A középdöntőből egyedül a rendező kanadai válogatott jutott tovább sima, izgalmaktól mentes mérkőzésen, ám az igazsághoz hozzátartozik: a legkönnyebben megverhető ellenfelet kapták. A német válogatottat, amelyet azt tartott bent az A-csoportos vb-mezőnyben, hogy az idén házigazdái lehetnek a világbajnokságnak. Különben velünk együtt alászálltak volna a divízió 1-nek nevezett másodosztályba.
„Már az olimpia előtt erről a meccsről beszélt mindenki – nyilatkozta a negyeddöntőről a kanadaiak büszkesége, a Pittsburgh Penguins kiválósága, Sidney Crosby. – Függetlenül attól, hogy ez a találkozó a negyeddöntőben vagy később jön létre. Arra számítok, hogy a pályán és a lelátón is fantasztikus légkör lesz majd. Az a célunk, hogy minél jobban megbecsüljük a korongot, mert az oroszok kifejezetten erősek a korongjáratásában. Ez nagy rivalizálás közöttünk, de a negyeddöntő után már csak egyik csapat folytathatja.” A tengerentúli sajtó által csupán „Sid, the kid”, illetve „Alex, the great” – Sid, a kölyök és Alex, a nagy – alcímekkel illetett randevú kapcsán a kanadai tehetség viccesen annyit jegyzett meg: biztos benne, hogy Ovecskin rendkívül ki lesz hegyezve a mérkőzésre. Minden bizonnyal mérlegelés nélkül leütközi majd szembejövő ellenfelét, vagy akár mindjárt többet is – ne feledjük, Jaromír Jágr emiatt kényszerült rövid kényszerpihenőre –, és bizony nem lenne meglepődve, ha ő is a kiválasztottak közé tartozna. „Ha alkalmam nyílik, hogy leütközzek valakit, nem érdekel, hogy ki jön velem szemben” – mondta a félelmet nem ismerő stílusáról ismert, ám az ellenfelek által inkább a góljai miatt félt Ovecskin. |
De ne távolodjunk el a napi eseményektől, hiszen a sportág környékén teljes joggal beszélnek a Kanada–Oroszország mérkőzés kapcsán előrehozott olimpiai döntőről. A gyengébbek, illetve a sportágban kevésbé járatos sportbarátok kedvéért ezúttal álljon itt most csak ennyi: az aktuális IIHF-világranglistán Oroszország az első, Kanada a második helyen áll. Pozíciójuk pedig megkérdőjelezhetetlen.
A sportág tanítómesterei, azaz a kanadaiak 46 világbajnoki érmet szereztek eddig – 24 aranyat, 13 ezüstöt, 9 bronzot –, a legjobb tanítványnak bizonyuló oroszok a Szovjetunió örököseiként 40-nél tartanak. De például az aranyérmek számát tekintve jobban állnak, abból volt „nagytestvérünk" huszonötöt szerzett: Szovjetunióként huszonkettőt, Oroszországként hármat. Ezekből kettőt a két legutóbbi világbajnokságon, ráadásul a 2008-as tornát Kanadában nyerték meg. Tizenöt éves szünetet, illetve azt követően, hogy 2007-ben hazai pályán voltak kénytelenek megelégedni a bronzéremmel. És sportszerűen jóképet vágni a kanadai aranyéremhez…
Kanada az elmúlt hét esztendő során csak egyszer maradt le a dobogóról: 2006-ban, a lettországi vb-n a négy között az elődöntőben Svédországtól, a bronzmeccsen pedig Finnországtól kapott ki. E tornára – főleg a finnektől elszenvedett 5–0-s vereségre – kevésbé, a három-három arany- (2003, 2004, 2007) és ezüstéremre (2005, 2008, 2009) viszont annál inkább büszkék lehetnek.
Az olimpia azonban más, ott a kép még esetükben is sokkal árnyaltabb. Egyrészt, mert a minden évben megrendezett vb-vel ellentétben ezen a világeseményen csak négyévente találkoznak a legjobbak, másrészt pedig itt kérdőjeles, hogy tényleg ők-e a legjobbak. Csapatuk összeállítása ugyanis nagyban függ az észak-amerikai jégkorongbajnokság (NHL) mindenkori döntéshozóitól, akik nemegyszer a Stanley-kupa árnyékába helyezték nemcsak a vb-ket, hanem az olimpiákat is.
KÖSZÖNJÜK, HOGY SZAVAZOTT!
Kanada férfiválogatottja hétszeres olimpiai aranyérmes, ám ebből hatot az első hét olimpiát gyűjtöttek be, 1952 után aztán ötven évet kellett várniuk az újabb és ez idáig utolsó aranyérmükre, Salt Lake Cityben az Egyesült Államokat győzték le a döntőben. Az oroszok akkor harmadik helyen végeztek. A sportág élmezőnyének kiegyensúlyozottságra jellemző, hogy négy évvel később egyik gárdának sem jutott érem a játékokon. A győztes svédek mellett a finnek és a csehek léphettek dobogóra.
Hogy a változatosság mellett azért az állandóságról is szót ejtsünk: a fenti hat nemzet, kiegészülve a szlovákokkal és a svájciakkal, most is ott található a negyeddöntőben.
A szovjetek 1956-ban még csak ideiglenesen, 1964-ben pedig már hosszú időre kibérelték maguknak a sportági trónt: a Lake Placid-i, 1980-as kisiklástól – ezüstérem az amerikaiak mögött – eltekintve 1992-ig. Igaz, Albertville-ben már Független Államok Közössége néven nyertek. Oroszország önálló aranyérme még várat magára.
És a múltból megérkeztünk a jelenbe. Kanada a vancouveri olimpia csoportkörében kiütötte Norvégiát (8–0), Svájc ellen viszont csak szétlövésben nyertek (3–2), az Egyesült Államoktól elszenvedett kétgólos (3–5) vereségük pedig azt jelentette, hogy a negyeddöntőhöz még játszaniuk kell egy meccset. Ezt a németek lelépésével (8–2) abszolválták is.
Az oroszok viszont csoportelsőként azonnal a nyolc között találták magukat, bár kínos pillanatokat ők is átéltek. A lettek legyőzése nem jelentett gondot számukra (8–2), nem úgy a szlovákoké, akiktől szétlövésben kikaptak (1–2). A kisiklást a csehek elleni csoportrangadón mutatott pazar játékkal és győzelemmel (4–2) feledtették.
Már az a találkozó is bőven beillett volna egy előrehozott döntőnek, no de akkor mit mondjunk a negyeddöntőről? Sidney Crosby és Alekszandr Ovecskin nemcsak a gólkirályi címért van versenyfutásban egymással, hanem klubcsapatuk, a címvédő Pittsburgh Penguins és a trónkövetelő, remek formát futó Washington Capitals is nagy csatát vív egymással az NHL-ben, bár annak végkifejlete még odébb van. Egyikőjük azonban biztos elégtételt akar majd venni a másikon…