Ablakok és kilátások címmel látható kiállítás március 1-ig a váci Madách Imre Művelődési Központban Bodor Zoltán képeiből.

ALAPVONAL. Ezeket a képeket nézve úrrá lesz a nézőn a vágyakozás, hogy de jó lenne ott lenni, élőben figyelni a délutáni napfényben fürdő Duna-partot, hóesésben várni a vonatot a csendes vidéki vasútállomáson, kilesni nyáron a poros udvarra a félig nyitott ablakon. Jó lenne ott lenni az 1980-as évek elején megfestett, kedves, meghitt levegőjű, izbégi faluszéli pályán is…

1969 – Pelé nigériai háborús csodatétele a tények tükrében

ALAPVONAL. A szív ott lakik, ahol a futballnak is van otthona. A futball azonban szépen lassan elvesztette meleg fényű otthonait, dédapák korából megmaradt ismerős tereit, barátságos és karakteres lakásait – átvándorolt a sportiparági egyenhotelekbe, a multifunkcionális sportarénákba. A kérdés csak ez: hová meneküljön a szív?

A holokauszt nemzetközi emléknapján felidézzük a tragikus történelmi helyszínen odaveszett sportolók történetét.

Alternatív regionális bajnokságok, londoni szakadár liga, utazási és nézőszámkorlátozások, mérkőzések közben eget kémlelő őrszemek, megsérülő stadionok, harcoló katonák, csapatszervező hadifoglyok.

ALAPVONAL. Miközben Szűrös Mátyás kikiáltotta a Parlament erkélyéről a független, demokratikus Magyar Köztársaságot, az ünnepi beszédről lemaradók az aznapi Népsportot böngészve a Csőszerelőipari Vállalat hirdetésével találkozhattak, amely az NDK-ba keresett németül beszélő lakatosokat.

Az elismerést Sulyok Tamás és Miodrag Belodedici adták át.

A női kerekesszékes vívók, a női kézilabda- és a férfi párbajtőrválogatott is díjat kapott a 67. M4 Sport – Az Év Sportolója Gálán; Bölöni Lászlóé az MSÚSZ Életműdíja.

Merész újítás 1946-ban: légi közlekedéssel utazott el szombathelyi mérkőzésére a Vasas.

A zöldségesből lett futballtörténész nívódíjas könyvében megvilágította a magyar nemzeti csapat őstörténetének tévedéseit.

1944 – A december 25-re kiírt Ferencváros–Újpest mérkőzésre hiába vártak a szurkolók.

Achille Lauro, a délolasz város hírhedt polgármestere politikai pályáját alapozta a futballpropagandára.

A tragikus sorsú Tóth Potya István a két világháború közti pesti élet népszerű alakjaként időről időre együtt mulatott a kor ünnepelt művészeivel.