Az argentinverés árnyékában
A szerdai Bolívia–Argentína vi lágbajnoki selejtezőnek az elmúlt napok nyilatkozatai alapján egy győztese és két vesztese volt: diadalmaskodott – 6–1-re – a bolíviai válogatott, hatalmaskudarc érte az argentin gárdát, és kárt szenvedett a Barcelona is. A klub vezetői legalábbis úgy érezték, a vert argentin sereg hadvezére, Lionel Messi maradandó nyomokat őriz a pofon után: Josep Guardiola vezetőedző már korábban aggályát fejezte ki a támadó állapotával kapcsolatban, s segítője, Tito Vilanova is megerősítette a balsejtelmeket.
„Félünk Messi játékától, ugyanis kiszámíthatatlan, milyen sikerrel küzdött meg a problémákkal – fejtegette a szakember a Valladolid elleni bajnoki előtt. – Ha a hosszú utazásra, a magaslati körülményekre és az argentin válogatottban rá nehezedő nyomásra gondolunk, nem lehetünk nyugodtak a vasárnapi formáját illetően.”
Ami a többi barcelonait illeti, egy közülük biztosan nem bánta az argentinokat ért 6–1-es csapást: az ősi vetélytárs – és szerdán Perut 3–0-ra felülmúló – brazil nemzeti együttes védője, Daniel Alves. Ám ha az argentinok többségét nem is, Messit azért ő is sajnálta: „Brazil csapattársaimmal ellentétben én nem lelkendeztem a kiütés felett, hiszen Leo jó barátom.”
A hétközi élményeket aztán volt alkalmuk alaposan kivesézni, hiszen a Barcelona szakmai stábja végül úgy döntött, a „jobb félni, mint megijedni” elv alapján inkább nem teszteli élesben a brazil és az argentin játékos „átállásának” sikerességét, és a Valladolid elleni találkozón mindkettejüket a cserék közé jelölte. A padon kapott helyet Thierry Henry is, a góllövés feladatát Guardiola az egy szem klasszikus csatárra, Samuel Eto’óra bízta.
A kameruni pedig tökéletesen meg is birkózott a kihívással, és a 40. percben előnyhöz juttatta csapatát. A találatot megelőző mozdulatsor amilyen egyszerű, olyan zseniális és látványos volt: érkezett a labdával Eto’o, Xavival bemutatott egy mintaszerű kényszerítőt, majd a védelmet maga mögött tudva finoman átemelt a kifutó Sergio Asenjo fölött.
A legkevesebb, amit elmondhatunk a Barcelona vezető góljáról, hogy megérdemelt volt. Mert ha csak az első félidő fontosabb katalán helyzeteit soroljuk fel, akkor is meg kell emlékezni legalább három lehetőségről: Pedro éles szögből leadott lövéséről, valamint Andrés Iniesta fölé szálló és Asenjo által védett egy-egy veszélyes kapura rúgásáról. Hogy Valladolid-helyzetekről a szünetig nem írunk, annak oka nem a „nagyok” előnyben részesítése, hanem a tárgyilagosság – a hazaiaknak nem volt említésre méltó próbálkozásuk.
Annál inkább rohamoztak viszont a második félidőben, amelynek első negyedórájában kétszer is csak Victor Valdés védése mentette meg a Barcelonát az egyre lelkesebb ellenfél egyenlítő góljától. Érezhette a kedvezőtlen fordulatot Guardiola is, az 59. percben ugyanis kettős cserére szánta el magát, érkezett a két dél-amerikai barát, Messi és Alves. Az 1–0-s eredmény azonban már nem változott, így a brazil és az argentin futballista a hétközi ellentétes végletek után ezúttal a közös győzelmet is megtapasztalhatta. Szerdán pedig jön a következő szint, a Bayern München elleni Bajnokok Ligája-negyeddöntő, s egy dologban biztosak lehetünk: Messi és Alves azon a mérkőzésen nem a padot koptatja.
