Csupán a nézők hiányoznak

Úgy értesültünk ugyanis, hogy az alapvető kérdésekben megszületett a megállapodás a felek között. Az egyeztetések azok után indultak el, hogy a 2000 júliusában, hosszas tárgyalások után, a jogtulajdonos által megbízott Profi Liga Kft. és a Magyar Televízió (MTV), illetve a Sport1 között három évre 23.5 millió márkáért tető alá hozott szerződés lejárt, és az MTV nem élt opciós jogával (a Sport1 már korábban felmondta a szerződést). A többfordulós tárgyalás ellenére az élvonalbeli bajnokság rajtjáig az új megállapodás nem köttetett meg, noha a jó szándék egyik fél részéről sem hiányzott, s még arra is sort kerítettek, hogy Ragáts Imre, az MTV elnöke, Komlósi Gábor, a Telesport főszerkesztő-helyettese, Bodnár György, a Football Duó ügyvezetője és Szieben László, a Magyar Labdarúgóliga (MLL) igazgatója is egy asztalhoz üljön. Más kérdés, hogy Szieben László ez alkalommal nem az MLL színeit képviselhette, hanem a Magyar Hivatásos Labdarúgóligát (MHLL), azt a szervezetet, mely a tagságát alkotó csapatok marketingjogainak értékesítésére hárommillió forintos törzstőkével hozta létre, és tulajdonolja százszázalékosan a Profi Liga Kft.-t.
Hogy mi a kapcsolat a Magyar Hivatásos Labdarúgóliga és a Magyar Labdarúgóliga között? Nos, elvben semmi, hiszen amíg az MLL a labdarúgó-szövetség (MLSZ) alszövetsége, addig a hivatásos liga egy önálló, az MLSZ-hez szervezetileg nem kapcsolódó egyesület. Igaz, amikor áprilisban az MHLL négyfős, Ferencz Gábor elnök, valamint Gróf András, Urbányi István és Annus Vince alkotta ligatanácsa lemondott, a közgyűlés úgy döntött, hogy Demján Sándor és az MLL elnökségének tagjai az MHLL-ben is vegyék át az irányítást, mondván: így könnyebb lesz összehangolni a profiszakág szereplőinek érdekeit.
A kívülálló számára vélhetően nehezen átlátható struktúra kialakulásához 1995 májusáig kell visszalapozni, ekkor döntött ugyanis úgy a korábban a csapatok érdekvédelmi szervezeteként létrehívott NB I-es és NB II-es liga: feloszlik, hogy megszülethessen a Magyar Hivatásos Labdarúgóliga. A szervezet igazgatójává Mezey Györgyöt, főtitkárává Sárosi Ferencet jelölték. Az MHLL azzal az óhajjal lépett fel, hogy az MLSZ helyett megrendezhesse a profibajnokságokat, s azt is jelezte, igényt tart a profiágazat révén a sportágba befolyó tévés és szponzori, kereskedelmi jogokra kifizetett pénzekre. Ezzel persze nyitott kapukat döngetett, hiszen a televíziós jogokat ekkor már a Bodnár György nevével fémjelzett Football Duó birtokolta, melynek egyik tulajdonosa éppen az NB I-es Labdarúgóliga volt.
Bodnárt 1992 augusztusában ismerte meg a honi futballközvélemény, amikor cége, a HTD Szaknévsor Kiadó Kft. egymillió forinttal szponzorálta az először megrendezett Szuperkupa-döntőt. Mivel abban az évben lejárt a labdarúgó-szövetség és az MTV közötti megállapodás a meccsek közvetítésére, a Szaknévsor afféle közvetítő ügynökségként belépett az üzletbe. Az alkalmi együttműködés 1994-ben új formát öltött, mert az NB I-es Labdarúgóliga és a HTD úgy határozott, hogy "…a liga hatáskörébe tartozó sportesemények televíziós közvetítésének összehangolt, üzleti alapon való szervezésére” közös gazdasági vállalkozást alapítanak. Ez lett a június 1-jén kelt társasági szerződéssel életre hívott Football Duó Kft., amelybe a 16 csapat, a Békéscsaba, a BVSC, a Csepel, a Debrecen, a Ferencváros, a Győr, a Kispest, az MTK, az EMDSZ-Sopron, a Pécs, a Siófok, az Újpest, a Vasas, a Vác, a Haladás és a Parmalat a közvetítési jogait apportálta 15 millió forint értékben, míg a HTD 15 millió forinttal társult. Noha az apportálás jogszerűségét többször kétségbe vonták, a Football Duó minden támadást, pereskedést kivédett, túlélt. Igaz, Bodnár kiváló érzékkel mozgatta a színfalak mögött a szálakat, hiszen a sporttörvény kihirdetése után – mivel az 1996-ban elfogadott jogszabály a sportági versenyek televíziós és rádiós közvetítése engedélyezési jogának hasznosítását a szakszövetségeknek adta – még annak az évnek az októberében a HTD 50 százalékos üzletrészéből tízszázaléknyit (ami hárommillió forintot ért) jelképes összeg, egy forint ellenében átruházott a Football Duóba tagként belépett MLSZ-re. A futballszövetség csatlakozását követően a Football Duó tagjai módosították az eredeti társasági és szindikátusi szerződést, és azokat az MLSZ magára nézve kötelezőnek ismerte el. Négy esztendővel később újra változtak a tulajdoni arányok, ekkor a HTD ajándékozás címén további 10.8 millió forint értékű üzletrészét ruházta át az MLSZ-re, melynek így a törzsbetétje 13.8 millió forintra, üzletrésze pedig 46 százalékra nőtt. Ezzel lényegében másodszor is megerősíttetett, hogy a bajnoki meccsek közvetítési jogainak hasznosítása a Football Duó kizárólagos jogosítványa.
Ez volt egyébként az az esztendő, amikor az MLSZ rendkívüli közgyűlésén határoztak arról, hogy a szövetség új szervezeti felépítés alapján működik tovább. Március 27-én meg is alakult a Hivatásos Labdarúgó-alszövetség, melynek első embere – Mészöly Kálmán visszalépése után – Demján Sándor lett; ez a szervezet vette fel azóta a Magyar Labdarúgóliga nevet, ami azonban a lényeget nem érintette, hiszen az MLL megmaradt az MLSZ egyik alszövetségének.
Természetesen a színen maradt a Magyar Hivatásos Labdarúgóliga is, mi több, 2000 júliusában az MHLL tulajdonában lévő Profi Liga Kft. kapott megbízást arra a Football Duótól, hogy "…a Football Duó tulajdonában lévő televíziós közvetítési jogokat – az elérhető legkedvezőbb feltételekkel és kondíciókkal – hasznosítsa”. Ez a hasznosítási szerződés járt le a legutóbbi bajnoki évaddal, s ehelyett kellett egy újabb megbízási szerződést kötni, majd ennek birtokában kezdhetett a Profi Liga Kft. a tévével tárgyalni; mint látható, meglehetősen bonyolult érdekviszonyok között egyensúlyozva. Jelzésértékű lehetett például, hogy az Arany Ászok Liga nyitó fordulója előtt Bodnár György levélben emlékeztette Szieben László MLL-igazgatót, hogy bármely televí-ziónak csak a Football Duó adhat engedélyt a közvetítésre… Akkor az alkalmi engedély megszületett, így hétfőn képernyőre került az Újpest–Debrecen találkozó. Más kérdés, hogy üzletileg ebben a produkcióban sok köszönet nem volt, mert a Sport1 ugyanebben az időben az Egyesült Államokban túrázó Manchester United Club America elleni meccsét közvetítette (erre az ütközésre a FIFA ajánlása ellenére senki sem hívta fel a figyelmet a sportág berkeiből), így információnk szerint a Megyeri úti találkozó nézettsége a siralmas három százalék körül mozgott…
A magyar futball – Demján Sándor által is többször elismert – piaci leértékelődése miatt üzleti bravúrnak tekinthető, hogy a három esztendőn át évi 300 millió forintot garantáló Arany Ászok-szerződés megkötése után jó esély van egy újabb fontos megállapodásra. A jelenlegi helyzetet ugyanis Komlósi Gábor és Szieben László – egymástól függetlenül – úgy minősítette, hogy "egyezségközeli állapotig” jutottak a felek. Mivel aláírt szerződés még nincs, a televízió által fizetendő összegről egyelőre senki nem ad pontos információkat; mindenesetre korábban olyan hírek szivárogtak ki, hogy az eladó a készpénz mellett szívesen venné, ha reklámidőt is kaphatna, amit aztán maga értékesítene. Hogy ez a megoldás az anyagilag meglehetősen nehéz helyzetben lévő MTV számára elfogadható-e, pillanatnyilag bizonytalan. Egyes vélemények szerint a Szabadság téren inkább azt pártfogolják, hogy csak pénzt adjon a tévé – a vételár becslések szerint félmilliárd forint körül lehet.
Ami viszont biztos: akármennyi pénz is folyik be, az elosztási szabályok alapján a bevétel 86 százaléka a csapatokhoz kerül, tíz százalék az MLSZ-é és négy százalék a HTD-t illeti.