Nehéz a milánói derbi elvesztését jogosulatlannak nevezni, de mi megpróbáljuk. Emmett Brown professzor által a második részben ecsetelt alternatív jövőről kell beszélnünk, amit bizonyos meg nem történt események hoznak létre, elmozdítva a valóságot a saját pályáról. Sajnos velünk is ez történt szombat este.
Kezdődött rémálomszerűen, első percben gólt kapott a csapat. Telt, múlt az idő, a félidő vége felé egyre veszélyesebb lett az Inter, majd eljutottunk az első alternatív jövőt meghatározó eseményhez. Motta egy szöglet után gólt fejel, a labda teljes terjedelmével áthaladja a gólvonalat, de nem sikerült észlelnie sem a játékvezetőnek, sem a két partjelzőnek és a vonalbírónak, és még Puhl Sándor sem látta, mert Biff abban a pillanatban elkapcsolta a televíziót. 39.perc:1-1
A csapat egyre nagyobb energiákat fektet már az alternatív jelenben az egyenlítésért, pedig már a vezetés lenne a cél, mikor is Eto'o elé keveredik a labda, aki 5 méterről eltalálja a kaput a Curva Nord felrobban 43.perc. 1-2. Lélektani előny az Internél a félidőben.
Mindkét szituációnál már verve volt a Milan ne feledjük. A paradoxon magyarázata. Angol tudás nem árt.
