Ennek például Krass Árpád kifejezetten örülhetett, hiszen Sebők Zsolt helyett ezúttal ő került a győri kapuba. Megjegyezzük, eddigi teljesítménye alapján magasan Krass a mezőny legtöbbet érő játékosa, hiszen lapunktól kapott osztályzatai átlaga éppen nyolc volt. Jó, bele lehet kötni, hogy eddig csupán egyetlen mérkőzést játszott az élvonalban, de a nyolcas akkor is nyolcas, a kapus tehát igencsak szép jövő előtt áll. A jelen sajnos már kevésbé volt fényes – éppen itt tartottunk ugyanis az eszmefuttatásban, amikor Krassnak nemcsak a neve mellé, hanem a lábába is nyolcas került: a vizes füvön kicsúszott alóla a talaj, a pécsiek pedig nem hagyták ki a ziccert, megszerezte a vezetést Nagy Tamás együttese.
Sokáig azért nem tartott a pécsi öröm, a hazaiak postafordultával egyenlítettek, és akkor olybá tűnt: jó meccset látunk. A derekasan meghajtott fertályóra után azonban visszaesett a meccs a mifelénk megszokott színvonalra. Itt Németh Norbert zseniális labdaátvétele, ott Montvai Tibor elrontott ziccere jelentett eseményt. De ennyi – a köztes percek igen keservesen teltek. Érthető, hogy a 40 fős győri tábor kivételével a szurkolók sem nagyon strapálták magukat: Szabó Zsolt sporttárs játékosokhoz címzett szavait például jó 50 méterről is tisztán hallhattuk…
A szünetre így maradt az 1–1-es döntetlen, és ekkor még abban bíztunk, hogy a második félidő sokkal jobb futballt és netán még több gólt hoz. Nos, csalatkoznunk kellett: sem gólt, sem egy cseppnyi focit nem láthattunk… Bár a Győr sokkal többet támadott, komoly helyzetet nem igazán tudott kialakítani, míg pécsiek kizárólag a kontrákkal próbálkoztak. Ám mivel nem sokszor tudtak a győri kapu elé érni, Krass végigfagyoskodhatta a második játékrészt. Gól ugyan nem esett, a játékosok azonban tettek arról, hogy mégis legyenek izgalmak: az utolsó húsz-huszonöt percben a nézők már arra kötöttek fogadásokat, hogy vajon meglesz-e a tíz sárga lap… Meglett, és az korántsem Szabó Zsolt hibája, hanem a futballistáké, akik rúgtak, kézzel értek a labdához, reklamáltak, azaz fölöttébb szabálytalanul futballoztak. Az odapörkölések legnagyobb kárvallottja Németh Gábor volt, hiszen a pécsi kapust Oross Márton belépője után le kellett cserélni.
Mégis a kevesebbet támadó vendégek dönthették volna el a meccset, hiszen az utolsó percben a mérkőzés legnagyobb helyzetét hagyták ki: Márton Gábor Krass mellett már elpörgette a labdát, de az megakadt a sárban a gólvonalon (a pécsiek azt reklamálták, hogy a gólvonal mögé került a labda, de a partjelző valószínűleg jól látta) – lám, igenis van előnye a hazai pályának… ----
7. perc: Sipos jobb oldali beadása után a kapujából kimozduló Krass elcsúszott, nem tudta megszerezni a labdát, amely az előrehúzódó Bajúsz elé került. Az egykori győri játékos a balösszekötő helyéről, hat méterről, ballal a léc alá vágta a labdát.
0–111. perc: Regedei 28 méterről végrehajtott szabadrúgása után az előrehúzódó Stark nyolc méterről fejelte kapura a labdát, de Németh Gábor könnyedén védett.
14. perc: Varga Zoltán mélységből pontosan adott a jobb oldalon előrehúzódó Peric elé, aki az alapvonal közeléből laposan középre adott. A jókor érkező Priskin nyolc méterről, egyből, jobbal a bal alsó sarokba lőtte a labdát.
1–132. perc: A pécsiek újra megszerezhették volna a vezetést. Erős pontosan adta a labdát előre, amelyre a kezdőkörben tartózkodó Montvai a legjobb ütemben csapott rá, de aztán a 12 méterről, jobb lábbal ellőtt labda a kifutó és jó ütemben vetődő Krassban elakadt.
52. perc: A győri kaputól 18 méterre szabadrúgáshoz jutottak a vendégek. Vranjes ballal félmagasan kapura emelte a labdát, amelyet aztán Krass a mezőnybe öklözött.
62. perc: A kapu elé ívelt labdára Németh Gábor és Oross rajtolt. Oross lába eltalálta a kapus lábát, aki lebicegett a pályáról, és le kellett cserélni.
66. perc: Oross átadása után Priskin ballal, négy méterről kapura lőtte a labdát, a vetődő Sólyom kiütötte azt, és a védők felszabadítottak.
77. perc: Priskin jól adta a labdát a jobb oldalon robogó Peric elé. A győriek légiósa betört a tizenhatoson belülre, de aztán az oldalhálóba lőtte a labdát.
90. perc: Csaknem megszerezték a győztes gólt a vendégek. Márton a kifutó Krass mellett kapura gurított, a labda azonban a sáros talajon erősen lelassult, és a berobbanó Regedeinek az utolsó pillanatban a kapuvonalról sikerült hárítania. ---- Szombat reggelre a Kisalföldre is visszatért a tél. Ennek legkevésbé a győri stadionban örültek, hiszen öt centiméteres, vizes hótakaró alá kerültek a stadion pályái. A játékterek karbantartását végző cég dolgozói azonnal munkához láttak, és a centerpályát, valamint a juniormérkőzésre kijelölt műfüves pályát letakarították, így jó talajú pályákon tudtak játszani a csapatok.
Fogy, egyre fogy Győrött a nézőszám. A két dunántúli csapat szombati összecsapásán mindössze 1000 néző fagyoskodott. Az érdeklődés hiánya csak részben magyarázható a kellemetlen időjárással. Jelentős része van ebben annak is, hogy a győri csapat mérsékelten szerepel, és most már reménye sincs arra, hogy valóra váltsa szurkolóik álmait, azaz a rájátszásra bekerüljön a felső házba. ---- Mint már lapunkban megírtuk, a Győri ETO FC vezetése úgy döntött, az ez év január 26-án tragikus körülmények között elhunyt saját nevelésű játékos, Fehér Miklós emlékére évente utánpótlástornát rendez. A család ehhez hozzájárult. Nos, az ETO vezetősége elkészítette az alapító okiratot, és megkezdte az első torna szervezését. Erre április 8–10-én Győrött két korcsoportban kerül sor. Az 1993-as születésűek tornáján 16 csapat indul, a résztvevőket négy négyes csoportba osztják, minden csoportból az első kettő jut tovább. A mérkőzéseket félpályán, 5x2 méteres kapukkal, 1+7-es csapatlétszámmal játsszák. Az 1985-ös születésűek tornáját is e napokon bonyolítják le négy gárda, a Rapid Wien, a Gloria Bystrica, Győr-Moson-Sopron megye válogatottja és a Győri ETO részvételével. Valamennyi játékos Fehér Miklós-feliratú pólót kap emlékbe. A torna fővédnöke Tarsoly Csaba, a futball-kft. tulajdonosa, védnöke pedig Palotai Károly olimpiai bajnok labdarúgó, valamint és az elhunyt labdarúgó édesapja, idősebb Fehér Miklós lesz.
(A Fehér Miklósról szóló írásunk a 24. oldalon)