Fagyos magyar ünnep – Tóth Zsófia bronzérmes a világbajnokságon

A szokásosnál is kevesebbet lehetett látni a felhőkarcolókból, a kikötőből, a környékbeli hegyekből és sípályákból a panorámás reggeli közben, a junior hölgyek – köztük Tóth Zsófia, Szalay Szandra és Horváth Gréta - reggel hétkor szemerkélő esőben álltak oda az úszás rajtjához.

Mialatt a 750 méteres távot teljesíteni akarták a 13 fokos vízben, egyik-másik bója arrébb úszott, nem is kicsit, így a várt tíz perc helyett a mezőny több, mint negyed órát elöltött a Csendes-óceán vizében.

A melegebbhez szokott dél-amerikaiak bele is fagytak, és gyakorlatilag kiszálltak a versenyből; nem úgy Tóth Zsófiék, Licskó Csaba tanítványa az első húsz között szaladt ki a partra, hogy aztán a kerékpározás és a futás során a dobogóra is felküzdje magát.

Közben egyre hevesebben áztatta a lányokat az eső, de a nyeregbe pattanva a magyarok hamar utolérték az üldözőbolyt, a húsz kilométer hosszú, de nagyon keskeny pályán viszont ennél többet nemigen tudtak tenni, örültek, hogy bevették a csúszós pálya brutális kanyarjait.

Az ötkilométeres futópálya egy negyedénél járva Zsófi már látta maga előtt az érmes helyen lévőket, be is fogta őket nemsokára, egy ideig még a második helyet is elfoglalta.

Az élen haladó brit Kirsty McWilliam utolérésére nem igazán volt esély, az ezüstért az oroszlányi ORTRI versenyzője az ausztrál Ashleigh Gentle-lel csatázott, végül a bronzérmet szerezte meg. A célja a korábbi ötödik helyezések után az első négy közé kerülés volt, az éremnek nagyon tud örülni. Szalay Szandra a 14., Horváth Gréta a 20. helyen futott át a célvonalon.

A hölgyek után a fiúké lett a terep, még elrettentőbb időjárási körülmények között. Tóth Tamás már a vízben lilára fagyott, végül 59-ikként ért a célba, Király Kristóf szervezete viszont jobban tolerálta a hideget. A biciklipályából a szakadó esőben nem sokat látott, de ragyogó futással végül a 15. helyig jutott.