Ahogy 1996-tól minden évben, a Hivatásos Labdarúgók Szervezete (HLSZ) idén is megszavaztatta mintegy nyolcszáz tagját az elmúlt év legjobbjairól. A nyolc kategóriában csupán a soproniak tudtak duplázni, a legjobb fiatal játékosnak tartott Huszti Szabolcs mellett a kakukktojás, a természetesen szavazás nélkül nyertes gólkirály, Tóth Mihály győzött. A legjobb játékos a debreceni Sándor Tamás, a legjobb kapus a siófoki (ma már szintén debreceni) Csernyánszki Norbert, a legjobb külföldön játszó futballista a stuttgarti Szabics Imre, a legjobb edző az újpesti Mészöly Géza lett, míg a játékvezetők közül Ábrahám Attila, az NB I B-s focisták mezőnyéből pedig az akkor még kispesti Horváth Péter kapott díjat. Érdekesség: míg Sándor Tamás szívesebben vette volna, hogy a megtisztelő cím helyett a bajnoki aranyhoz jut, Mészöly Géza nem ment volna bele egy hasonló cserébe.
Sándor Tamás magasan a legjobb
Sándor Tamás magasan a legjobb
"Ezt a díjat szívesen elcseréltem volna a… - szakította előbb félbe a mondatot Sándor Tamás, a DVSC-MegaForce középpályása, amidőn a HLSZ-től kapott elismerés apropóján gratuláltunk neki, majd persze folytatta - …a bajnoki aranyra. Jövőre inkább eszébe se jussak a szavazóknak, de az első hely legyen a miénk!" Egyikből következhet a másik, vetettük fel a mögöttünk hagyott évad legjobb mezőnyjátékosának választott irányítónak, ám szerény elutasító válasz érkezett: "Komolyan gondoltam, amit mondtam. Természetesen ez a cím nagy megtiszteltetés, nem kívülállók, hanem azok voksoltak rám, akik ténylegesen benne élnek a sportágban, az ő véleményük sokat jelent nekem. Külön köszönettel tartozom a csapattársaimnak, mivel nélkülük nem kaphattam volna meg ezt a díjat. Lehet, banálisan hangzik, de ez az igazság." Ahogy az is tény: a kategóriák első helyezettjei közül egyedül a Loki labdarúgója nem vett részt a Buddha Beach névre hallgató szórakozóhelyen rendezett hétfői díjátadó gálán.
Díjátadás helyett orvosi rendelő
Mészöly Géza jövôre nemcsak tartaná, hanem meg is tartaná a legjobb edzônek járó serleget (fotók: M. Németh Péter)
"Hogy miért nem utaztam a fővárosba? Nem a tengerparton feküdtem, hanem egy debreceni rendelőben. A vádlimmal változatlanul nincs minden rendben, a diósgyőri meccset ki is kellett hagynom, s bár a Videoton ellen már vállaltam a játékot, a találkozó vége nem sikerült fájdalommentesre." Az elkövetkező napok favorit témáját firtató "Mire lehet képes a nemzeti együttes a horvátok és Izland ellen?" kérdésre cseppnyi hezitálás nélkül ömlött a szó a válogatottságot évekkel ezelőtt lemondó középpályásból. "Az elmúlt időszak eredményei, de még inkább a pályán látottak alapján mondom: bár nem beszélhetünk még kész gárdáról, azt látni kell, hogy épül egy csapat, amelyben jó néhány tehetséges fiatal játékos is helyet kap. A sok fiatalt látva kicsit fáj, hogy az én generációm, az atlantai olimpiai válogatott nem jutott hasonló lehetőséghez, de nem rágódok a múlton. A jelen jobban érdekel, így inkább csapattársaimat, Sandro Tomicot és Ronald Habit ugratom napi rendszerességgel. Persze, az igazi az lenne, ha a hét végét követő első edzésre lógó orral jönnének, ami azt jelentené, hogy nyertünk Zágrábban. Sandrót egyébként gyakran hívják a horvát újságírók, tőle tudom, hogy tartanak a válogatottunktól, Lothar Matthäus fanatizmusától. Örömmel látnám szombat este a bizonyítékát: nem véletlenül…" ---- Mészöly Géza gyors karriert mondhat magáénak. Februárban nevezték őt ki az Újpest vezetőedzőjének, fél évvel később pedig a HLSZ tagjai (azaz, a futballisták) megválasztotta őt az előző bajnokság legjobb szakvezetőjének. A fiatal tréner fantasztikus tavaszt produkált a lilákkal, hiszen a nyolcadik helyről a másodikra vezette a gárdát, amely ha megnyerte volna az utolsó mecscsét, akkor bajnoki címet szerez. Az Újpest szerezte a legtöbb pontot a tavasz során és immár tizenkét tétmérkőzésen - tíz bajnoki és két UEFA-kupa-találkozó - maradt veretlen. Mészöly Géza sikerének értékét növeli, hogy megelőzte azt a Pintér Attilát, aki a Ferencvárost bajnoki címig és kupagyőzelemig vezette.
Az első helynek is eljön az ideje
- Odaadná a díjat Pintér Attilának a bajnoki címért cserébe? - Szó sem lehet róla - mondta Mészöly Géza. - Mindennek eljön az ideje, annak is, hogy első helyen végezzünk az Újpesttel. Véleményem szerint, mi a második helyet megnyertük, és nem a bajnoki címet veszítettük el. Most az motivál mindannyiunkat, hogy még jobban szerepeljünk a bajnokságban és az UEFA-kupában. - Mit szólt, amikor megtudta, hogy önt választották meg a legjobb edzőnek? - Nagyon meglepődtem. Rögvest arra gondoltam, hogy ez nemcsak az én sikerem, hanem kollégáimé, Véber György pályaedzőjé és Brockhauser István kapusedzője. Na, és persze a játékosoké, akik folyamatosan jó, közönségcsalogató futballt mutattak be. Legutóbb a Nyíregyháza ellen is jól teljesítettünk, még akkor is, ha nem tudtunk nyerni. - Milyen értéke van az ön számára ennek a kitüntetésnek? - Ez az egyik legnagyobb elnyerhető cím a szakmában, ugyanis nem kívülállók döntenek, hanem a játékosok. Nagyon büszke vagyok arra, hogy engem választottak. Ez a kitüntetés még inkább inspirál, még nagyobb lendülettel kell dolgoznom azért, hogy az Újpest sikeres legyen. - Ebben a bajnokságban is elég lenne egy második hely ahhoz, hogy megkapja a díjat? - Az edzőt az eredmény minősíti. Természetesen mi is arra törekszünk, hogy jobban szerepeljünk, mint az előző kiírásban, annál pedig ugye csak egy jobb hely van. Ha még kétszer sikerülne elnyernem ezt a címet, akkor a kupát is hazavihetném, mert most csak egy képet készítettek rólam a serleggel. Sajnos még a családomnak sem mutathattam meg. ---- Az elmúlt bajnokság meglehetősen érdekesen alakult Huszti Szabolcs számára, hiszen miután a Ferencvárosban nem jutott rendszeres játéklehetőséghez, fél évre kölcsönadták a Matáv FC Sopronnak, ahol viszont remekül futballozott. "Az elmúlt néhány hónap valóban úgy sikerült, ahogy az még legmerészebb álmaimban sem fordult elő - mondta Huszti Szabolcs. - Néhány hónapja még a juniorok között szerepeltem, most pedig… Köszönöm a szavazatokat, és minden nagyképűség nélkül szeretném elmondani, hogy én ezért a címért rengeteget tettem. Azonban nem szabad megelégednem és a jövőben is ugyanilyen alázattal kell lennem a futball iránt.
Nagyszerű tavasza volt Horváth Péternek, aki azonban mostanában egy hercehurca miatt nem futballozhat, a Honvéd ugyanis nem hajlandó ingyen lemondani a Vasasnál készülő csatárról, aki ebben a bajnokságban még nem léphetett pályára.. "Az ősz annyira nem sikerült jól, mert a bokasérülésemből épülgettem fel, a tavaszra viszont nem lehetett panaszom, hiszen bajnoki címet nyertem és kupadöntőbe kerültem a Kispesttel - vélekedett a támadó. - A feljutó csapatok játékosai közül többen is megérdemelték volna az elismerést, de nagyon örülök, hogy én lettem az első. Remélem, az idén is lesz esélyem valami szépet mutatni, mert az azt jelentené, hogy végre játszhatok…"
Rosszul kezdődött ez a bajnokság a debreceni, tavaly még siófoki Csernyánszki Norbertnek, aki legjobb kapusként már az új szezon harmadik percében maga mögé nyúlhatott a kispesti Vadócz Krisztián lövése miatt. "Kétségtelen, hamar átestem a tűzkeresztségen, de a lényeg, hogy nyertünk - mosolygott Cser-nyánszki Norbert. - Meglepett, hogy én lettem a legjobb kapus, hiszen borzasztóan erős a mezőny. Mindezt a Balaton FC egységének köszönhetem, hiszen egy kapus talán jobban kitűnik, mint egy védő. Szeretném idén is a legkevesebb gólt kapni, bár nem bánom, ha nem engem választanak újra a legjobbnak - csak végre az a bajnoki cím legyen meg."
A Stuttgartban légióskodó egykori ferencvárosi csatár, Szabics Imre nemcsak bajnoki címre, hanem UEFA-továbbjutásra is hajthat, bár a Stuttgart éppen az Újpestet kapta meg. "A díjátadáson kérdezte is Mészöly Géza, hoztam-e kazettát a VfB-ről, mire én csak annyit mondtam, nem, de majd viszek az Újpestről - nevetett Szabics Imre. - Óriási elismerés számomra, hogy én lehettem a legjobb külföl-dön játszó futballista, ez azért komoly önbizalmat ad a folytatásra. Magyarországon rengeteg a jó játékos, sokan kimehettek most külföldre, úgyhogy a következő szezonban még nehezebb dolgom lesz, ha ismét győzni akarok. De ez csak jó a magyar labdarúgásnak."
Az elmúlt bajnokság legjobb játékvezetője ismét Ábrahám Attila lett, és mivel a népszerű bíró már harmadszor érdemelte ki ezt a megtisztelő címet, végleg megtarthatta a már egyébként is nála lévő vándorserleget. "Nagy dolognak tartom, hogy immár harmadszor is engem választottak a legjobbnak - mondta a játékvezető. - Rendkívül jó érzés, hogy éppen azok választottak a legjobbnak, akik testközelből figyelhették a ténykedésemet. A mostani egyébként azért is nagy elismerés a számomra, mert Magyarországon egyre több fiatal tehetséges játékvezető bontogatja a szárnyait, akikkel meglehetősen nehéz lépést tartani. Nagyon örülök, hogy ez ismét sikerült."
Gólkirályságán túl a legjobb játékosok versenyében is a második helyen végzett Tóth Mihály, így a soproni csatárról elmondhatjuk: ő az "összetett győztes". "Rendkívül büszke voltam a gólkirályi címemre is, de annak talán még jobban örülök, hogy a második lettem a HLSZ-szavazáson - mondta a csatár. - Elvégre a játékostársaim engem tartottak Sándor Tamás mögött a legjobb labdarúgónak Magyarországon, s egy ilyen elismerésnek igenis nagy értéke van. Bízom benne, azért az idei szezonban is tudok majd valami emlékezeteset nyújtani."