Kajak-kenu: Korisánszky Dávid pénzzel segítette edzőtáborhoz testvérét

Az ember néha fültanúja olyannak, amit nem kellene feltétlenül meghallania. Mondjuk egyik fiatal tehetségünk hogyan szórja el az egyesületétől kapott fizetését szerencsejátékokra, fogadásokra. Aztán vannak olyan jelenségek, amelyekről jó lenne tudni, szólni róluk, elismerni őket.

Hogy mi kell hozzá?

Mondjuk egy félmondat Kovács Katalintól, akit a minap az antalyai edzőtáborozásról faggattunk.

„Megható történetet mesélt el nekem egyik délután Korisánszky Péter. Testvére, Dávid ugyanis nagy áldozatot hozott értük. Számomra példaértékű, hogy egy tizenkilenc éves srác így gondolkozik” – mondta minden idők legjobb kajakosa.

Lássuk a történetet!

Tavaly Junior Prima díjas lett Korisánszky Dávid. A magyar kenusport egyik nagy ígérete 7000 eurót tehetett zsebre az elismerő kitüntetés mellé. Az elmúlt év végén azonban kiderült, nem szerepelnek a Magyar Kajak-Kenu Szövetség által kiemelten támogatott hat kenus között, ezért úgy határozott, a pénzt beforgatja saját és testvére olimpiai felkészülésébe. Mert tavaly szeptemberben letették a garast egymás mellett, C–2 1000 méteren közösen szeretnének olimpiai kvótát szerezni.

„Amikor kiderült, hogy nem kapunk teljes támogatást, Dávid nem habozott, azonnal felajánlotta a pénzt – mondja Korisánszky Péter. – Először nem akartam elfogadni, de addig győzködött, addig szőttük a közös terveket, hogy megértettem, másként nem megy. A malajziai központi táborba úgy utaztunk el, hogy a szövetség a szállásunkat és a hajóbérlést kifizette, ám a repülőjegyet és az étkezést nekünk kellett megoldanunk, és persze a mostani, antalyai táborral kapcsolatban is lesznek költségeink. De az eddigi edzések alapján úgy látjuk, van értelme a befektetésnek, hiszen rengeteget léptünk előre, és biztosra veszem, hogy a poznani pótkvalifikációt megelőző válogatón és reményeink szerint Poznanban is sikeresek leszünk.”

„Hogy miért döntöttem így? – kérdez vissza Korisánszky Dávid. – Péter már nem lakik a családdal, olykor a saját megélhetése is gondot okoz. Azt akartam, hogy ne kelljen számolgatnia, nyugodtan alhasson, és csak a felkészülésre kelljen koncentrálnia. Ez mindkettőnk érdeke. Szerintem benne vagyunk abban a néhány párosban, amelynek esélye van kijutni az olimpiára, és úgy ítéltem meg, részemről megéri ez a lemondás.”