Mezey: Itthon hátrányban vannak a magyar edzők

– Vasárnap és hétfőn szakmai napok. Miért fontos ez?
– Több okból is – felelte Mezey György, aki éppen azóta nem edző, mióta története első bajnoki címére vezette a Videotont. – Először is van hivatalos része, hiszen a nemzetközi előírások szerint időnként mindenkinek meg kell újítania az edzői licencét. Hogy milyen gyakran, évente, kétévente, az attól függ, kinek milyen a végzettsége, képesítése. Most a pro licencesek részére tartjuk meg a hivatalos UEFA-továbbképzést.

– Miként látja a mai magyar edzők helyzetét?
– Úgy, hogy egyáltalán nincsenek könnyű helyzetben a kollégák. Egyre nagyobb divat külföldi edzőket hívni, mintha a tulajdonosok azt gondolnák, kevesebbet kell magyarázkodni, ha nem magyar az edző. Az az érzésem, a magyar edzők nagyobb támadási felületet adnak, és ezt nem vállalják fel a vezetők. Sok esetben azt tapasztalni, hogy a külföldi edzők semmivel sem jobbak, mint a klubnál dolgozó magyar elődeik vagy utódaik, valamiért nálunk mégis sokkal nagyobb a tisztelete annak, aki a határon túlról érkezik, akkor is, ha semmit sem ér el. Arról nem beszélve, hogy gyakran látjuk, a magyar játékost külföldire cserélik, pedig az semmivel sem nagyobb kaliberű, mint itthoni klubtársa. Hátrányba kerülhetnek edzők és játékosok a saját egyesületükben.

– A napokban azt nyilatkozta a Duna Tv-ben, hogy a futballvezetők között nem zajlott le a rendszerváltás. Mire célzott?
– A nem alaptalanul agyonszidott régi rendszerben a pártfunkcionáriusok, állami vállalatok teremtették meg a futballklubok gazdasági hátterét, ugyanakkor szakmai döntésekbe is beleszóltak – a rendszerváltás hiányát arra értettem, hogy ez ma sincs másképp. Angliában az edző menedzser, a keret összeállítására fordítható pénzzel ő rendelkezik, ő veszi vagy adja el a játékosokat, a másik modell, amely mondjuk a német futballra jellemző, ahol a klubvezetők teremtik meg a működés feltételeit, de a keretet érintő pénzügyi döntéseket az edzővel szoros kapcsolatban hozzák meg.

– A tulajdonosok mentik meg a magyar futballt, ha egyáltalán lehetséges ez – mert ha ők nem adnak pénzt, még annyi labdarúgásunk sem lenne, mint amennyi most van. És ha egy tulajdonos, tegyük fel ötvenmillióért vesz egy afrikai vagy észt csatárt, de később kétszázmillióért megvenné más, akkor a tulajdonos eladja őt, éppen azért, hogy az edzőnek fél év múlva is legyen klubja.
– Ez világos, nincs ezzel semmi baj, a tulajdonos pénze, ő dönt, ezt elfogadom és tiszteletben tartom – de akkor hogyan beszéljünk szakmai kérdésekről? Ha egy edző felépít egy csapatot, és a legtöbb gólt szerző csatárát elviszik, az normális helyzet a futballban, de akkor ehhez kell igazítani az igényeket. Ha gazdasági kényszerből áll össze a keret, ne azt halljuk mindenhol, hogy így a szakmai munka, meg úgy az edzői hozzáértés. Ha idehoznák a magyar futballba José Mourinhót, Pep Guardiolát, Sir Alex Fergusont, és ilyen körülmények között dolgoznának, egy év múlva a magyar a három legerősebb európai bajnokság között lenne? Ez marhaság, nem lenne ott!

HA ARRA IS KÍVÁNCSI, HOGYAN LÁTJA MEZEY DÉTÁRI LAJOS MUNKÁJÁT, KERESSE A SZERDAI NEMZETI SPORTOT!