CSELGÁNCS. Nagyon vártuk, reméltük a nagy eredményt a dzsúdósoktól, akik maguk is arról beszéltek, hogy érmet, érmeket szerezhetnek, ehhez képest a négy hetedik hely volt a csúcs. A sorsolás alapján Baczkó Bernadett juthatott volna legtovább, ám meglepő vereséget szenvedett Pekli Máriától. Hadfi Dánielben és Ungvári Miklósban is több volt, előbbit a problémás felkészülés, utóbbit egy figyelmetlenség (belenyúlt ellenfele kabátujjába) akadályozta meg a jobb eredményben.CSELGÁNCS. Nagyon vártuk, reméltük a nagy eredményt a dzsúdósoktól, akik maguk is arról beszéltek, hogy érmet, érmeket szerezhetnek, ehhez képest a négy hetedik hely volt a csúcs. A sorsolás alapján Baczkó Bernadett juthatott volna legtovább, ám meglepő vereséget szenvedett Pekli Máriától. Hadfi Dánielben és Ungvári Miklósban is több volt, előbbit a problémás felkészülés, utóbbit egy figyelmetlenség (belenyúlt ellenfele kabátujjába) akadályozta meg a jobb eredményben.
EVEZÉS. A Varga Tamás, Hirling Zsolt könnyűsúlyú kétpárevezős egység éremért (sőt, aranyéremért) utazott Pekingbe – ehhez képest még a középdöntőbe, vagyis a legjobb tizenkettő közé sem jutott be. A továbblépésre az előfutam elbukása után még a reményfutamból is lett volna lehetőségük, ám ezzel sem éltek a korábbi világbajnokok. Az első helyet még a C-döntőben sem sikerült megszerezniük, csak a másodikat, így az összesítésben elért 14. hely egyértelműen csalódás.
KERÉKPÁR. A nagy eredményt Bodrogi Lászlótól vártuk. Hiába tartottuk azonban az időfutamban éremre esélyesnek, és elmondása szerint hiába hajtotta ki teljesen magát, csak a csalódást okozó 27. helyen végzett. Kusztor Péter 66. helye a mezőnyversenyben dicséretes, akárcsak a két BMXes szereplése. Radasics Vilmos és Hódi Anikó is tartalékként jutott ki Pekingbe, ehhez képest előbbi harminckét résztvevőből a 24., utóbbi tizenhatból a 12. lett, míg az igazán kellemes meglepetést a hegyikerékpáros Parti András okozta. A világranglistán 65., előzetesen 39.-ként rangsorolt versenyző a 23. helyen végzett.
ÖKÖLVÍVÁS. Öt ökölvívónk szerepelt Pekingben – Bedák Pál (48 kg), Kalucza Norbert (51 kg), Varga Miklós (60 kg), Káté Gyula (64 kg), Szellő Imre (81 kg) –, s öten együttvéve egyetlen meccset nyertek. Az árva siker Szellő nevéhez fűződik, aki venezuelai ellenfele háromszori leütésével ötödik helyezett, pontszerző lett. A videofelvételek többszöri visszanézése után a szakvezetőség állítja, Bedák meccsét egyértelműen, Kátéét nagy valószínűséggel „félrepontozták”, ettől függetlenül boldogságra, elégedettségre aligha ad okot olimpiai szereplésünk. Tény, hogy óriási a konkurencia, miként az is, hogy kevesen bokszolnak hazánkban, nincs honnan meríteni, s válogatottjaink mérkőzésszáma is eltörpül a riválisokéi mellett – márpedig ha igaz a mondás, hogy gyakorlat teszi a mestert, akkor a fordítottja is áll…
ÖTTUSA. A férfi- és a női küldöttség is úgy utazott el Pekingbe, hogy éremmel szeretne hazatérni. Mire elkezdődött az utolsó versenyszám, a futás, már nem volt erre esélye egyik magyarnak sem: vívásban tudásuk alatt teljesítettek a mieink, Horváth Viktor és Balogh Gábor ráadásul nagyot bukott a lovaglás során. Ők a 26., illetve a 19. helyen kötöttek ki, a címvédő Vörös Zsuzsanna 20., Gyenesei Leila 24. lett.
SPORTLÖVÉSZET. Igaly Diána címvédőként utazott az olimpiára, s bár tudtuk, hogy nehéz dolga lesz, hiszen a mezőny kiegyensúlyozott, a döntőbe jutást azért mindenképpen vártuk tőle. Sidi Péternek ez sikerült – ami dicséretes –, ám a fináléban elmaradt korábbi eredményeitől.
SÚLYEMELÉS. A magyar súlyemelők mindössze egy versenyzővel képviseltették magukat Pekingben, és az az egy, Baranyai János is szerencsétlenül járt. Két kiváló szakítógyakorlat után a harmadik kísérleténél megfogta a 148 kilót is, ám a felállás előtt az irtózatos tömeg kicsavarta a jobb könyökét. Lökni nem tudott, így helyezetlenül zárt az NYVSC emelője, aki a 12–14. helyre pályázott a 28 tagú mezőnyben. A sors fintora, hogy balesete után nem győzött megfelelni a média érdeklődésének, a nagy videomegosztó portálokon például többen nézték meg az ő drámai gyakorlatát, mint mondjuk a Barack Obama táncos jeleneteiből összevágott „kisfilmet”.
TORNA. A minősítés egyértelműen Gál Róbert teljesítményének köszönhető. Az élete első olimpiáján szereplő Böczögő Dorina hozta a tőle várhatót, nagyobb rontás nélkül mutatta be gyakorlatait – igaz, anyagerősségben javulnia kell az előrelépéshez. Gál Róbert, akitől az olimpia előtti nagy várakozásban a talajfináléba kerülést is remélhettük (tény, nagy-nagy szerencsére és tökéletesen kivitelezett gyakorlatra lett volna szükség), viszont kifejezetten rosszul teljesített Pekingben. Talajon, lovon és korláton indult, és nemhogy a finálé közelébe, de még az első ötvenbe sem került be egyik szeren sem.
VÍVÁS. Három érem megszerzését, közte egy aranyat tűzött ki célként a vívószövetség – végül egy bronz lett a pekingi produktum a párbajtőrvívó Mincza-Nébald Ildikó révén. Pedig szinte minden indulónk és minden csapatunk éremesélyes volt, férfi kardvívónk végül a négy közé sem kerültek be, a női tőrözőknek csapatban ez sikerült, de a dobogós helyezés már nem. Negyedik lett férfi párbajtőrben Boczkó Gábor is.
TENISZ. Két mérkőzés (egyesben és párosban), két vereség – ez volt a magyar teniszmérleg Pekingben. Igaz, hogy sem egyesben, sem párosban nem jutott könnyű ellenfél Szávay Ágnesnek, illetve a Szávay, Arn Gréta párosnak, de verhetetlen sem – mégis simán búcsúztak.
