Nyugodt és „eladósorban lévő” kaposvári fiúk kocogtak ki a rákospalotai stadion gyepére. Nincs ebben semmi meglepő, Illés János a Rákóczi ügyvezetője a meccs előtt kijelentette: „Nálunk mindenki eladó…”
S így volt ez tavaly vagy akár három vagy négy esztendővel ezelőtt is. Ha az elmúlt idényekben máshová szerződött kaposvári labdarúgókból összeállítanánk egy csapatot, bajnokesélyes együttesről is beszélhetnénk. A szezon végén tehát várhatóan ismét nagy mozgás lesz a Rákóczi háza táján, nem így a REAC-nál, a már kiesett rákospalotai gárdánál. Tudniillik Kutasi Róbert klubigazgató már most közzétette, hogy tíz futballistának (köztük meghatározó játékosoknak…) van még 2010 nyaráig szóló szerződése, ők szinte biztosan maradnak. A cél pedig a vezető szerint egyértelműen a bajnoki cím s az azonnali visszakerülés. A klubigazgató hozzátette:
„A REAC egyértelműen az aranyra tör az NB II Keleti csoportjában, a Ferencvárosnak harmadszorra sikerült, nekünk ennyi időnk nincs…”
Egyértelmű a feladat, amit azért is fontos hangsúlyozni, mert amíg Kaposváron a játékosok iránt lehet nagy a kereslet, addig Rákospalotán Forgács József tulajdonos a „legkeresettebb” személy. Róla köztudott, hogy rendkívül tisztességes munkát végez évek óta a REAC-nál, s évente százmillió forint körüli összeggel támogatja csapatát. Ez persze jól jönne bármelyik klubnak, különböző fórumokon már meg is jelent, hogy az anyagi gondokkal küszködő Vasasnál is szívesen látnák, ám Forgács József erre kijelentette: „Gyerekkorom óta szimpatizálok az angyalföldi klubbal, ez nem titok. Ám engem a Vasastól senki sem keresett…”
S hogy a meccsről is essék szó: a Kaposvár akarata érvényesült az első félidőben, a vendégek megérdemelten vonultak előnnyel az öltözőbe.
Aki a félidőben hazament uborkát eltenni vagy nézhetetlen akciófilmet bámulni, bánhatta. A fordulás után tudniillik valóságos örömfutballt láthattunk. A jelzőt persze kéretik hazai környezetbe helyezni. A csapatok felszabadultan futballoztak, ami azt jelenti, hogy megannyi helyzettel, sőt góllal szórakoztatták a nagyérdeműt, azt a néhány száz embert. Hiába vezetett kétszer is két góllal a Rákóczi, a rákospalotaiak hallatlan lelkesedéstől vezérelve újra és újra utolérték őket, sőt 3–3-nál bizony a REAC-nak voltak nagyobb lehetőségei.
A találkozó a sok gól miatt legalább közepes érdemjegyet kap, és bizony szomorúan tapsolhatták kedvenceiket a rákospalotai drukkerek, mondván még néhány hét, és új élet kezdődik a Budai II László Stadionban...