TALÁLATOK A(Z) NS-publicisztika CÍMKÉRE

ALAPVONAL. A „legvidámabb olimpia”, aminek a múltjukkal – lásd: Berlin, 1936 és ami utána jött – is birkózó németek a münchenit tervezték, a félelem, a bizalmatlanság alkalmává változott.

ALAPVONAL. Az 1:54-hez viszont le kell úszni legalább tíz kilométert, a tizenéves kor elejétől, minden egyes nap, hosszú, nagyon-nagyon hosszú éveken át. Órákat – kevesebb mint két perc érdekében.

ALAPVONAL. Ne kezeljük a sors elkerülhetetlen csapásának, hogy a romániai stadionokban egyre sűrűbbek és hangosabbak a magyarellenes megnyilvánulások. Még csak az sem lenne feketén-fehéren igaz, ha mindent a Sepsi OSK „veszélyesen” fokozódó eredményességére kennénk.

ALAPVONAL. Ezek a gyerekek már abban a magától értetődő tudatban nőnek fel, hogy összetartozunk, hiszen azt tapasztalják, hogy esetenként majd’ ezer kilométert megtéve és két országhatárt is átlépve magyar szóra magyar szó felel. Felesleges taglalni, e felismerés és annak hozadéka mennyire feszíti szét a kézilabda, a sport kereteit.

ALAPVONAL. A sportoló csak sportoló, a feje üres, semmi igény a műveltségre, nincs fogékonyság a szellemi élvezetekre. Pedig egyértelmű, hogy nem rosszabb a helyzet náluk, mint korosztályukban mindenhol.

ALAPVONAL. A Videoton 1984–1985-ös meneteléséről talán most lenne érdemes Michael Borisnak lejátszania azt a videómegosztókon fellelhető jó tízperces összefoglalót, amely hat párharcot ölel magába, és Májer Lajos góljával, vagyis részben hepienddel zárul.

ALAPVONAL. Államalapításunk, közvetve fennmaradásunk ünnepének analógiájára eljátszottam azzal a gondolattal, milyen egykori korszakos eseményekhez és személyekhez kapcsolható dátumokat lehetne amolyan sportnemzeti ünneppé tenni, mondván, nélkülük nem lenne, nem tartana ott a magyar sport, ahol most.

ALAPVONAL. Ha arra gondolok, hogy 87 életévéből hét évtizedet kitöltött a sport, az orvoslás, benne 47 évet mindkettő egyszerre, akkor egyértelmű, hogy nem herdálta el a tehetségét, a lehetőségeit.

ALAPVONAL. A zene segít a sportolóknak csökkenteni a fáradtságérzetet, növeli a fájdalomtűrő képességüket, valamint javítja a hangulatukat és a motivációjukat. Ezenkívül a megfelelő zenét hallgató sportolók könnyebben ki tudják zárni a pánik és az aggodalom érzését.

ALAPVONAL. A Székelyföldi körverseny révén minden eddiginél egységesebb, összehangoltabb Székelyföld-marketinget lehetne megvalósítani. Mert mint többször is bebizonyosodott, a sport nemcsak élet, erő, egészség, hanem egy régió megismertetésének, arculata alakításának mindennél hatékonyabb eszközévé is válhat.

ALAPVONAL. A tradíció ugyanis a földkerekség összes pénzéért is megvásárolhatatlan. Mert az maga az idő, a generációk által és alatt felhalmozott tudás, tapasztalat, mentális és morális erő. A szinte minden téren hanyatló Európa e nyilvánvaló tényt hagyta figyelmen kívül, amikor az önfelszámolás, az önfeladás útjára lépett. A futball még kivétel, a sporton belül is.

ALAPVONAL. Anno a keleti blokk egyik nevesincs együttese, az Union Berlin útját Európába lehet meseszerűnek nevezni, de tudjuk, hogy azok a mesék a legszebbek, amelyek igazak. (...) Jómagam talán Schäfer Andrást irigylem a legjobban a külföldön kenyeret kereső labdarúgóink közül, mert ő a két lábbal földön járók igazi közösségének focimennyországában szerepelhet.

ALAPVONAL. Miközben egyre inkább az élsport bűvöletében élünk, kiderül, hogy a boldogságért nem kell feltétlenül a profi karriert hajszolni, elég megszeretni a mozgást, hogy az akkor is igény legyen (maradjon), amikor hirtelen több lesz a szabadidő, s így elég hétköznapi módon (a magunk örömére) kiderül, hogy bőven van bennünk energia – hetvenen túl is...

ALAPVONAL.Törőcsik András a Kádár-rendszerben vált futballistává, s a rezsim, ha nem is hangoztatta, nyilvánvaló volt, az őszinte zsenik helyett a kiszámítható, középszerű igazodókat részesítette előnyben.

ALAPVONAL. Egyre kevesebben merik vállalni adott esetben sarkos – de saját! – véleményüket, inkább belevágnak a biztonsági játékba, az »idegenben jó az iksz« hülyeségébe, és csak olyasmit hajlandók mondani, amiből nem lehet bajuk.

ALAPVONAL. Az idei, kitűnően sikerült, világsztárok sokaságát felvonultató Memorial időzítése például a lehető legjobb módon szolgálta egy világ- és egy Európa-bajnokság közötti feszes, alig néhány hetes periódusban az akkumulátorok feltöltése és a forma megőrzése elképesztően kényes egyensúlyának fenntartását.

ALAPVONAL. A tulajdon persze nagy erő, nincs az a külső futballszervezet, amelyik drasztikusan belenyúlhat a szerződtetések szövevényébe, így aztán nem tudható, mikor lesz változás a témában. Remény van rá, ugyanis van jó néhány olyan, évtizedeken át tornyosuló gát a magyar futballban, amelyet áttörtek a csapatok (vagy az idő), szinte észrevétlenül.

ALAPVONAL. Akkoriban nála nagyobb érzelmeket kiváltani senki sem tudott, s a futball legszebb adományát hagyta reánk. Itt járt köztünk, játéka kegyelmi pillanataival derűt csalt az arcokra, azt ültetett a szívekbe is, s most lénye belelobbant a végtelenbe. Ember volt, nagyon esendő, aztán sokat szenvedő ember, ez bizonyos, de hiszem, tisztességtelen lélek pillanatokra sem.

ALAPVONAL. Valóban törvényszerű-e a hanyatlás, és ha igen, akkor tartós és visszafordíthatatlan-e? Ha pedig szintén igen, megengedheti-e a kézilabda, amely a harmadik évezred sportágaként címkézi magát, és ezt nem is ok nélkül teszi, hogy öncsonkítás útján veszítsen a látványosságából, a mutatvány jellegéből, a vonzerejéből?

ALAPVONAL. Legyen bármekkora sztár is a portugál, ez a viselkedés megengedhetetlen, Erik ten Hag pedig olyan edző, aki nem is hagyja ezt szó nélkül, a sajtóban például nyíltan kritizálta a játékosait, akik idő előtt leléptek. Cristiano Ronaldo a fiatalok példaképe, így különösen fontos, hogy milyen a viszonya a csapatával.