Az olimpiai kvóta is tét a hoki-vb-n

A 16 csapat közül az első kilenc automatikusan tagja lesz a két év múlva esedékes ötkarikás játékok mezőnyének, a többiek későbbi selejtezőkön próbálkozhatnak a fennmaradó három hely valamelyikének megszerzésével.

Mint minden évben, most is elsősorban attól függ az elitnemzetek csapatainak ereje, hogy hány játékosra számíthatnak az észak-amerikai profi ligából (NHL), amelyben jelenleg a rájátszás mérkőzéseit rendezik. Kérdés, hogy a kieső kluboktól menet közben érkeznek-e hokisok a tornára.

Kanada erős kerettel szerepel, több vancouveri olimpiai aranyérmessel, mert fontos számára, hogy a tavalyi fiaskót feledtetve az első három között végezzen. Ha várakozáson alul szerepelne a gárda, olyannyira, hogy még a negyeddöntőbe se jutna be, akkor egy esetleges selejtező során – amelyet jövő februárban rendeznek – nem számíthatna legnagyobb sztárjaira a bajnoki elfoglaltságok miatt.

Az oroszoknál Pavel Dacjuk és Jevgenyij Malkin, a szlovákoknál a világ egyik legjobb hátvédjének tartott Zdeno Chára, a svédeknél Henrik Zetterberg, a cseheknél David Krejcí, a címvédő finneknél pedig Kari Lehtonen a legismertebb név.

Legutóbb 1930-ban fordult elő, hogy több országban rendezték a vb-t, akkor Franciaországban, Németországban és Ausztriában zajlottak a küzdelmek, egészen pontosan Chamonix, Berlin és Bécs volt a helyszín. Újdonság, hogy a 16 résztvevőt nem négy, hanem csak két csoportba sorolták. A körmérkőzések után az első négy-négy együttes jut a negyeddöntőbe.

A mezőny utolsó két helyezettje esik ki a magyarokat is felvonultató divízió I A-osztályába.