Kétfrontos győzelem
A magyar válogatott meglepetésre csak 2:2-t játszott az iráni férfiakkal az olimpia csütörtöki első fordulóban, így Pintér József kapitány Lettország ellen elérkezettnek látta az időt Lékó Péter bevetésére. A legjobb magyar nagymester szökőévenként vált partit olyannal, akinek kétszázzal kisebb az értékszáma. A kezdeti botlás után azonban pénteken mindenképpen győzni kellett az érmes remények életben tartásáért, így világbajnoki döntősünk játékára is szükség volt. Lékó Péter sötéttel is tanári játékkal kerekedett felül Normunds Miezisen. Bár az ötórás időtartam és a 63 lépés nagy küzdelmet sejtet, valójában sima győzelmet aratott. Időközben Balogh Csaba csak remizett, de Polgár Judit és Almási Zoltán partija alapján joggal bizakodhattunk a csapatsikerben. Végül a női világelső is nyert – ráfért már –, Almási pedig döntetlent ért el, vagyis a magyar kvartett 3:1-gyel megszerezte a rendkívül fontos két pontot. A hölgyek ismét zseniálisan játszottak, Kazahsztán után Spanyolország sem tudta feltartóztatni Horváth József együttesét. Pedig a riválisnál egy férfi is asztalhoz ült. Nem vicc, Vajda Szidónia ellenfelét, Natalia Parést eredetileg Josep Parés néven anyakönyvezték, ám később átoperáltatta magát, a Nemzetközi Sakkszövetség pedig engedélyezte a részvételét. Vajdának így sem okozott gondot a teljes pont megszerzése. A magyar bajnok Rudolf Anna és Mádl Ildikó győzött, Hoang Thanh Trang remizett, így 3.5:0.5. arányban nyertek a mieink.
