Guus Hiddink alighanem mehet kiválasztani, melyik orosz palotában kívánja leélni élete hátralévő részét. Nincs mese, megérdemli. Az ő nevéhez fűződik, hogy Oroszország ezen a néven története során először érmet vihet haza futballvilágversenyről. Ha már korábban csodát tett a holland a dél-koreai és az ausztrál válogatottal, most megtette az orosszal is. Taktikai mestermunkával, illetve az elképesztő, szenzációs – és napestig sorolhatnánk a jelzőket – Andrej Arsavin vezérletével csapata kiejtette az Európabajnokságról a nemcsak ezen a meccsen, hanem a tornán is favorit Hollandiát.
Már a rendes játékidőben is Oroszország uralta a találkozót, Marco van Bastennek szinte semmilyen húzása sem ült. A szélsőjátékot, illetve az építkezést nem engedte az oroszok hatékony letámadása (első csapatként merték idejében és teljes erővel kontroll alatt tartani az oranjét), ráadásul lelassították a hollandok játékát. Hogy ennek az volt az ára, hogy ők sem pörögtek annyira? Valamit valamiért… Még így is megúszhatták volna a ráadást, hiszen Van Basten a hátrányban bátortalanul cserélt (középpályást középpályásra, miközben a padon ott ült Klaas-Jan Huntelaar és Jan Vennegoor of Hesselink) – de a hollandok megmentőjeként felbukkant a „jó öreg” Ruud van Nistelrooy, és legalább a hoszszabbítást kiharcolta.
Ott aztán jött az újabb Hiddink-mágia. Nem a tizenegyesekre tartalékolta az erőket, hanem úgymond „ráküldte” embereit a hollandokra. Most már azt a tempót diktálták, amellyel a svédeket a padlóra küldték, és ezt nem tudták átvenni a narancsmezesek. Az első negyedórában még csak Roman Pavljucsenko léces lövése jelezte az orosz fölényt, utána
folytatás...
