Dúdolják a himnuszt
Kétségtelenül kissé illetlen dolog, ha egy edző az ellenfél himnuszát fennhangon, teljes tüdejéből zengi saját játékosai előtt. Még akkor is, ha az illetőt kisgyermekkora óta arra nevelték, büszkén és bátran énekelje a hangszórókból felcsendülő dallamokat. Az írek szövetségi kapitányaként dolgozó Giovanni Trapattoni szájmozgását mindenesetre millió honfitársa figyeli majd a bari stadionban és a televízió előtt, amikor az Olaszország–Írország világbajnoki selejtező előtt szerda este felharsan a „Fratelli d’Italia”. A Milánó mellett született olasz szakember azonban van olyan tapasztalt, hogy kezelje a különös helyzetet, ahogyan segítője, Marco Tardelli is kidolgozta már a maga tervét.
„Játékosként és az U21-es válogatott edzőjeként hozzászoktam ahhoz, hogy hangomat kieresztve végigharsogjam a himnuszt – mondta a Juventus és az Internazionale korábbi középpályása. – Most viszont visszafogom magam, és csak dúdolni fogom. Hiába, meg kell adnom a tiszteletet a munkaadóimnak.”
De megadta a tiszteletet közvetlen főnöke, Trapattoni is, aki a mérkőzés előtti fogadkozásai alapján le is tagadhatná, hogy olasznak született. Persze ha azt nézzük, hogy Itáliában mindmáig az egyik legmegbecsültebb szakembernek számít, ezzel próbálkoznia is felesleges lenne…
„Cseppnyi félelem sincs bennem – bizonygatta a 70. születésnapját két hete betöltő Trap mester. – Nem érdekel, hogy a FIFA ranglistáján messze le vagyunk szakadva ellenfelünktől, a győzelem így is elérhető. Vagy inkább azt mondom: a legfontosabb, hogy ne kapjunk ki. Olaszországban sokan azt mondják, az én érdemem a csapat jó szereplése, ez azonban így nem igaz.”
Marcello Lippi, az olaszok szövetségi kapitánya mindenesetre hisz a Trapattoni-tényezőben. Tegyük hozzá, ezt az udvariasság is megköveteli tőle, tekintve hogy 2004-ben éppen a nála tíz évvel idősebb szakembertől vette át a – két évvel később világbajnoki győzelemig vezetett – válogatottat.
„Trapattoni hazánk labdarúgásának viszonyítási pontja – méltatta ellenfelét Lippi. – A tapasztalat, a siker, az őszinteség és az elhivatottság mintaképe. De bármilyen komoly ember, nagyon oda kell figyelnünk arra, nehogy tréfát űzzön velünk április elsején.”
