Radu Sabo jött, látott, döntött

Márpedig éppen oda a szombati ellenfél zuhant (igaz, a lilák egy meccsel kevesebbet játszottak), és az az érdekes szituáció fordult elő az alapszakasz félidejénél, hogy az a két csapat állt kiesésre, amely szinte a legtöbb nézővel büszkélkedhet. Itt jegyezzük meg: egy csaknem teljes kör, azaz 65 találkozó után csak a Békéscsaba–Ferencváros mérkőzésen voltak többen tízezernél – úgyhogy a szurkolók egyértelmű véleményt mondtak a magyar futballról…
Egerszegen is kevesebben jöttek most össze a megszokottnál, ám ez ezúttal nem a feljövőben lévő csapat bűne, hanem az érdekes időponté. Mert bár az idén korábban többször rendeztek vasárnapi fordulókat, most éppen november 1-én, szombaton kellett játszani, és ezen apróság miatt bizony néhány ezer szurkoló a stadionok helyett a temetőbe ment.
Pedig ez a mérkőzés úgy kezdődött, hogy sokkal több nézőt is megérdemelt volna. Az mondjuk várható volt, hogy a ZTE letámadja az idegenben eddig igen gyengén szereplő ellenfelét, ám a csabaiak sem ijedtek meg, és több veszélyes akciót vezettek eleinte. Igaz, nekik a jelek szerint úgyis főként a Zalaegerszeg ellen lehet esélyük, legalábbis az első körben csak a kék-fehéreket tudták legyőzni – akkor az első forduló után még igencsak más volt a hangulat Békéscsabán…
Fertályóra múltán fölöttébb meglepve dörzsölhette a szemét az ember fia, hiszen két helyzet ott, rengeteg lövés (köztük egy kapufa) itt, úgyhogy egész jó volt a mérkőzés. Egyedül azt fájlalhattuk, hogy maradt a nulla–nulla – igaz, ha a kapufát is jegyző Darko Ljubojevics egy perccel később ideális lövőhelyzetben a nyolcadik csele után nem akar rosszul passzolni, akkor vezethetett volna a ZTE. Na de úgy fest, ez a kapufa inkább elvette a játékos önbizalmát… Az izgalmas szituáció közben azért egy két kellemetlenség is becsúszott: Bánföldi Zoltánt például egy ütközés után hordágyon cipelték le a pályáról, Vincze Ottó pedig egy rossz lépés miatt cserét kért. Az egerszegi középpályás amúgy nem is került volna a kezdőbe, ha Balog Csaba előző este nem lázasodik be. Balog azonban náthás lett, a combjával bajlódó Vincze pedig vállalta a játékot – nem meglepő, hogy Mihalicz István igen cifrákat mondott az újabb sérülés után…

Ha nem is társa lábára, de edzője hangulatára Csóka Zsolt hozta a gyógyírt, amikor a sokadik nagy helyzetből vezetéshez jutatta csapatát. A gól után a Békéscsaba ráébredt, hogy itt akár egy hatalmas verés is lehet a vége, ezért hátrébb húzódott. Igen ám, de ezzel lemondott a támadások lehetőségéről, így a játékrész második felében a csabaiak bizony elfelejtettek a hazai kapu felé menni (csak az utolsó percben követtek el két nagy lövést), így nem könnyű egyenlíteni.
Fájdalom, a ZTE is visszavett a tempóból, legfeljebb Ljubojevics rúghatott volna egy hatalmas gólt, ám szép csele után "természetesen” a szörnyű passzt választotta…
Na de soha rosszabb első félidőt – bár az igazat megvallva egy még jobb másodikban azért reménykedtünk.
A nyitányra nem lehetett panasz, hiszen a lesre játszó zalaiak közül mélységből indulva Hoffmann Richárd rúgott egy nagyon okos gólt, így kezdődhetett minden előlről. A ZTE három csatárral próbálta ismét a maga javára fordítani a mérkőzést, bár a közönség nem örült annak, hogy Mihalecz István éppen Józsi Györgyöt cserélte le. A helyettesként érkezett Radu Sabo bemutatkozásként két kapitális hibával nyitott, úgyhogy volt alapja a nézők tüntetésének… A folytatásban mindkét kapu előtt adódtak lehetőségek, Egressy Gábor is rúgott egy kapufát, míg odaát Hoffmann és Kovács Béla tesztelte Varga Zoltán képességeit. A kapus azonban jól védett, sőt, tán a mezőnyben is bevethető lenne, olyan higgadtan cselezte ki az ötösön Kovácsot – a zalaegerszegi kispadon ülők arckifejezését ugyan nem láttuk, de el tudjuk képzelni…
Annál nagyobb volt az öröm és a megkönnyebbülés, amikor szinte a semmiből Sabo megszerezte a második hazai gólt. Pedig ekkor már sima iksznek tűnt a meccs, jellemző, hogy az oldalvonal mellett igencsak komótosan bedobáshoz készülő Babati Ferenc előbb kiszólt az őt kritizáló nézőnek ("Fogd már be a szád!” – hangzott az intelem), csak utána koncentrált a labdára.
A Békéscsaba nem játszott rosszul, de hosszabb kihagyások voltak a játékában, míg a ZTE nagyon küzdött, már csak a kapufái miatt is megérdemelte a győzelmet – és mi lett volna, ha Ljubojevics kevésbé önzetlen…

Percről percre
5. perc: Egressy a jobb oldalról bal lábbal ívelt középre, Józsi visszafejelte a labdát, amit Gyánó Grujics mellett próbált kapura vezetni, de a
védő és Simunic együttes erővel tisztázott.
6. perc: Král jobb oldali keresztlabdáját elnézték a védők, a labda az üresen maradt Ljubojevics elé került, ám a középpályás hatalmas helyzetből jobbal a kifutó vendégkapusba lőtt.
12. perc: Tűzijáték alakult ki a csabai kapu előtt, Szamosi lövése lepattant, Ljubojevics ismétlésébe is belevetődtek a védők, az idegenlégiós újra próbálkozott, de a kapus nagy bravúrral szögletre tolta a labdát.
17. perc: Józsi jobb oldali szöglete után Szamosi középről egyből kapura bombázott, a csabai védők önfeláldozóan közbevetődtek, a labda a kaputól húsz méterre álló Csóka elé pattant, a védő jobbal lőtt, a labda pedig a jobb kapufa tövéről vágódott vissza a mezőnybe.
21. perc: Csóka ezúttal a saját kapuja előtt "jeleskedett”: eladta a labdát, Javrujan kapura tört, kicselezte Molnárt, majd jobblábas lövése a védőkről szögletre pattant. A beívelésnél Grujics fejelt a jobb sarok irányába, de a kapufánál álló Babati kistukkolta a labdát.
23. perc: Józsi ívelt be a jobb oldalról szögletet, Gyánó próbálkozott lövéssel, a csabaiak "szokásukhoz híven” ismét közbevetődtek, a labda a kaputól nyolc méterre álló Csókához pattant, a védő pedig jobbal, nagy erővel a kapu közepébe bombázott.
1–0
44. perc: Hoffmann a bal oldalról befelé cselezett, majd 22 méterről bal belsővel a jobb felső sarok fölé lőtt.
49. perc: Grujics a saját térfeléről ívelte fel a labdát, a lesgyanús helyzetben Javrujan kivonta magát a játékból, a mélységből érkező Hoffmann pedig kapura húzott a labdával, majd tíz méterről, jobbal, okosan a bal alsó sarokba lőtt.
1–1
59. perc: Kovács Béla 25 méterről lövésre szánta el magát, a jól eltalált labdát Varga biztosan védte.
66. perc: Ljubojevics indította Egressyt, a csatár jól bújt ki a védők között, a jobbösszekötő helyéről 12 méterről nagy erővel megcélozta a bal felső sarkot, de a labda a kapufáról pattant vissza a mezőnybe.
67. perc: Vincze Zoltán balról jól adott középre, Csóka középre fejelte ki a labdát, Hoffmann 22 méterről, jobbal egyből lőtt, de Varga szépen védett.
82. perc: Egressy jó labdával szöktette a jobbösszekötő helyén kiugró Sabót, a cserecsatár felnézett, majd hat méterről, jobbal, ügyesen a jobb alsó sarokba lőtt.
2–1

Mestermérleg

Mihalecz István a ZTE vezetőedzője:
Végig tompán játszottunk. Sok helyzetet kihagytunk, rúgtunk két kapufát és szerencsére két gólt is, így azt hiszem, megérdemelt a győzelmünk.

Supka Attila a Békéscsaba vezetőedzője:
A játékvezető is közrejátszott az eredmény alakulásában, mert a második gól előtt nem engedte elvégezni a cserénket, ráadásul szerintem ez a találat lesről született.

Fény és árnyék

Nemrég éppen az Árnyék rovatban írtuk meg, hogy bár Egerszegen nagyon szép lett a stadion, az eredményjelző még mindig hiányzik. Nos, változás e téren továbbra sincs, hiszen a nézők legfeljebb saját órájukról követhetik nyomon a percek múlását, ám az ígéret már megvan arra, hogy heteken belül lesz eredményjelző és megoldják a hangosítás problémáit is. Ez is valami.

Csaknem ötszáz kilométer Zalaegerszeg és Békéscsaba közti távolság, így igazából senkit nem ért meglepetés, hogy nem kísérte el több ezer szurkoló a lilákat. Sőt, egészen pontosan egyetlen egy sem kísérte el, így üresen maradt a vendégszektor – leszámítva persze egy szakasznyi rendőrt és vagy tíz biztonsági embert, akik nagyon lelkiismeretesen vigyáztak a nem létező ellentáborra.