer is!), mint ahogy vidéki együttessel aranyérmes lett.

 

SOKAT KELLETT VÁRNI AZ ELSŐ BAJNOKI CÍMRE

 

AZ ARANYÉRMESEK RANGSORA
Az eddigi 109 hivatalos (és nem félbeszakadt) bajnokság után az aranyérmesek összesített rangsora a következőképpen fest:
28-szoros: Ferencváros
23-szoros: MTK
20-szoros: Újpest
13-szoros: Kispest/Bp. Honvéd
  6-szoros: Vasas
  5-szörös: Debreceni VSC
  4-szeres: Csepel/WMFC
  3-szoros: Győri ETO
  2-szeres: BTC (Budapesti Torna Club)
  1-szeres: Dunaferr, Nagyváradi AC, Vác FC, Videoton, ZTE FC

A Videoton a 42. élvonalbeli szezonjában szerezte meg első magyar bajnoki címét. Korábban egyetlen bajnokcsapatnak sem kellett ennyi idényt lehúznia az első osztályban, hogy aranyérmes legyen. 

 

Menjünk sorjában: a BTC ugyebár rögtön a legelső első osztályú bajnokságban – azaz az első indulásakor – bajnok lett, az FTC a harmadik, az MTK a második élvonalbeli szezonjában nyert bajnokságot. Az 1929–1930-as kiírásban aranyérmes Újpest a 22., a magyar csapatok közül ötödikként bajnoki címet szerző Csepel (WMFC, 1941–1942-es szezon) a második élvonalbeli idényében lett bajnok. 

 

Az 1940-es, második bécsi döntéssel visszakapott partiumi területen lévő Nagyvárad csapata, a NAC a harmadik NB I-es szezonjában hódította el a magyar bajnoki címet. Az 1949–1950-es kiírásban először aranyérmes, a szezont még Kispesti AC-ként kezdő, majd Bp. Honvéddá átalakuló kispesti együttesnek ez volt a 35. élvonalbeli idénye (ebből egy félbeszakadt), míg az 1957-ben először bajnok Vasas a 32. élvonalbeli indulásakor jutott fel a csúcsra.

 

A vidéki bajnokok közül a Nagyváradi AC-t már említettük, jöjjenek a többiek időrendi sorrendben. A Győri ETO a 17., a Vác a 7. NB I-es szezonjában lett aranyérmes, az 1999–2000-es sikerekor Dunaferr néven szereplő dunaújvárosi csapat a 17. első osztályú idényében ünnepelhetett bajnoki címet, míg a Zalaegerszegi TE a 26., a Debreceni VSC pedig a 32. élvonalbeli szezonjában lett először magyar bajnok.

 

VOLTAK, AKIK SOKAT BÖJTÖLTEK
Klub Alapítva 1.* 1.a**
Ferencváros 1899 4 3
BTC 1885 16 1
MTK 1888 16 2
Csepel 1912 30 2
Nagyváradi AC 1910 34 3
Bp. Honvéd 1909 41 35
Újpest 1885 45 22
Vasas 1911 46 32
Dunaferr 1952 48 17
Győri ETO 1904 59 17
Videoton 1941 70 42
ZTE 1920 82 26
Vác 1899 95 7
Debreceni VSC 1902 103 32
*Az első bajnoki címig eltelt esztendők.
**Az első bajnoki címig eltelt első osztályú szereplések száma.

Ha úgy vizsgáljuk a klubokat, hogy alapításuk óta hány év telt el első futballbajnoki címük megszerzéséig, akkor egy kicsit más képet kapunk. A „módosított" ranglistán a Vidi nem az utolsó, hanem a 11. – alapítása után kereken 70 évet kellett várnia első bajnoki aranyérméig. A ZTE 82, a Vác 95, a DVSC pedig több mint egy évszázadot, 103 esztendőt böjtölt, amíg vitrinjébe tehette a legfényesebben csillogó medáliát.

1976-BAN MÁR MAJDNEM SIKERÜLT…

 

A Videoton az 1968-as kiírásban szerepelt először a legmagasabb osztályban, s bár rögtön kiesett, egy év múlva visszakerült, s azóta csak egyszer (az 1999–2000-es idényben) nem volt tagja az élvonalnak. 

 

Az NB I-ben az első nagy sikerét az 1975–1976-os szezonban érte el, a Kovács Ferenc irányította Videoton nagy csatában a második helyen végzett a bajnokságban. A tavaszi szezonban remekelt a csapat, a 23. fordulóra ledolgozta ősszel összeszedett négypontos hátrányát a Ferencvárossal szemben, sőt jobb gólkülönbségével meg is előzte a Fradit. 1976. május 15-én pedig nagy esélyt kapott, merthogy az Újpest 8–3-ra legyőzte az FTC-t, így a Videoton – bár csupán 0–0-s döntetlent ért el otthon az SBTC ellen – pontelőnnyel állt a táblázat élén. Öt forduló volt már csak hátra a bajnokságból…

 

Ám a fehérváriak nem tudtak élni a lehetőséggel. A következő játéknapon 2–0-ra kikaptak Tatabányán, s bár ezt követően győztek Békéscsabán, a Honvéd elleni hazai iksz után kétpontos hátrányban voltak a Fradival szemben, így utaztak az utolsó előtti fordulóban az Üllői útra, a bajnoki döntővé előlépett FTC–Videoton rangadóra. 

 

A 30 ezer néző előtt lejátszott mérkőzésen a 29. perctől (Szalmásy Tamás találatával) 1–0-ra vezetett a Videoton, és ha ez maradt volna a végeredmény, akkor ismét a Vidi áll az élre – jobb gólkülönbségének köszönhetően. Ám a 65. percben Müncz játékvezető a fehérváriak jobbszélsőjét, Májer Lajost sípszó utáni labdaelrúgásért kiállította, a tíz emberre fogyatkozott Videoton pedig nem bírta ki a nyomást, és a 79. percben Pusztai László egyenlített. 1–1 lett a vége, a Fradi kétpontos előnye megmaradt, és az utolsó fordulóban, Zalaegerszegen győzve meg is nyerte a bajnokságot. A fehérváriak azóta is megkérdőjelezik Müncz játékvezető mérkőzést befolyásoló döntéseit…

 

Tavaly szintén közel állt a bajnoki cím elhódításhoz a Videoton. Öt fordulóval a szezon vége előtt még vezették a tabellát a fehérváriak (két ponttal a DVSC előtt), ám ekkor hazai pályán kikaptak 1–0-ra az MTK-tól, majd Debrecenben 3–2-re elveszítették a rangadót, és a kétpontos előnyből gyorsan négypontos hátrány lett!

 

Az Újpest (ahogy 1976-ban…) megint megadta az esélyt a Vidinek, a 28. fordulóban 2–1-re legyőzte a DVSC-t, így a Videoton egy pontra megközelíthette a tabellán a Lokit. Az utolsó előtti fordulóban az újpestiek két pontot elvettek a fehérváriaktól (Videoton–Újpest 1–1), ám a Debrecen is ikszelt otthon a Győr ellen (0–0), így a záró fordulóra a két csapat között maradt az egy pontnyi különbség a DVSC javára. A debreceniek kikaptak Kecskeméten, ám ezt a botlást sem tudta kihasználni a Vidi, amely Győrben veszített, így meg kellett elégednie az ezüstéremmel.

 

Még négy bajnoki szezonról érdemes említést tenni. Az 1983–1984-es és az 1984–1985-ös kiírásban – mindkétszer a Bp. Honvéd és a Rába ETO mögött – a harmadik helyen végzett a Vidi, amely az 1984–1985-ös idényben az UEFA-kupában a döntőig jutott, és ott a Real Madriddal szemben maradt alul. Szintén harmadik lett a fehérvári alakulat a 2005–2006-os kiírásban, az utolsó fordulóban ráadásul „kikaparta a gesztenyét" a DVSC-nek azzal, hogy legyőzte az addig listavezető Újpestet.

 

Az 1988–1989-es bajnokság azért érdekes, mert ugyan csak a negyedik helyet szerezte meg a Videoton, ám ha abban az esztendőben nem olyan a versenykiírás, azaz a pontszámítási rendszer, mint amilyen volt, akkor bajnok lehetett volna a fehérvári együttes. Akkor ugyanis döntetlen esetén a mérkőzés után tizenegyesrúgások döntöttek, az ebben győztes csapat kettő, a vesztes egy pontot kapott. Ha akkor hagyományos pontszámítás van, a Vidi a bajnok, ám a fehérváriak öt döntetlenjükből négyet tizenegyesekkel elveszítettek, így csak negyedikek lettek.  

 

És hogy melyik volt a Videoton történetének legjobb csapata?

 

Ha szikáran az elért helyezések alapján ítéljük meg, akkor a válaszunk: a mostani, hiszen ez a garnitúra bajnok lett.

 

Ha a nemzetközi szereplést nézzük, akkor mindenképpen az 1984–1985-ös Vidit helyeznénk az élre, amely UEFA-kupa-döntőt játszott. 

 

A VIDEOTON UEFA-KUPA-MENETELÉSE, 1. RÉSZ
 

 

A VIDEOTON UEFA-KUPA-MENETELÉSE, 2. RÉSZ
 

 

 

A játékoskeret erősségét nézve pedig megkockáztatjuk, hogy az 1976-ban ezüstérmet szerzett együttes volt a legjobb. Egyrészt a mostaninál nagyságrendekkel (de még a nyolcvanas évekbelinél is jóval) erősebb mezőnyben érte el ezt a kitűnő eredményt, másrészt annak az együttesnek a keretében nem kevesebb, mint 14 olyan labdarúgó volt, aki pályafutása során szerepelt az A válogatottban. Íme a lista: Baranyi Sándor, Csongrádi Ferenc, Czeczeli Károly, Fejes Gábor, Karsai László, Kovács József, Kovács László (k), Kuti László, Májer Lajos, Nagy II János, Nagy III János, Tieber László, Végh Tibor és Wollek Tibor.

 

MEZEY GYÖRGY ÉS LENCSE LÁSZLÓ MÁSODSZOR A CSÚCSON

 

A BAJNOKCSAPAT TAGJAI 
A Videoton együttesében a 2010-2011-es szezon eddigi fordulóiban az alábbi játékosok léptek pályára: Marko Andjics, André Alves dos Santos, Mladen Bozsovics (k), Bojan Djordjics, Elek Ákos, Farkas Balázs, Gosztonyi András, Hídvégi Sándor, Horváth Gábor, Lázár Pál, Lencse László, Lipták Zoltán, Damir Milanovic, Martin Mutumba, Nagy Dániel, Nemanja Nikolics, Polonkai Attila, Sándor György, Szakály Dénes, Tomás Tujvel (k) , Vaskó Tamás, Dusan Vasziljevics, Goran Vujovics.
Rajtuk kívül nevezve volt bajnoki meccsre, de nem cserélték be a következő labdarúgókat: Gyurcsó Ádám, Izing Martin, Présinger Ádám, Sebők Zsolt (k), Szolnoki Roland.
A bajnokcsapat névsora még bővülhet, hiszen a hátralévő fordulókban olyan futballistákat is pályára küldhet Mezey György vezetőedző, akik eddig még nem kaptak játéklehetőséget.
Mezey György vezetőedzőként másodszor lett bajnok az élvonalban. A szakember az NB I-ben az 1977–1978-as szezonban debütált, az MTK-VM-mel rögtön bronzérmet nyert, úgy, hogy a kék-fehéreknek sokáig jó esélyük volt a bajnoki cím megszerzésére (a 23. fordulóban még az élen álltak, és három fordulóval a zárás előtt is csak két ponttal maradtak le a listavezető Újpesti Dózsától). 

 

Második élvonalbeli klubja a Videoton volt (1989–1990-es bajnokság tavaszi szezonjában, az autóbalesetben elhunyt Kaszás Gábor utódaként), majd 1990 nyarán került Kispestre, ahhoz a csapathoz, amely az előző szezonban csupán a Kazincbarcika ellen sikeresen megvívott osztályozóval maradt bent az NB I-ben. Mezey a Bp. Honvédból rögtön bajnokcsapatot csinált, majd a következő esztendőben bronzérmet szerzett vele. Később a BVSC-nél dolgozott.

 

A 2000–2001-es szezonban a Vasas harmadik, a 2003–2004-es kiírásban az Újpest második lett úgy, hogy mindkét csapatnál ősszel Mezey György volt az edző, tavasszal viszont már más szakember (Angyalföldön Bozsik Péter, a Megyeri úton Mészöly Géza) irányította a gárdát. A Videotonnál 2009 nyarán lett (másodszor) vezetőedző, az első évben ezüstérmes, most bajnok lett a fehérvári együttessel.

 

A fehérvári csapat jelenlegi keretének játékosai közül egyedül Lencse László büszkélkedhet azzal, hogy korábban már volt bajnok a magyar élvonalban. A csatár a 2007–2008-as kiírásában az MTK Budapest labdarúgójaként lett aranyérmes az NB I-ben, abban a szezonban hét bajnoki meccsre volt nevezve, egyszer kezdőként, kétszer csereként (tehát összesen háromszor) lépett pályára, gólt nem szerzett. Meg kell jegyezni, hogy Gosztonyi András is tagja volt az MTK akkori keretének, ő egyetlen mérkőzésen sem lépett pályára a felnőtt csapatban, de egy mérkőzésen (MTK–Kaposvár) nevezve volt, ott ült a kispadon, de nem cserélték be.

AZ IDEI BAJNOKI SZEZON TALÁN LEGEMLÉKEZETESEBB VIDI-SIKERE
FERENCVÁROS–VIDEOTON 0–5

 

1. félidő

 

 

   

 

 

 

2. félidő

 

 

   

 

 

 

 MAGYAR BAJNOK LABDARÚGÓCSAPATOK
SZEZONRÓL SZEZONRA
1901: BTC 1940–1941:  Ferencváros 1975–1976: Ferencváros
1902: BTC 1941–1942:  WMFC Csepel 1976–1977: Vasas
1903: FTC 1942–1943:  WMFC Csepel 1977–1978:  Újpesti Dózsa
1904:     MTK 1943–1944:  Nagyváradi AC 1978–1979:  Újpesti Dózsa
1905:     FTC 1945:     Újpesti TE 1979–1980:  Bp. Honvéd
1906–1907:  FTC 1945–1946:  Újpesti TE 1980–1981:  Ferencváros
1907–1908:  MTK 1946–1947:  Újpesti TE 1981–1982:  Rába ETO
1908–1909:  FTC 1947–1948: 
Csepeli MTE 1982–1983:  Rába ETO
1909–1910:  FTC 1948–1949:  Ferencváros 1983–1984:  Bp. Honvéd
1910–1911:  FTC 1949–1950:  Bp. Honvéd (Kispest) 1984–1985:  Bp. Honvéd
1911–1912:  FTC 1950 ősz:     Bp. Honvéd 1985–1986:  Bp. Honvéd
1912–1913:  FTC 1951:    Bp. Bástya (MTK) 1986–1987:  MTK-VM
1913–1914:  MTK 1952:     Bp. Honvéd 1987–1988:  Bp. Honvéd
1916–1917:  MTK 1953:     Bp. Vörös Lobogó (MTK) 1988–1989:  Bp. Honvéd
1917–1918:  MTK 1954:     Bp. Honvéd 1989–1990:  Újpesti Dózsa
1918–1919:  MTK 1955:     Bp. Honvéd 1990–1991:  Bp. Honvéd
1919–1920:  MTK 1957 tavasz:  Vasas 1991–1992:  Ferencváros
1920–1921:
MTK 1957–1958:  
MTK 1992–1993:  Kispest-HFC
1921–1922:  MTK 1958–1959:  Csepel 1993–1994: Vác FC
1922–1923:  MTK 1959–1960:  Újpesti Dózsa 1994–1995: Ferencváros
1923–1924:  MTK 1960–1961:  Vasas 1995–1996:  Ferencváros
1924–1925:  MTK 1961–1962:   Vasas 1996–1997:  MTK FC
1925–1926:  FTC 1962–1963:  Ferencváros 1997–1998:  Újpesti TE
1926–1927:  Ferencváros 1963 ősz: Győri V. ETO 1998–1999:  MTK Hungária
1927–1928:  Ferencváros 1964: Ferencváros 1999–2000:  Dunaferr
1928–1929:  Hungária FC 1965: Vasas 2000–2001:  Ferencváros
1929–1930:  Újpest FC 1966: Vasas 2001–2002:  Zalaegerszegi TE FC
1930–1931:  Újpest FC 1967: Ferencváros 2002–2003:  MTK Hungária
1931–1932:  Ferencváros 1968: Ferencváros 2003–2004:  Ferencváros
1932–1933:  Újpest FC 1969: Újpesti Dózsa 2004–2005:  Debreceni VSC
1933–1934:  Ferencváros 1970 tavasz: Újpesti Dózsa 2005–2006:  Debreceni VSC
1934–1935:  Újpest FC 1970–1971: Újpesti Dózsa 2006–2007:  Debreceni VSC
1935–1936:  Hungária FC 1971–1972: Újpesti Dózsa 2007–2008: MTK Budapest
1936–1937:  Hungária FC 1972–1973: Újpesti Dózsa 2008–2009: Debreceni VSC
1937–1938:  Ferencváros 1973–1974: Újpesti Dózsa 2009–2010: Debreceni VSC
1938–1939:  Újpest FC 1974–1975: Újpesti Dózsa 2010–2011: Videoton FC
1939–1940:  Ferencváros        
2021.08.03 07:26:39

Labdarúgó NB I THURY GÁBOR

World Soccer: „Az előző idényben vergődő csapat átformálása az új edző, Lakat Károly érdeme.”

2021.08.02 23:58:46

Labdarúgó NB I nemzetisport.hu

Babati a legutóbbi négy ZTE–Fehérvár meccsen négy gólt szerzett. Megvan Katona Mátyás és Bárány Donát első NB I-es találata.

2021.08.01 23:10:41

Labdarúgó NB I VINCZE ANDRÁS

ALAPVONAL. Most kezdem megérteni, miért lett volna fontos az igazán befolyásos európai élkluboknak, hogy a Szuperliga-sorozat már az idén útjára induljon. Mára ugyanis mulatós szintre süllyedtek az egykoron tekintélyt jelentő nemzetközi kupaviadalok...

2021.08.01 19:24:41

Labdarúgó NB I BABJÁK BENCE (összefoglaló), MURÁNYI DOMONKOS (percről percre)

Paprikás hangulatban ért véget a mérkőzés, a lila-fehérek csak szépíteni tudtak 0–2 után.

2021.08.01 17:25:29

Labdarúgó NB I VAJDA GYÖRGY (összefoglaló), RUSZNÁK GYÖRGY (percről percre)

Többet támadott a Fehérvár, a vezetést is megszerezte, de a jól védekező ZTE nem hagyta magát, és kiegyenlített.