Július első felében mondhatni, minden figyelem Magyarországra szegeződött, ami a nemzetközi leány kosaras-utánpótlást illeti, ugyanis nemrégibenegyidejűlegDebrecen adott otthont az U17-es világbajnokságnak, míg az U20-as Európa-bajnokságot Sopronban rendezték meg a női szakágban.
A Völgyi Péter vezette U17-es magyar lányok a hatodik helyen zárták a korosztályos vb-t a Főnix Arénában.
„Ennek az eredménynek a valódi szakmai értéke nem most mérhető fel igazán, hanem majd később, amikor kiderül, a játékosok közül hányan állják meg a helyüket felnőttszinten is, az NB I/A-csoportban vagy éppen a nagyválogatottban– kezdte Székely Norbert, a felnőtt női válogatott szövetségi kapitánya az Utánpótlássportnak, akit ezúttal utánpótlás szakmai koordinátori minőségben kérdeztünk.– Alapvetően viszontnagy dolog, amit ez a csapat elért, hiszen a hatodik legjobbnak lenni a világon, mindenképpen szép teljesítmény. Büszkék lehetünk rájuk, a játékosokra és a szakmai stábra egyaránt!"
És vajon mivel tudtak ismét az elitbe férkőzni a magyar lányok?
„Több szakemberrel beszéltem a helyszínen, és közülük jó néhányan megdicsérték a válogatott taktikai repertoárját. Eközben páran pedig a játékosaink technikai tudását, felkészültségét emelték ki. Ez mindenképpen pozitív visszajelzés, hogy ezekben az aspektusokban a mostanigeneráció is a világ élvonalába tartozik.Ugyanakkor az is biztos, hogy fizikailag még mindig le vagyunk maradva a legjobbakhoz képest, legyen szó a mieinket legyőző ausztrálokról, a kanadaiakról vagy éppen az amerikaiakról– utóbbiak az egész mezőnyből kiemelkedtek a tornán.Ha pusztán a számokat nézzük, tavaly az U19-es válogatottunk vb-bronzérmet szerzett, most az U17-esek hatodikok lettek a világbajnokságon, szóval nagyon elégedettek lehettünk az eredményekkel. Azonban nekünk, a szakma képviselőinekmindig muszáj ennél mélyebbre ásni, látni kell a további előrelépési lehetőségeket, és ezek közül a fizikum mindenképpen ilyen."
A szövetségi kapitány legalább ilyen árgus szemekkel figyelte a soproni U20-as női Európa-bajnokságot, amelyen Cziczás László együttese az ötödik helyen végzett. Ebből a korosztályból többen már most is a felnőttválogatott keretéhez tartoznak.
„Az U20-as Eb az már tényleg a felnőttkosárlabda előszobája. Ráadásul azU20-as csapattagjainak java része ott van a nagyválogatott radarján is, figyelemmel követjük a fejlődésüket. Reményeim szerint ebből az évjáratból nemcsak egy, hanem akár három-négy játékos is eljuthat a felnőttválogatottságig. Dombai Réka az elmúlt években már rendre részt vett az összetartásokon, és már tétmeccsen is pályára léphetett. Továbbá Boros Julcsi és Madár Eszter ugyancsak jelen volta nyár eleji edzőtáborban. Összességében ez egy jó generáció, amely a következő években képes lehet az újabb szintugrásra, már a felnőttek mezőnyében– vélekedett a szakvezető, majd így folytatta az ötödik hely értékelését: – Nincs szégyenkezni valónk, sőt örülhetünk, hogy Európa elitjébe tartoznak az utánpótlás-válogatottjaink. Hét-nyolc évvel ezelőtt még lifteztek a csapataink az A és a B divízió között, viszont ezt az időszakot mostanra egyértelműen magunk mögött hagytuk, láthatóan feljebb léptünk, stabilan a legjobb hatban-nyolcban vagyunk az Eb-ken. Nem sok hiányzik hozzá, hogy egyszer akár egy igazán nagy sikert ünnepeljünk, legyen az egy döntős szereplés, vagy éppen az Európa-bajnoki cím, de most ez még nem realitás. Közép- és hosszútávon, a következő öt-nyolc éves periódusban azonban már valósággá válhat."
Ám a júliusi válogatottsikerek itt még korántsem értek véget, ugyanis a héten a besztercebányai EYOF-on is érdekeltek a magyar kosaras lányok. Debreceni Eszter alakulata előbb csoportmásodikként kiharcolta az elődöntőt, majd ott kikapott a franciáktól, így a bronzéremért játszhat a belgákkal a záró napon.
„Az EYOF-ra zömében 2007-es születésűekkel utazott ki a válogatott, pont azért, hogy a nyári világversenydömping idején ne terheljünk túl bizonyos játékosokat, így a keretünk nagy része egy évvel fiatalabb, mint egyébként a mezőny többi része. Mindenesetre nagyon szépen helytáll az együttesünk, bejutottak a legjobb négy közé, amit nem kell magyarázni, remek eredmény! Személyesen meg is néztem a lányokat a helyszínen, látszik, hogy jó alkatú, képzett gyerekeink vannak. Biztató ez a korosztályunk is."
Ugyanakkor a sok-sok pozitívum mellett nem teljesen makulátlan az összkép.
„A klubok alapvetően jó szakmai koncepció mentén dolgoznak, hiszen ezt tudomásul kell venni, hogy a nevelőmunka javarészt ott zajlik. Viszont jobban örülnék, ha nem lenne ennyi sérültünk, mint például ezen a nyáron. Jó néhány olyan tehetségünk van, akire komolyan számítottak volna a korosztályos válogatottakban, de sérülés miatt végül nem állnak rendelkezésre, vagy csak korlátozott módon. Ennek pedig az elsődleges oka a túlterheltség. Nagy felelősség a fiatalokkal foglalkozni, méghozzá a közös felelősségünk, a kluboké és a válogatottaké egyaránt. Jó lenne olyan szisztémát kidolgozni a következő években, hogy a kiemelt képességű ígéretekkelnemcsak bajnoki évadban, illetve kilenc-tíz hónapban, hanemegyéves ciklusban tervezzünk. A válogatottbaa nyáron úgy érkezzenek meg, hogy ott ki tudják adni magukból tudásuk legjavát, hiszen ezek a világversenyek adnak hozzá igazán ajátékosok kvalitásaihoz,valamint olyan kihívásokkal szembesülhetnek, amelyekkel a hazai korosztályos bajnokságokban biztosan nem."
További korosztályos hírekKOSÁRLABDÁBANa sportági aloldalunkon.