Prukner: Az ajtó-ablak ziccert be kell rúgni

PRUKNER LÁSZLÓ, A FERENCVÁROS SZAKMAI IGAZGATÓJA

– Siófokon és a Vasas ellen sem sikerült folyamatosan futballozniuk. Miért nem?

– Mert nem vagyunk annyival jobbak az ellenfeleinknél, hogy csupán játékkal megverjük őket. Küzdeni kell, bár azt sem mondhatom, hogy ne tettünk volna így. Akartunk, de az ajtó-ablak ziccert be kell rúgni. Siófokon is volt, most is, kihagytuk őket.

– A Vasas rendkívül fegyelmezetten védekezett. Nem várta, hogy így lesz?

– Dehogynem. Egy gólt kapott mindössze a tavasszal, tudtuk, nem sok lehetőségünk adódik majd a kapuja előtt. Ezért is bosszant, hogy abból a kevésből nem sikerült betalálnunk.

– De legalább a szöglet- és szabadrúgás-variációkat alaposan gyakorolhatták...

– Csakhogy tíz-tizenöt pontrúgásból illik legalább egyet gólra váltani. Arra álmunkban sem gondoltunk volna, hogy lesz majd egy ilyen szerencsétlen mozdulat, amelynek következtében így hullik a labda a kapunkba. Erre nem lehet felkészülni. Arra viszont igen, hogy megpróbáljuk felőrölni a Vasast. Ez volt a terv, ezt próbáltuk megvalósítani, nem sikerült.

KOMJÁTI ANDRÁS, A VASAS VEZETŐEDZŐJE

– A hatodik tavaszi kilencven perc kapott gól nélkül. Nem mindennapi teljesítmény...

– Értékes teljesítmény, főleg annak tükrében az, hogy nehéz mérkőzésen vagyunk túl. Azt hiszem, megérdemelt a győzelmünk, noha a második félidőben nagy Fradi-nyomást kellett elviselnünk. Ziccerbe azonban csupán egyszer kerültek a hazaiak, akkor viszont Németh Gábor bravúrral védett.

– Ha a főhajtás mellett piszkálódhatunk is, ezúttal sem szórták meg ellenfelüket.

– Sokszor ér bennünket az a kritika, hogy bunkerfutballt játszunk, amiről viszont szó sincs, folyamatosan fejlődik a támadójátékunk. Az Üllői úti győzelemért pedig külön dicséret illeti a csapatot.

– És Lázok Jánost? Kihagyta a kezdőből az utóbbi időben nem remeklő labdarúgóját.
– Előfordul, hogy egy edzőnek jeleznie kell elégedetlenségét, én szóban is megtettem, megmondtam neki, hogy gondolkodjon el a produkcióján. Szerintem megrágta a közelmúlt történéseit, és a második félidei beállása után jobban is produkált, mint korábban.

SIMON ANTAL, A SZOLNOK VEZETŐEDZŐJE

– Ez az a bizonyos utolsó szalmaszál?

– Nem nagyon szalmaszálazunk, nem nézegetjük a tabellát. Az Újpestből maximálisan felkészültünk, és megvertük. A Siófok ellen is maximálisan felkészülünk, meglátjuk, mit tudunk kihozni abból a meccsből. Küzdelmes volt a mérkőzés. Az elején, bevallom, féltem a találkozótól, hiszen meglehetősen mély volt a talaj, az Újpestnek pedig sok a fürge játékosa. Eleinte volt is gondunk a védekezésünkkel.

– A második félidőben kihagyott helyzetek láttán nem gondolta, hogy megbosszulhatják magukat?

– Zártak voltunk hátul, de való igaz, akadtak nehéz periódusai ennek a bajnokinak, nem lettem fiatalabb a kispadnál. Ami viszont a leglényegesebb: nagyon fontos volt ez a győzelem a magunk és közönségünk szempontjából is.

– Három fontos mérkőzés következik. Lát még esélyt a bentmaradásra?

– Régen rossz lenne, ha nem látnék. A Siófok elleni találkozó a következő lépcsőfok, az sem hatpontos meccs lesz, hanem ugyanolyan hárompontos, mint a többi. Igaz, a hátul lévő csapatok között kicsi a különbség, sokszor a mentális felkészültség dönt. Talán ezúttal is így volt, mert mintha mi jobban akartuk volna győzelmet.

MÉSZÖLY GÉZA, AZ ÚJPEST VEZETŐEDZŐJE

– Nem gondolkodott el a folytatáson, azon, hogy nehéz lesz feltüzelnie a bajnoki hajrára fiatal játékosait?

– Na, ez igazi újságírói felvetés. Azt hiszem, először a meccs napját kellene lezárnunk. Nincs mit szépíteni, pocsék délután volt. Azon dolgozunk, hogy ismét úgy játsszunk, ahogy elvárják tőlünk, pánikot semmiképpen sem keltek az öltözőben.

– Meglehetősen bosszúsnak látszik.

– Valóban, hiszen ahogy mondtam, elfogadhatatlan volt ez a mérkőzés. Eddig mentünk előre becsülettel, Szolnokon ebből semmit sem láttam. Ez a játék, ez a hozzáállás elfogadhatatlan, egy nappal a mérkőzés előtti edzésen még motivált játékosokat láttam, ehhez képest nyeretlen kölykök voltunk a pályán. A gól mindent elárul. A Szolnok okosan tördelte a játékot, ettől mi még idegesebbek lettünk, de az ellenfélnek ezt kellett tennie.

– A félidőben mindkét szélen cserélt. Miért?

– A beszálló játékosok sem tudtak segíteni rajtunk, ugyanolyan pocsék felfogásban futballoztak. Bevallom, másokat is le tudtam volna cserélni, de bíztam benne, hogy Sitku Illés rutinja jól jön, ám nem került gólszerzési pozícióba.