Méltó ellenfél nélkül

KAPUSPOSZT

Real Madrid (2007–2008)

Ez az a poszt, amelyen nyilvánvalóan erősebb (volt) a Real Madrid, hiszen eleve nehéz Iker Casillasnál jobb hálóőrt találni. Igaz, éppen a csapatrészek öszszehasonlítása a bizonyíték arra, hogy a végy egy jó kapust elv önmagában nem feltétlenül elég a sikerhez, sőt van, hogy kimondottan kevés…

Barcelona (2008–2009)

Anélkül, hogy megkérdőjeleznénk Víctor Valdés érdemeit, képességeit, talán nem túlzás kijelenteni: az eddigi eredmények tanúsága szerint ez a Barcelona „megtűr” közepes szintű kapust is. Valdés persze több annál.

HÁTVÉDSOR

Real Madrid (2007–2008)

A többnyire a Sergio Ramos, Fabio Cannavaro, Christoph Metzelder, Marcelo összeállításban szereplő madridi védelem az őszi 19 mérkőzésen kilencszer nullázta le az ellenfeleket (akadt 573 perces kapott gól nélküli időszaka!). Az időközben Európa-bajnokká avanzsáló Sergio Ramos három góllal segítette csapatát ezen időszakban, viszont a komplett hátvédsorból, beleértve a cseréket is, egyedül ő volt eredményes… A közvetlen vetélytársak közül mindössze a Villarrealt és a Barcelonát tartotta nullán a Real – mielőtt a mindössze szó használata miatt bolondnak tekintenének minket, néhány sorral lejjebb kiderül, miért is biggyesztettük ide.

Barcelona (2008–2009)

Pep Guardiola, a katalánok idény előtt kinevezett fiatal vezetőedzője a mögöttünk hagyott 19 fordulóban főként öt hátvédet alkalmazott, Daniel Alvest, Carles Puyolt, Rafael Márquezt, Eric Abidalt és Gerard Piquét. Az eredményességet tekintve nincs különbség, hiszen az ugyananynyi gólt (3) két futballista, Daniel Alves (2) és Márquez (1) hozta össze, hatékonyságban viszont jobbnak érezzük a Barcelonát a tavalyi Real Madridnál. Igaz ugyan, hogy „csak” nyolc, kapott gól nélküli bajnokit játszottak a gránátvörös-kékek, de a nagy riválisok (tényleg, van most ilyen?) közül hármat is lenulláztak: a Sevillát, a Valenciát és a Real Madridot – ráadásul egymás után! Halkan jegyezzük meg, ez a három csapat áll a bajnokság második (Real), harmadik (Sevilla) és negyedik (Valencia) helyén.

KÖZÉPPÁLYA

Real Madrid (2007–2008)

Bizonyára nem mi vagyunk az egyedüliek, akiknek a Claude Makelele távozása után hagyott és azóta is betöltetlen űr jut az eszükbe a madridi középpályáról. A védekező középpályás posztján gyenge fővárosiak ezen csapatrészt tekintve eredményességben sem jártak az élen: a tavaly sem kevésbé sérülékeny Wesley Sneijder hat gólt szerzett az ősszel, szemben például Júlio Baptistával (2), Gutival (1) vagy éppen a nullatalálatos Gagóval és Mahamadou Diarrával. A maga nemében furcsa is, hogy ilyen jelentős hendikeppel őszi első lett a Real Madrid.

Barcelona (2008–2009)

Véleményünk szerint Andrés Iniesta a barcelonai középpálya kulcsfigurája – s éppen azért sziklaszilárd ez a csapatrész, mert a hosszú ideig sérült labdarúgó hiányát is gond nélkül elviselte a csapat. Az állandó labdajáratás s ezáltal az ellenfél kifárasztása, valamint a gyors és pontos passzok kombinációja a jelek szerint megoldhatatlan feladat elé állítják a riválisokat, arról nem is beszélve, hogy Seydou Keita és Yaya Touré személyében két félelmetes oszlop tornyosul középütt – mi több, Keita három gólt is szerzett. És persze ne feledkezzünk meg a kiszolgálással megbízott Xavi és Iniesta, a két nélkülözhetetlen, amilyen csendes, olyan veszélyes középpályás négy, illetve két találatáról sem.

CSATÁRSOR

Real Madrid (2007–2008)

A maga hat találatával az azóta kiebrudalt és a Manchester Cityhez szerződő Robinho teljesítménye sem volt rossz, Raúl és Ruud van Nistelrooy azonban túlszárnyalta őt: előbbi nyolc, utóbbi 11 gólt szerzett. E tekintetben tehát nem lehetett panasz a madridi támadószekcióra, ugyanakkor feltűnő, hogy a gólgyártásban élen járó duó akkor összesen 61 éves volt (Raúl 30, RVN 31). S azóta tudjuk, mi történt Van Nistelrooyjal és azzal együtt a Real Madrid eredményességével…

Barcelona (2008–2009)

Most jön az, hogy nem találunk jelzőket a barcelonai csodatrió teljesítményére. No, de hagyjuk is a magasztos szavakat, beszéljenek inkább a tények: az ősszel szerzett 59 találatból kiindulva megdőlhet a spanyol liga abszolút gólcsúcsa, addig is nézzük, mivel kápráztatta el eddig Európát a Lionel Messi, Samuel Eto’o, Thierry Henry hármas! A maga 11 góljával Henry harmadik, a sokak szerint a világ legjobbjának tartott Messi 12-szer volt eredményes, míg Eto’o már-már Vedad Ibisevicet idézve 18-szor ünnepelhette saját magát 19 forduló során – de azért felhívjuk a figyelmet a spanyol és a német bajnokság közti zongorázható különbségre. A trió 41 gólja éppen annyi, ahányat a komplett Real szerzett 2007 őszén, bár e döbbenetes adatok láttán megállapítható: a barcelonai „szentháromság” nem csupán az ősi riválist múlja felül, hanem a létező összes csapat támadószekcióját is.