Az egész 75 másodperccel a rendes játékidő vége előtt kezdődött, ekkor gondolta úgy Donald Brashear, a házigazda Philadelphia pankrátora, illetve a nem kevésbé könyörtelen ottawai Rob Ray, hogy tisztázzák, melyikük a keményebb fickó. "Látták az előző meccsünket? Ott azokat a hokisainkat bántották, akik kerülik az agressziót. Szóval egyáltalán nincs bűntudatom" lihegte utóbb Brashear.
Amint elszabadultak az indulatok, Robert Esche kapus (balra) vakon követte társait
Amint elszabadultak az indulatok, Robert Esche kapus (balra) vakon követte társait
Úgyhogy máris átfogalmazzuk a bevezetőt, az egész ugyanis az előző, rendkívül durva összecsapásukon kezdődött, Martin Havlat például szándékosan szájon vágta a botjával Mark Recchit, minekutána a flyersesek megígérték, a Senators cseh csatára hamarosan visszakapja. Nem kapta vissza. Most legalábbis nem, mert megúszta a "jégrengést". Ami bravúr a javából, elvégre akkora rendbontást regisztráltak pénteken Philadelphiában, amekkorát a liga történetében még sohasem: emitt 213 percnyi kiállítás, amott 206, ez összesen 419, ami új NHL-csúcs, az utolsó 1:45 percben jegyzőkönyvezett 397 perc bünti pedig valószínűleg fölülmúlhatatlan világrekord. Amiként az is, hogy a játékvezetők másfél órával a meccs után is azt kutatták még, ki miért kapott kiállítást… "Tojunk rá, hogy milyen neves játékosok alkotják az Ottawát, most megmutattuk, egyáltalán nem félünk tőlük" – jelentette ki Robert Esche, a Flyers kapusa, aki értelemszerűen nem maradhatott ki a bunyóból, kollégáját, Patrick Lalime-ot rángatta és püfölte. Meg persze fordítva. Nagy nehezen aztán helyreállt a rend, de amint bedobták a korongot, újrakezdődött minden, az egyaránt leléptetett Esche és Lalime helyére beálló két új kapus kivételével a teljes kompánia összeakaszkodott. Végül a Flyers jött ki jobban a csatából, 5–3-ra megnyerte a mérkőzést, bár igazából nem a végeredmény, sőt nem is Tony Amonte 1000. NHL-meccse, Alekszej Zsamnov 700. NHL-pontja és a klub történetének 10000. találata (Danyiel Markov ütötte, később őt is lezavarták a jégről) miatt marad emlékezetes az összecsapás. A lényegre Amonte tapintott rá: "Aki látta, jól szórakozott, és ez a legfontosabb, nem igaz?" Folytatás április 2-án, Philadelphiában. Nem tréfa. Összességében hihetetlenül fájdalmas napot zárt a liga. Marco Sturm, a San Jose legeredményesebb hokisa bokasérülést szenvedett, és bár valószínűleg nem tört el a lába, meglehet, az idényben már nem léphet jégre; a Rangerstől távozó Alekszandr Kovaljov "finomabb" vállsérülést szenvedett első montreali bevetésén; a szerdán megsérülő detroiti Pavel Dacjukról meg kiderült, hogy sajgó bokája miatt két hétig a palánkon kívülre szorul. De azért voltak, akik örültek, a tavalyelőtt nagydöntőt játszó carolinaiak például kevesebb mint egy másodperccel a hosszabbítás vége előtt gyötörték be a plusz egy pontot jelentő gólt az Atlantának – ez is valami, ha már a rájátszásba jutás elúszott.
