Úszás: egy fiú sincs a húszon inneni Eb-indulóink között

Az utánpótláskorúakat tekintve a gyengébb nem képviselete sokkal erőteljesebb belgrádi Eb-csapatunkban, olyannyira, hogy

Az e fajta hátrányos „nemi megkülönböztetésre” magyarázatot keresve fordultunk a sportág jeles szakemberéhez, Selmeci Attila mesteredzőhöz, a Magyar Úszó Szövetség szakmai alelnökéhez, az olimpiai és világbajnok Milák Kristóf korábbi tréneréhez.  

„Felnőtt Eb-csapatunkban bizony többen is vannak olyan lányok, akik még az ifik Európa-bajnokságán is indulhatnak idén, miközben már kimondottan nemzetközi szintű versenyzők, s közülük például Jackl Vivien vagy Pádár Nikolett olimpiai döntőt is úszhat akár Párizsban” – bocsátotta előre Selmeci Attila.

Ugyanakkor – folytatta az ellenponttal – a fiúknál más a helyzet.

„Ahhoz, hogy egy tizenhét-tizennyolc éves fiú bekerüljön felnőtt Eb-csapatba, ahhoz akkora klasszisnak kell, vagy kéne lennie, mint amilyen Milák volt, ő már tizenhét évesen vb-ezüstérmet nyert.

Hogy miért nem? Mert még nincs meg a kellő erejük, nincsenek olyan kondícióban, nekik még várniuk kell a berobbanással...”

 A szakember az erőhiányra is szolgált magyarázattal.

„A fiúknál az izomerő később kezd megjelenni, beépülni. Míg egy tizenhat éves lány fizikálisan már abszolút fel tudja venni a versenyt a felnőtt nőkkel, addig, ha egy hasonló korú, illetve egy 20-21 éves fiút megnézel, náluk az erő két ütemben érkezik meg. Előbb tizenhét körül jelenik meg markánsan, majd jön egy második hullám úgy húsz körül. Húsz év után újabb, még nagyobb izomgyarapodás és erősödés következik be.

Ahhoz akkora egyéniségnek kell lenni, mint volt például Milák, vagy éppenséggel Gyurta Dani. Az ilyesmi azonban nem jellemző a tizenhét éves, vagy annál fiatalabb fiúknál, a nagy többség csak később érik be.”

(Kiemelt képünk: Selmeci Attila Fotó: Török Attila)