Cselgáncs: gyilkos program Peking érdekében

A MOB olimpiai egyeztető megbeszélésén ugyanakkor kiderült, a kvalifikáció elérése igen drága, hiszen sok versenyen kell indulni, ráadásul itthon nincs számottevő konkurencia, súlycsoportonként egy, legfeljebb két klasszis akad, azaz külföldi edzőtáborokban kell felkészíteni őket a nagyobb viadalok előtt. Jövőre például a válogatott első félévi programja 16 millió forintot emészt fel - és ez csak arra elég, hogy május végén a szakvezetők eldöntsék, melyik versenyző érdemes arra, hogy folytassák a menedzselését.

A menetrend elképesztően sűrű, mint az egyik legjobb edző, Hangyási László mondta, „azt hittük, csak a mi sportágunkban ilyen őrült a vezérkar, de legutóbb egy fórumon kiderült, a vívóknál sem különb a helyzet, nekik csak annyival jobb, hogy nem kell két verseny között fogyasztaniuk.”

Mint Nagysolymosi Sándor férfi szakágvezető elmondta, jelenleg a férfiaknál négy dzsúdós áll kvalifikációs helyen, azaz a világranglistán az első kilenc európai között van (Ungvári Miklós, Braun Ákos, Hadfi Dániel és Bor Barna), de a többiek is odaérhetnek (Burján László, ifj. Nagysolymosi Sándor - vagy Hadfi honi ellenfele, Kovács Antal, aki még 14 évvel barcelonai diadalát követően is a világranglista első harmadában szerepel, csak az a kérdés, ott akarja-e hagyni nemrég született kisfiát, vagy inkább a családra szavaz).

A hölgyeknél sokkal nehezebb a kvalifikáció, hiszen csak az első öt európai jut ki - a ranglistapontokat a jövő évi Eb- és vb-szereplés, valamint a Világkupa-versenyeken osztják -, jelenleg Mészáros Anett és Perge Jolán tűnik esélyesnek, de Baczkó Bernadett és Szabó Brigitta sem esélytelen.

Már csak a kvalifikációs versenyek szörnyű rengetegén kell keresztülverekedniük magukat, ami nem egyszerű. Olimpiák óta a cselgáncsozóké az egyik leggyilkosabb szisztéma: egyrészt hiába kvalifikálta magát egy nemzet, attól még elküldheti a versenyzőit a következő viadalokra is, ahol azok levadászhatják a jobb helyezéseket a pekingi részvételre hajtók elől. Másrészt, miközben az európai kvalifikációs versenyekre a világ bármely részéről jöhetnek cselgáncsozók, és vihetik haza az értékes pontokat, addig például az ázsiai selejtezők szervezői nem fogadják el az európaiak nevezését…

Egyszóval nem lesz egyszerű a kijutás - a szövetség vezetői mindenesetre a szűkös (és egyre szűkösebbé váló) anyagi lehetőségek ellenére meg kívánják tiltani a kerettagoknak, hogy külföldi csapatbajnokságokba autózgassanak vendégszerepelni (válogatottjaink többsége itt keres némi pénzt, itthon csak a két-három vb-, Eb-érmesnek csurran-cseppen valami), és igyekeznek őket kompenzálni, a lehető legeredményesebb kvalifikáció érdekében.