Amikor a szorítóban is a méret a lényeg
Amikor 2001. június 23-án Oscar De La Hoya a WBC (Bokszvilágtanács) nagyváltósúlyú világbajnoki övéért kiírt meccsen megverte Javier Castillejót, senki sem gondolta, hogy a Las Vegas-i gála „undercardjában” (talán felvezető programnak lehet fordítani) helyet kapó fiatalember hét évvel később a jövőt jelenti majd a Golden Boynak. Az akkor Lehlohonolo Ledwaba porrá zúzásával karrierje első vb-övét szerző Manny Pacquiao mára a szupersztárok közé emelkedett, és nehéz megmondani, „vegytiszta” körülmények között ő vagy De La Hoya a nagyobb csáberő a szombati meccs előtt. Csakhogy az Egyesült Államokban, illetve Vegasban nehéz ilyen körülményeket találni, arrafelé egyértelműen De La Hoya (39–5, 30 K. O.–T. K. O.) a király, Pacquiao (47–3–2, 35) pedig csak az udvartartás. A leghíresebb helyi utcán, a Stripen szinte csak sombrerós mexikóiakkal lehet találkozni, akik az amerikai színekben bokszoló, de a felmenőit soha meg nem tagadó De La Hoya kedvéért zarándokoltak el oda. Pedig a szerényen csak „álommeccsként” beharangozott váltósúlyú mérkőzésnek a becsületen kívül semmi tétje sincs. Pusztán annyi, hogy napjaink két közönségkedvenc bokszolója közül ki a jobb.
Ha hallgatunk a bukmékerekre, akkor most azt mondjuk, De La Hoya. Az ő súlya ugyanis sokkal közelebb van a váltósúlyhoz, mint Fülöp-szigeteki riválisáé, aki az elmúlt hét év alatt öt kategóriát lépett felfelé. Továbbmegyünk: Pacquiao 2008-ban a harmadik meccsét vívja, a harmadik súlycsoportban. Juan Manuel Márquezt kiskönnyűsúlyban, David Diazt könnyűsúlyban verte meg, most pedig váltósúlyban próbálkozik. És ez lehet a döntő, ilyen rövid idő alatt ekkora ugrást nem lehet büntetlenül végrehajtani, ráadásul a súlyával ellentétben a méretei nem változtak. Így aztán az amerikai ötcentis magasságbeli, illetve 15 centis ütőtávbeli fölénye óriási előny lehet az MGM Grandben.
A robbanékony ázsiai elsősorban az erőnlétében bízhat, illetve abban, hogy meccsei második felét De La Hoya nem mindig bírja erővel. Tudja ezt Pacquiao trénere, Freddie Roach is, aki legutóbb még ODL-t készítette fel Floyd Mayweather Junior ellen. Most az elejétől kezdve nagy tempót vár tanítványától, ám De La Hoya előre jelezte: szó sem lehet kondicionális K. O.-ról. „Úgy készülök, mintha King Kong ellen lépnék ringbe” – jegyezte meg a Golden Boy.
A meccs garantáltan zsúfolt ház előtt (szeptemberben, a jegyárusítás kezdetekor két óra alatt 18 ezer belépő fogyott el, a jegybevételt 17 millió dollárra taksálják), egy reménybeli világrekordért zajlik. Ha ugyanis De La Hoya nyer, vagy egykori legyőzőjével, a jelenleg „nyugdíjas” Mayweatherrel bokszol legközelebb, vagy pedig Ricky Hattonnal a londoni Wembleyben. A félreértések elkerülése végett: a csaknem kilencvenezres futballarénában.
