Egy hónapja valószínűleg senki sem gondolta volna, hogy az Európa-bajnokságon az olasz válogatott leggyengébb sora éppen a híresen stabil védelme lesz. Márpedig a világbajnok együttes vasárnapi, spanyolok elleni negyeddöntője előtt létszámukat és erőállapotukat tekintve egyaránt aggasztó a hátvédek helyzete. Miközben a spanyolok talán a torna legerősebb csatárpárosával, az Eb-n eddig együttesen öt gólt szerző Fernando Torres, David Villa tandemmel készülnek feltörni a falat, amelynek „vastagsága” nem sok jót ígér az olaszoknak.
A kilátások vizsgálata előtt azonban fussunk végig az olasz védelem eddigi kálváriájának főbb állomásain!
A csapatkapitány, Fabio Cannavaro torna előtti súlyos sérülésével jelent meg az első felleg az azúrkék égen, akkor azonban még nem lehetett sejteni, micsoda vihar van készülőben. A hollandok ellen aztán megérkezett a zápor: a Christian Panucci, Andrea Barzagli, Marco Materazzi, Gianluca Zambrotta védősor asszisztálása mellett csak úgy potyogtak a gólok, jelezve, hogy sürgős átalakításra van szükség. Roberto Donadoni kapitány a románok ellen már a Panucci, Giorgio Chiellini belső kettősnek szavazott bizalmat, Fabio Grossót és Zambrottát szerepeltetve a két szélen. A lépés nyomán valamivel stabilabb lett ugyan a vonal, ám Zambrotta katasztrofális hibája újra óriási felkiáltójelként figyelmeztetett a gondokra. Ennek ellenére a franciák ellen is ugyanez a négyes kezdett, és a – csúcsformájától igen messze álló – Thierry Henryval és Karim Benzemával szemben többé-kevésbé helytállt, amit az is bizonyít, hogy az együttes nem kapott gólt.
A spanyolok elleni meccs előtt újabb jelentős csapás érte a válogatottat: térdsérülést szenvedett Barzagli, aki ugyan Cannavaróhoz hasonlóan de továbbra is a csapattal marad, a tornán már aligha lép pályára. Maradt tehát a románok és a franciák ellen kezdő négy futballista (biztonságot nyújtó, Cannavaro jellegű „oszlopnak” egyikük sem tekinthető…), rajtuk kívül az Interben szörnyű idényt záró, rendkívül rossz formában lévő Materazzi, valamint a Cannavaro kiválása nyomán ugrasztott, a huszonhármas keretben huszonnegyedik emberként kezelt Alessandro Gamberini. És ez még nem a legrosszabb: mivel Zambrotta és Chiellini is kapott már sárga lapot, ha a spanyolok ellen valamelyikük fegyelmezetlenkedik, továbbjutás esetén ki kell hagynia az elődöntőt.
„Chiellini fiatal és ügyes, de a vasárnapi mérkőzésen fékezheti, hogy figyelnie kell a szabálytalanságokra, nehogy bajba kerüljön” – elemezte társa
problémáit Cannavaro, aki egyébként éppen a Juventus kemény védőjének „köszönheti”, hogy sérülése miatt csak kívülállóként vesz részt a tornán. A szűkös kínálatot látva újra felvetődik a kérdés, helyesen tette-e Donadoni, hogy a szokásos „egy posztra két embert” elvet sutba dobva a négy védő helyére csak hét futballistát hívott be. S el lehet játszani a gondolattal, mennyivel könnyebb lenne most a mester helyzete, ha az Eb-t ez ideig szinte „turistaként” szemlélő Fabio Quagliarella, Marco Borriello kettős egyik tagja helyett plusz egy hátvéddel számolhatna.
Az olasz válogatott (érdemi részében) zárt kapus edzését megleső újságírók szerint Donadoni kétféle felállásban is kipróbálta a csapatot: a 4–1–4–1-es hadrendben a Buffon – Zambrotta, Panucci, Chiellini, Grosso – De Rossi – Camoranesi, Aquilani, Ambrosini, Di Natale – Toni tizenegy kapna helyet, a 4–3–1–2-es változatban a Buffon – Zambrotta, Panucci, Chiellini, Grosso – Aquilani, De Rossi, Ambrosini – Perrotta – Toni, Cassano alkotta együttes.
Andrea Pirlo és Gennaro Gattuso a franciák elleni mecscsen begyűjtött (a tornán második) sárga lapja miatt nem kerülhet szóba – már ami a kezdőcsapatot illeti. Utóbbi Luis Aragonésnak szóló üzenetével Olaszországban és Spanyolországban is nagy vihart kavart. A spanyol mester korábbi megjegyzésére („Gattuso szintű játékosokat százával találni, ha őt kell viszonyítási alapnak tekinteni, inkább elmegyek papnak”) a Milan középpályása csak annyit válaszolt: „Szegény öregember, nehéz már az ő korában… Jobban tenné, ha papi szándékai helyett normális emberként élné le hátralévő éveit.”