Őrületes mérkőzés volt

„Ezt a történetet nem lehet elfelejteni, veled vagyunk, Abruzzo” – üzente a Stadio Olimpico lelátóján kifüggesztett sok-sok transzparens egyike, utalva a Rómához közeli tartományt sújtó, csaknem háromszáz halálos áldozatot követelő földrengésre. A Lazio–Roma rangadóra kilátogató közönség, a pályán egy percre némán összeölelkező játékosok és – a helyi tudósítások szerint – az abruzzói szurkolói klubok is úgy tekintettek a találkozóra, mint a friss sebeket enyhíteni képes eseményre. Ezért sokan tartottak attól, hogy a nyomott hangulatban a mérkőzés unalomba fullad, a futballt háttérbe szorítják a szomorú körülmények.

Nos, nem így történt. Hogy a tragédia kavarta-e fel a Lazio futballistáit vagy a Claudio Lotito elnök által büntetésként kilátásba helyezett zárt edzőtábor réme, nem tudni, a világoskékek mindenesetre úgy nekiestek ellenfelüknek, mintha legalábbis a Bajnokok Ligája döntőjében léptek volna pályára. (Rendeznek még azt is az idén a római stadionban, igaz, csupa külföldi csapat részvételével.)

Nem kellett két percet várni, s egy gyorsan elvégzett kisszöglet nyomán Goran Pandev kapásgóljával már megszerezte a vezetést az együttes, amely azonban nemhogy visszavett volna az iramból, de egyenesen gyorsított rajta. Az őrült tempó pedig újabb gólt eredményezett: Mauro Zárate jó húsz méterről tanítani való módon lőtte ki a bal felső sarkot.

A Roma-játékosok körülbelül ezen a ponton döbbentek rá, hogy véget ért a gyászszünet, s ideje lenne a mérkőzésre össz-pontosítaniuk. A hangolódás gyorsan ment, néhány perccel később egy bal oldali szögletet követően Philippe Mexes közelről a Lazio kapujába lőtte a labdát. Könnyen összejöhetett volna az egyenlítés is a Romának, Francesco Tottit azonban hatalmas helyzetben szerelte a támadó mellett lábatlankodó Emidio Morganti játékvezető. Amit szegény bíró kapott akkor a csapatkapitánytól, aligha tette zsebre…

Ahogyan Igli Tare, a Lazio szakmai igazgatója sem nyelte le szótlanul a sértést, amit Luciano Spalletti, a Roma vezetőedzője a fejéhez vágott a szünetben. A játékoskijáróban keveredett szóváltásba a két férfi, Morganti pedig mindkettejüket kiállította. Spalletti utólag így védekezett: „Nem mondtam neki semmi bántót, csupán javasoltam, hogy ne mutogasson, inkább tegye az ujját máshova.”

Kiállításból egyébként nem ez a kettő volt az utolsó, hiszen a 62. percben második sárga lapja miatt Christian Panucci, a 76. percben pedig egy ütközés nyomán kirobbant tömeges lökdösődés mellékzöngéjeként Matuzalem és Mexes kapott piros lapot. Közben azonban a gólok is potyogtak: Stephan Lichtsteiner fejessel növelte 3–1-re a Lazio előnyét, Daniele De Rossi hasonlóképp szépített, majd következett Alekszandar Kolarov egész pályás szólója (Diego Maradona csak a táv felét tette meg az angolok ellen 1986-ban…) és a 4–2-es végeredményt beállító okos passz a kapuba. Ám úgy tűnik, feszültségből ennyi sem volt elég a szurkolóknak, akik közül néhányan a meccs után az utcán csaptak össze.

A hihetetlen fordulatokat és izgalmakat elnézve pedig megállapíthatjuk, az „ezt a történetet nem lehet elfelejteni” kitétel nem csak a földrengésre, a szombati rangadóra is érvényes.