„Látszott minden szögből, az a dolga, hogy minket megöljön” – Betlehem Dávid kifakadt

„Azzal nem volt baj, hogy Florian (Wellbrock) élre állt, azzal volt a baj, hogy a bírói hajó olyat megenged, hogy a második helyről lemaradó Marc-Antoione Oliviere vagy a Greget ölje meg, vagy engem. Ezzel a második-harmadik helyről simán visszaestem a hatodik pozícióba, és akkor állok értetlenül, hogy miért nem lehet kizárni ezt az embert. Látszott minden szögből, hogy az a dolga, hogy minket megöljön, nem tudom, hányadik lett végül, de remélem, hetedik. Amikor az éremért megy, direkt csinálja ezt, a mi versenyünket akarja tönkretenni, ezzel nem tudok mit kezdeni. Semmi helyet nem hagyott nekünk, hogy megelőzzük” – nyilatkozta Betlehem Dávid a futam után az M4 Sportnak.

A magyar úszó később már valamivel nyugodtabban folytatta az újságíróknak.

„Tudtam, hogy mi van bennem. Vártam is, hogy Florian Wellbrock előre áll és diktálja az iramot, hogy ha kicsit is lassulnék, ne ússzon fel ránk a mezőny. Így is történt, fél kör volt hátra, amikor szinte az aktuális másodikat támadtam, de utána négyen-öten daráltuk egymást, pedig azért van ott a hajó, hogy ne történjen semmi szabálytalan a vízben. Az lett volna a jó, ha mindenki a saját pozíciójában ússza az iramot és sprinthajrával megyünk az érmekért. Ehelyett a francia srác, Marc-Antoine elkezdett harcolni velünk, amit nem is értettem – látszott, hogy lemarad és jönnek ránk Gregorio Paltrinierivel, ott úszott el az érem. Szerintem teljesen elkészült az erejével, és egyszerűbbnek látta, ha megnehezíti a dolgunkat” – fogalmazott Betlehem.

„Alapvetően mindig szeretek elöl lenni, próbáltam az első öt-hat közé férkőzni és jó tempóban úszni, hogy a végére is maradjon erőm. Ilyen körülmények között egyszerűen nem úgy működik a testem, ahogy, mondjuk, tizenhat fokos vízben. Harminc fokban a jó hőtartásom azt eredményezi, hogy túlmelegszem és korlátozottabb a teljesítőképességem. Megpróbáltam, beleadtam mindent, úgyhogy ilyen szempontból nem vagyok csalódott, de eddig nem úgy alakul a világbajnokság, ahogy vártuk és sokan szeretnék otthon is. Ilyen a sport, nem lehet mindig mindent megnyerni, viszont a felkészülés során jó munkát végeztünk, bízom az edzőimben és magamban is. Két versenyszám van még nyílt vízen, remélhetőleg azok jobban sikerülnek, a váltóban szokás szerint a csapatért is küzdök majd” – mondta Rasovszky Kristóf. 

„Ezúttal kevesebbet kellett egyedül úsznom, mint két napja, könnyebb volt, hogy egy bolyban voltunk – értékelt a verseny után lapunknak Mihályvári-Farkas Viktória. – Viszonylag korán meg akartam előzni a spanyol lányt, hogy ne lépjenek el tőlünk, de nem engedett el – próbálkoztam innen, próbálkoztam onnan, mindig arcon rúgott… Amikor mellé kerültem, kihúzta a kezem alól a vizet, folyamatosan akadályozott, amivel nagyon sok energiát elvett tőlem a harmadik kör előtt. A végére mentálisan és fizikailag is elfáradtam, ezért is hoztam rossz döntéseket, de összességében örülök, hogy az első nyolcban végeztem. Tanulni kell és kijavítani a hibákat, hogy még jobban összeálljon az úszásom.”

„Nehéz verseny volt, mert tényleg nagyon meleg a víz és magas a páratartalom. El sem tudom képzelni, hogy bírták a többiek tíz kilométeren keresztül… – nyilatkozta Fábián Bettina. – Kétszer behoztam a leszakadásomat, ami nagyon sokat kivett belőlem. Egyébként is küzdelmes ez az időszak a sérülésem miatt, minden kartempó, sőt az elején a levegővétel is fájt az edzéseken. Csoda, hogy itt vagyok és végigúsztam a távot, érződött, hogy az elmúlt két hónapban nem tudtam olyan munkát végezni, mint egyébként szoktam. Nem sokan csinálták volna végig ezt a felkészülést ilyen állapotban – a verseny úgy sikerült, ahogy, de ez van, el kell fogadni.”